Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)
8. szám - Dr. Vendl Anna: Adatok a Balaton környéki források ismeretéhez
352 Hidrológiai Közlöny 1969. 8. sz. Dr. Vendl A.: A Balaton környéki források vagy nagyarányú csökkenés csak mesterséges behatás esetében lehetséges. Tartós szárazság azonban a vízhozam kisebb arányú csökkenését okozhatja. A bővizű forrás vizét Kővágóőrs és Köveskál községek vízellátására foglalják. Vízművet létesítenek. A kádártai Községi forrás a község déli szélén, a Kaszavölgy É-i részén, a temetőtől DNy-ra 202,2 m A. f. magasságban dolomitból fakad. A forrás környékének legidősebb földtani képződményei az alsótriasz márga, mészkő és lemezes mészkő. Erre települ a középsőtriasz „megyehegyi" dolomit, a „buchensteini" tufás, márgás mészkő, majd a „füredi" mészkő és „felső" márga csoport, dolomit közbetelepüléssel. A felsőtriászt túlnyomórészt a nóri fődolomit képviseli. A környék legfiatalabb képződményei a pannóniai homok, agyag és márga, majd a pleisztocén édesvízi mészkő és lösz [3, 4]. A nóri fődolomitra a „Veszprémi törés" mentén — a kádártai forrás környékén is — a fent említett rétegek felpikkelyeződtek, feltolódtak. Ezért a forrástól É-ra levő képződmények tulajdonképpen felduzzasztják a kádártai Községi forrást [3, 4]. A forrás vízgyűjtője a nóri fődolomit. Kádárta környékének földtani vázlatát a 2. ábra szemlélteti. A bővizű források vízhozamát 1957 óta a VITUKI havonta rendszeresen észleli. Az eddig mért legnagyobb vízhozam 1959. október 16-án 12 720 l/p volt. A legkisebb vízhozamot az eddig mért vízhozamok közül ugyancsak az 1959. évben augusztus 25-én mérték, amikor a vízhozam 4998 l/p volt [13]. A 3. ábrán láthatjuk a forrásvízhozamok tartóssági görbéjét, százalékosan. Az 10000 J ELMAGYARAZAT: I I Holocén általában i— n Pleisztocén ált. (lösz és nyirok) LL-U lejtőtörmelék m Edesvizi mészkő ÉÜ3 Fődolomit Felsó márga csoport, mészkő is L == J dolomit kfobetelepülésekkel EQ 3 Füredi mészkő ikm Tűzkőm mészkő l~ y l Kom, diabázhjfás márgás mészkő Megyehegyi dolomit lemezes mészkő, hieroglifákkal Vékony lemezes sejtes dolomit \ r Márga, mészkő és palás homokkő fflttH 1 0 1U 20 30. 50 60 M .30 100 2. ábra. A kádártai Községi forrás környékének földtani térképvázlata Laczkó D. után Abb. 2. Geologische Kartenskizze der Umgebung der Gemeinde-Quelle in Kádárta (nach Laczkó, D.) Fig. 2. Geological map of the Község spring at Kádárta (aftcr Laczkó, D.) 3. ábra. A kádártai Községi-forrás vízhozam tartóssági görbéje százalékosan Abb. 3. Abflussmengen-Dauerlinie der Gemeinde-Quelle in Kádárta Fig. 3. The duration eurve (percentages) of the Község spring at Kádárta eddig mért vízhozamok közül a görbe szerint 90%-os tartósságú a 6000 1/p-es vízhozam. A víz hőmérséklete 11—13,5 °C között ingadozott, a külső hőmérséklettől függően. A kádártai községi-forráscsoport vizét Veszprém város vízellátási gondjainak enyhítésére foglalják. Vízművet építenek és a vizet Veszprémbe vezetik. Forrásmegfigyelések a Balaton környéki bazalthegyeken A dunántúli bazalttal borított hegyek (tanuhegyek) peremén több forrás fakad. Vizüket a bazalt gyűjti össze az alatta települő pannóniai homokban, ahol az alul levő agyagos pannóniai rétegek a vízzáró kőzetek. Több helyen a vízgyűjtőterület bazalttufa, amely alatt szintén homokban tárolódik a víz, melynek feküje pannóniai agyag [3, 4, 7, 8, 11, 12]. A bazalthegyek környékének legidősebb kőzetei mélyen a hegyek alatt és a környező medencékben és medencék fenekén települő középső- és felsőmiocén mészkő, melyre pannóniai homok és agyagrétegek rakódtak le. A hegyek legfelső részén pliocén bazalt és bazalttufa található. A bazalthegyek egy része erdővel borított, A legfiatalabb képződmények a pleisztocén lösz és a mállott bazaltanyaggal keveredett homok és homokos lösz, amely a kitűnő szőlőtermő vidékek talaját alkotja [1, 4, 8,11]. A Sérkut-forrás Nemesgulács templomától KDK-re 900 m-re a Gulács-hegy ÉNy-i oldalán kb. 200 m A. f. magasságban fakad. Vizét a Gulácshegy legmagasabb részein települő bazalt és bazalttufa gyűjti össze, de maga a forrás mállott bazalttal és lösszel keveredett homokból jelenik meg. Vízzáró rétege agyag, amely a forrás vizét duzzasztja. A Sérkút-forrás környékének vázlatos földtani térképét a 4. ábra, a Gulács-hegy vázlatos földtani szelvényét az 5. ábra szemlélteti. A forrásfoglalás suvadásos területen van. A foglalat terméskőből készült, kaviccsal hintett lapos, betontetővel fedett házikó, lakattal zárt rácsos ajtóval. A félkör alakú medencében a vízállás magassága 1967. augusztus 8-án 10 cm. A víz ÉNy-i irányban a föld alatt vascsövön elve-
