Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

8. szám - Dr. Vendl Anna: Adatok a Balaton környéki források ismeretéhez

354 Hidrológiai Közlöny 1969. 8. sz. Dr. Vendl A.: A Balaton környéki források I I Holocén általában Homok, homokos agyag r~

n Pleisztocén általában E3 Szürke bazalt Keresztrétegzéses folyami r^™ I^J homok, homokká, kavics E2J Bazalttufa I IM 1 Bazaltomlás 6. ábra. A hegy magasi Oroszlánszájkút környékének és a Szentgyörgy-hegy földtani térképvázlata id. Lóczy L. után Abb. 6. Oeologische Kartenskizze der Urngebung des Brunnens Oroszlánszájkút in Hegymagas und des Szent györ gy-Ber ges (nach Lóczy, L. sen.) Fig. 6. Geologieal map of the Oroszlánszájkút spring at Hegymagas and the Szentgyörgy mountain (after Lóczy, L. sen.) rásmedencében 11,0 °C, a levegő hőmérséklete szintén u. a. 29 °C. A forrásmedence alatt 50 m-re az Oroszlánszájkútnál a kifolyócsövön mérve a víz hőmérséklete már a naptól felmelegítve 13 °C volt. A forrás vízmennyisége a környéken létesítendő turistaház, söröző vízellátására elegendő, a forrás állandó vízhozamú, már a század elejei térképeken is jelölik [4]. A Legelő-forrás Vindornyaszőllős templomától ÍCÉK-re a Sümegre vezető úttól K-re az erdő alatt a réten 239 m A. f. magasságban fakad. A Legelőforrás vizét a Kovácsi-hegyek legnyugatibb részén települő bazaltok — melyekbe a csapadék a repedéseken keresztül beszivárog — gyűjtik össze. Az öreghegyen hiányzik a bazalttufa. A víz pannóniai löszös-mállott bazaltos homokrétegből tör fel. Vízzáró réteg itt is a pannóniai agyag. A vindornyaszőllősi Legelő-forrás helyszínrajzát és a forrás környékének földtani vázlatát a 8. ábrán láthatjuk [4], A forrás környékén a forrásfoglalástól Ny-ra, ÉNy-ra, É-ra és a forrás alatt több vízfeltörés, DDNy 405 mAf ÉÉK 7. ábra. A Szentgyörgyhegy vázlatos földtani szelvénye 1. mediterrán és szarmáciai mészkő, 2. pannóniai homok és agyag váltakozása, 3. pannóniai agyag, 4. lösz és homok bazaltanyaggal elkeveredve, amely a szőlőkben a talajt alkotja, 5. bazalt, bazalttufa, F. Oroszlánszájkútforrás id. Lóczy L. után Abb. 7. Schematisches geologisches Profil des SzentgyörgyBergs. 1. Mediterraner und sarmatischer Kalícstein. 2. Paanonischer Sand und Lehm. 3. Pannonischer Lehm. 4. Löss und Sand mit Basaltstoff vermengt, die in den Weingarten den Boden bilden. 5. Basáit, Basalttuff. F. Quelle Oroszlánszájkút (nach Lóczy, L. sen.) Fig. 7. Geologieal profilé of the Szentgyörgy mountain. 1. Mediteranean and Sarmatian limestone, 2. Pannonian sand and clay stratified, 3. Pannonian clay, 4. loess and sand interbedded with basalt materiái, forming the soil in vinyards, 5. basalt, basalt tuff, F. Oroszlánszájkút spring (after L. Lóczy, sen.) ITT

1 Lösz ES Bazalt öntés ÜT

I Folyami homok EH Bazalt 8. ábra. A vindornyaszőllősi Legelő-forrás környékének földtani térképvázlata id. Lóczy L. után Abb. 8. Oeologische Kartenskizze der Urngebung der Legelő-Quelle in Vindornyaszőllős (nach Lóczy, L. sen.) Fig. 8. Geologieal map of the Legelő spring at Vindornyaszőllős (after Lóczy, L. sen.)