Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

8. szám - Dr. Vendl Anna: Adatok a Balaton környéki források ismeretéhez

őr. Vendl A.: A Balaton környéki források Hidrológiai Közlöny 1969. 8. sz. 353 I I Holocén általában IV

J Bazalttufa omlás IM

I Pleisztocén általában lii

l Szürke bazalt nn

n Lösz E3 Bazalttufa |==

i PHocén homokos agyag 4. ábra. A nemesgidácsi Sérkút-forrás környékének földtani térképvázlata id. Lóczy L. után ^466. 4. Oeologische Kartenskizze der Umgebung der Sárkút-Quelle in Nemesgulács (nach Lóczy, L. sen.) Fig. 4. Geologieál map of the Sarkút spring at Nemesgulács (after Lóczy, L. sen.) zetve kb. 2,80 m-re levő felszínig betonvályúba ömlik, majd szabad elfolyás után ÉNy-i irányban a hegy lábánál eltűnik a homokban. A kifolyócsövön 1967. augusztus 4-én a vízhozam 29 l/p volt (5 vízhozammérés középértéke). Ugyanakkor a víz hőmérséklete 11,6 °C, a levegő hőmérséklete pedig 26,0 °C. A forrás alatt a kifolyócsőnél a felszínen a víz hőmérséklete már melegebb; 13,0 °C. A víz fajlagos elektromos ellenállása 2643 Ohm cm, amely érték igazolja a víz bazaltból való származását. (Ha a víz homokból vagy löszből származna, 1500 Ohm cm alatti érték lenne.) A VITUKI Víztechnológiai és Vízminőségi Főosztálya az 1967. június 4-én vett vízminta kémiai összetételét megvizsgálta. pH 7,85 Lúgosság W 3,0 Összes keménység nk° 9,0 Karbonát keménység nk° 8,4 Kalcium 38,2 mg/l Magnézium 16,2 mg/l Klorid 6,9 mg/l Vas 0 mg/l Mangán 0 mg/l Ammónium 0,1 mg/l Nitrit 0,01 mg/l Nitrát 9,4 mg/l Karbonát 0 mg/l Hidrokarbonát 182,8 mg/l Szulfát 47,7 mg/l A nitráttartalmat valószínűleg a forrás felett levő felszíni szennyeződés okozhatja. A forrás vizének szulfáttartalma elfogadható, a víz ivóvíz. A forrás vize kis település vízellátására (törpe vízmű) elegendő. A víz gravitációsan is elvezethető. Az Oroszlánszáj kút Hegymagas község templomától KÉK-re légvonalban 1100 m-re fakad a Szentgyörgyhegy D-i oldalán 208 m A. f. magasságban. A forrás vizét a Szentgyörgyhegyet borító bazalt és bazalttufa gyűjti össze, de maga a forrásvíz mállott bazalttal keveredett homokból jelenik meg szőlők között a pannóniai agyagrétegek fölött. A Szentgyörgyhegy és az Oroszlánszáj kút környékének vázlatos földtani térképét a 6. ábrán, a Szentgyörgyhegy vázlatos földtani szelvényét (id. Lóczy L. után) a 7. ábrán láthatjuk [4, 5, 8]. A forrás foglalása terméskőből készült (bazalt) 18 század végi vagy 19. század elejei házikós foglalás. A medence 2,80X2,80 m alapterületű, amelyben a vízállás 38 cm 1967. július 20-án. A víz túlfolyón keresztül vascső vön elvezetve jut a tulajdonképpeni ,,Oroszlánszájkút"-hoz, a forrásmedencétől D-re kb. 50 m-re. A víz oroszlánfej domborműből folyik az előtte levő beton medencébe. A régi szép kőfaragásos oroszlánfej szájából vascsövön csorog a víz. A forrás a nevét innen kapta. A forrásmedence túlfolyója és az Oroszlánszájkút kifolyási iránya is D-i irányú. A forrás vize kb. 60 m-el lejjebb D-re (az Oroszlánszájkúttól) eltűnik a homokban. 1967. július 20-án a vízhozam 18 l/p volt. A víz hőmérséklete u. a. az eredeti foglalásnál a forÉNy 393 müf D

K 1 5. ábra. A Gulács-hegy vázlatos földtani szelvénye. 1. mediterrán és szarmáciai 'mészkő, 2. pannóniai homok és agyag váltakozása, 3. pannóniai agyag, 4. lösz és homok bazalt anyaggal elkeveredve, 5. bazalt, bazalttufa, F. Sérkút-forrás id. Lóczy L. után Abb. 5. Schematisches geologisches Profil des Gulács-Berges. 1. Mediterraner und sarmatischer Kalkstein. 2. Abwechslung von pannonischen Sand und Lehm. 3. Pannonischer Lehm. 4. Löss und Sand mit Basaltstoff vermengt. 5. Busáit, Basálttujf. F. Sárkút-Quelle (nach Lóczy, L. sen.) Fig. 5. Geological profilé of the Gulács mountain 1. Mediterranean and Sarmatian limestone, 2. Pannoni,an sand and clay stratified, 3. Pannonian clay, 4. loess and sand interbedded with basalt, 5. basalt, basalt tuff, F. Sárkút spring (ufter Lóczy, L. sen.)