Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)
8. szám - Dr. Juhász József: A gát alatti szivárgás néhány esete
344 Hidrológiai Közlöny 1969. 8. sz. Dr. Juhász J.: A gát alatti szivárgás 11. ábra. Fajlagos vizhozamszámitási grafikon két vízvezető és egy fedőréteg esetén, A = 1 értéknél Puc. 11. Pacnemubiü epacfiuK ydeAbnoeo pacxoöa e CAynae deyx eodonocHbix u odnoeo noKpoenoeo CAoee npu A = 7 Fig. 11. Grapli of specifie seepage discliarge for two pervious and one top layer, A = 1 Ha meder van a vízoldalon, a számítást mindaddig, ameddig van T, a sáv (14. ábra), az előbbivel azonos módon számít juk. Ha a meder—vagy anyaggödör — közvetlenül a vízoldali lábnál kezdődik — vagy nincs fedőréteg — a számítást ugyancsak azonos az előzőekben bemutatottal, csak B v ill. C 1 értéket kell a vízoldalon fedőréteg nélküli esetből meghatározni. Amennyiben a gáttól távolabb van a meder — vagy anyaggödör — úgy a mentett oldali gátlábi nyomást az alábbi összefüggéssel kell meghatározni. - (32) Ah 0 2= To2L„ , t , Tg 2 + h + ~ U A7 alsó réteg szivárgási tényezője, k b h [m/nap] A gát mentett oldali lábánál kialakuló nyomómagasság (h 0 2) meghatározását az alábbi aránypárból közvetlenül is elvégezhetjük: Ah, Ah M Ah 02 amiből : h + t 2 t. 2 Ah 0 2 = K t, + t, -Ah 0 A 13. ábrán a fedőrétegen átszivárgó hozam teljes nyomásveszteségének (Ah 0) valamint a t-k ah paraméter függvényében AH=\ m esetére adjuk zl/í, ) 2 értékét. Adott AH esetén a teljes nyomómagasság a gátláb mentett oldalán: H 0 O=Ah 0 2AH (31) Ha több réteg van, abban az esetben is csak a felső réteg adatait vehetjük figyelembe, úgy, hogy az előzőekben bemutatott összefüggésekkel számolunk, de a felső réteg kapott B és C értékét helyettesítjük be. A nyomásvonalnak a T a X ill. T a< z határon túli részét viszont a második, majd harmadik stb. réteg jellemzőivel számítjuk. Az összefüggés nem tejesen szabatos volta miatt a nyomásvonalban a réteghatárokon kisebb ugrásokat kapunk, ami azonban tovább számítva hamarosan eltűnik. Ezért a számításnál a T-k határa közelében felvett két ponton meghatározott nyomómagasságot kössük össze. Az így elkövetett hiba 10%-on alul marad. T a 1 l t _2 Az új jelöléseket a 14. ábrán láthatjuk. A ló. ábrán adjuk meg a különböző távolságokban levő medrek, anyagárkok hatásaként kialakuló Ah m értékét. Az ábrából jól látszik, hogy í 2=50 napos fedőréteg esetén a vízvezető réteg szivárgási tényezőjének és vastagságának a függvényében már 70—80 m-en túlra tett anyagároknál — medernél — nincsen víznvomásnövelő hatás. Természetes és megcsapolt átszivárgás vízoldali meder — vagy anyaggödör — esetén A vízoldali meder jelenléte a szivárgó hozamra is, a nyomásviszonyokra is hatással van elegendő közelség esetén. A meder figyelembevételét az alábbi meggondolással tudjuk megoldani. A fedőrétegen át történő szivárgáshoz nyomásesés kell, amit a 16. ábra szerinti jelöléssel hij í a meder és a gát közötti szakaszon és hv/j a medren túli szakaszon. A mederből beszivárgó vízhozam ellenállása hu ifi. Ebben összefoglaltuk a mederben — anyagárokban — levő fedőrétegen történő ellenállás mellett a kolmatációból adódó ellenállást is. (Ha egyik sincs, úgy a meder fenekén beszivárgó víznek nincsen ellenállása a fedőrétegben.) A mederből nem csak lefelé, ganem oldalt is elszivárog a vízhozam mindaddig, ameddig a vízvezető rétegben oldalirányban történő elszivárgás nyomásesés nem lesz nagyobb mint a hj/ i—huif\ ill. h vf l—hmf v Ebből a feltételezésből az oldalirányú elszivárgás sávját könnyen meghatározhatjuk, mert:
