Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)
8. szám - Dr. Juhász József: A gát alatti szivárgás néhány esete
Dr. Juhász J.: A gát alatti szivárgás Hidrológiai Közlöny 1969. 8. sz. 343 A rétegre vonatkozó egyenletek viszont — a megfelelő betűjelek cseréjével — megegyeznek a (12) ill. (13) összefüggéssel. Végeredményben ,,() és M" között integrálva a kapott differenciálegyenletet a ,,c" rétegen keresztül szivárgó vízhozam lesz: .. k r hAH ( C c Qc=—t^—m I1+Bc Mc ahol + Cc V ' B, --L 0 + Tal + Tbi + Ta2 + TM keh ... ( 1 +keh kbh kah fa Ml> A aM 1 (-- + --) V «C1 a 02 ) 1 Cc -+ keh (——+—) l (Xcl <Xe2 ) 0Cc2 M + OCí-2 keh + M cS l Xcl ke/1 + rf•» otc'i k, ejo (——+——) l, Xcl «c2 ) + otci + a C2 (24) (25) OCel X, A további rétegekre ezek után már könnyű Bi és Ci meghatározása. A vizsgálatnál a vízhozam maximumát keressük, tehát a (7), (20) és (23) egyenletek összegének maximumát, minthogy Q=Q a + Qb + Qc Az a 0i, a a 2, «6i, ot(,2, x c\, *c2 változtatásával határozzuk meg a maximumot. A számítás értelemszerűen ugyanígy történik, ha a mentett oldalon nincs fedőréteg vagy — ami ezzel egyező — a mentett oldalon megcsapolást létesítünk, úgy, hogy a gát mentett oldali lábánál legfeljebb a terepszintig emelkedjék a nyomásvonal. A vizsgálat éppen a független változók viszonylag nagy száma miatt már meglehetősen hosszadalmas. Viszont igen alkalmas számítógépes számításra. Példaként két fedőréteg nélküli réteg esetére a 9. és 10. ábrán A=1 és A=3 anizotrópiával és 50 m összvastagsággal, a 11. és 12. ábrán további példaként í x=í 2=50 nap időtényezővel felvett fedőréteg és két 25 m vastag vízvezető réteg esetére dolgozták ki az átszivárgó vízhozam grafikonját. Természetesen mind a négy ábrán AH=\ értékkel számoltunk. A fedőréteg alsó síkjában kialakuló nyomások Az átszivárgó vízhozam mellett igen fontos a gát mentett oldali lábánál ill. attól távolodóan a nyomásértékek ismerete. 10. ábra. Fajlagos vízhozam számítási grafikon két fedőréteg nélküli réteg esetén k — 3 értéknél Puc. 10. Pacnemubiü epatfiuK yöeAbuoeo pacxoda 6 c/iynae deyx CAoee, ne uMewutux noicpoenoeo CAOH npu X = 3 Fig. 10. Oraph of specif ic seepage discharge for two pervious layers without top cover and X=3 Egy vízvezető réteg esetén a vízoldalon a fedőréteg aljáig lejutó víz Ah a Ji y v nyomást veszít, amit az előző dolgozatban közöltek szerint dQ x . Ahah — ,,— Xal (23) dm, J [ M h számíthatjuk. És mert (l)-ből dQ x AH kah (26) ezért dm x B 1+C lm 1 \hafi = AHk ah M, -B, -f-CjTO, k f í Xal M h M a AHkah ~ k h Ta1 B.+C.m, ( 2° ahol B x ill. C, érték helyébe mindig a megfelelő esethez tartozó B ill. C értékeket kell behelyettesíteni . A vízoldali gátlábnál a nyomásmagasság: AHkahM hMa Ah„ kf xT a\B x (28) A fedőréteg alsó síkjában uralkodó víznyomást a felvízi oldalon a AH—Ah/ } összefüggésből kapjuk. A mentett (alvízi) oldalon kialakult nyomásmagasság értékek a fedőréteg alsó síkjában az előbbivel analóg módon meghatározza M f oM a AHkah /O Q. fí x r ™ (29 ) kf. 2l „2 /5,-fOjWla A gát mentett oldali lábánál kialakuló nyomómagasság pedig, miután m a—0 M f,,M„ AHka,, UlQ 2~ :k,[Ta (30) iH-tms X„-3 ^ -M M a-25m X r3 Jül M„-25m 3 4 5 6 7 S 9 h olsó (b) réteg szivárgási tényezője [m/nop]
