Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

7. szám - Dr. Schmidt E. Róbert: Cseh–Morvaország, valamint Izland hegységszerkezeti és vízföldtani viszonyai

Dr. Schmidt E. R.: Cseh-Morva-ország és Izland Hidrológiai Közlöny 1969. 7. sz. 323 korral és mélységgel azonban általában és törvény­szerűen nő. Hévíz- és gőzkutatás, valamint feltárás és azok gazdaságos hasznosítása érdekében az utóbbi év­tizedekben Izlandon élénk tevékenység folyik, így pl. a sziget DNy-i részén: Reykjavikban néhány évvel ezelőtt már 34 db fúrást mélyítettek volt le. A legnagyobb mélvség 2200 m, vízhozam 6000 l/p, vízhőmérséklet 138 °C, talphő 146 °C. Reykirben egy 162 m-es fúrás készült, Krisuvik-ben 15 fúrás van és ezek közül a leg­mélyebb 1200 m, talphőmérséklete 120°C körüli. Hengill vidékén sok sekély és 5 mélyfúrást mélyí­tettek le, max. 1200 m-ig/kb. 215 °C talphőmér­séklettel. A sziget ÉK-i részében, a Myvatn tótól kb. 5 km-rel K-re a Nádaskard-i solfatara mezőn több gőzkutató fúrást mélyítettek a kén kinyerése céljából. Ezekből a fúrásokból cca 200 °C meleg gőzt nyertek 30 att nyomás mellett. Nincs kihasz­nálva. Több helyen a gőznek villamosenergia termelésre való hasznosítását, a túlhevített gőzből pedig ne­héz víz (D 20) előállítását is tervezik. Izland tektonikailag determinált helyeken vízi­energiákban is gazdag. Ezek kihasználtsági foka azonban csak néhány %. Bár már több folyóra telepítettek kisebb-nagyobb vízierőműveket, ame­lyek révén még távolabbi településeket és farmokat is olcsó villamos energiával látnak el. A bemutatott példák is jól tükrözik mind az elméleti és gyakorlati, mind a regionális és lokális geológia szoros összefonottságát, csakúgy, mint a tektonikai és geomechanikai törvényszerűségek globális és általános érvényességét. IRODALOM [1] Walther, I.: Geologische Strukturkarte von Deutsch­land (N= 1 : 2 000 000) 1910. [2] Kober L.: Der Bau der Erde. II. Aufl. Berlin, 1928. [3] Kober L.: Tektonische Geologie, Berlin, 1942. Berlin, 1930. [4] v. Bübnoff S.: Geologie von Európa II. Bd. 1. Teil, Berlin 1930. [5] Geotektonisches Symposium zu Ehren von Hans Stille. Stuttgart, 1956. [6] Schmidt, E. R.: Geomechanika, Budapest, 1957. [7] Tektonicka Mapa Őeskoslovenska (M = 1 : 1 000 000) 1960. [8] Prehledná Geologická Mapa ÖSSR (Geologische Übersichtskarte der Tseheehoslowakei (M = = 1 : 1 000 000) 1963. [9] Carte Tectonique Internationale de l'Europe (M = = 1:2 500 000). Congres Geologique International. Commission de la Carte Geologique du Monde (1962). Moskva, 1964.) [10] Karte der Postmagmatischen Mineralisation der Böhmischen Masse. (M = 1 : 500 000) 1968. [11] Neumayr—Suess: Erdgesiehte. III. Aufl. Leipzig u. Wien, 1920. [12] Bülow, v. K.: Entwurf einer tektonischen Skizze von Izland. Geologie, Jhrg 11. Heft. 1. Berlin, 1962. [13] Balogh J.: Jelentés a B. J. izlandi útjáról, OMFB, 1964. [14] Hrabotvski, KI.: A hévíz ós gőzforrások hasznosítása Izlandon. Hidrológiai Tájékoztató. 1966. június hó. [15] Varga Gy.: Vulkánok, geyzirek, jégmezők. Termé­szet Világa. 1968. 3. szám és Sebhelyek Izland föld­jén. Természet Világa. 1968. 6. sz. TeKTOHHqecKHe H rHAporeojiorimecKHe ycjiOBnji lecKO-MopaBCKOií HHCTM H HcjianAHH JJ-p UlMudm, E. P. ABTOpOM, COOTBeTCTBGHHO paHHee II3J10>KeHHbIM B CB0HX CTaTbflx, nocjie H3Jio>KeHHH TeKTOHHiecKiix h rn.nporeo .no­rHMecKHx ycjioBHií MecKO-MopaBCKoií MacTH H McjiaHAwi, 06pa30BaBuiHxc*i B TeieHiiH aojiroro pa3BHTHH 3eMjin, noKa3biBaioTca II B3aiiM0CBji3ii, HMeiomiiecn Me>KAy yi<a­3aHHbiMH. XOTH penb H^eT o flByx pa3Hbix, no reHeTHKe h no MaTepnajibHOMy nocTpoeHino, >KecTKiix MaccHBax, HO B HI1X BblJIBJIfllOTCfl Te 3ai<0H0MepH0CTH, KaK H B CpeflHeM MaccHBe, Ha3B3HH0M Tn3neií (MefliiaH Macc, UBnuienre­Gnpre). 3TH nponeccw npoxo/INJIH HesaBHCHMO OT Bpe.xie­HH, TOJIBKO na ocnoBe reoMexammecKHx 3aK0H0MepH0­CTeií, npHMHHHbix reojionmeCKHMH COÖWTHHMH H KOHCOJIH­Aanneii MaTepna.'ia. MecKHií MaccwB B xoAe 06pa30BaHim BapiiCKycHoii ropbi, B cpeAHeM MaccHBe B xoae o6pa30Ba­HHH rop Ajibn-KapriaT H B HcjianaHii, noCTpoeHHoií Byjib­KAHHHECKHMH nopoAa.MII B MOJIOAOM TpeTHMHOM nepHOAe. BcjieACTBHH jieBoro MOMeHTa B03HHKajmcb rjiyőoKiie H3Ji0Mbi no anaroHajiH, B o6meM no C3—K)B H K)B—103 HanpaBjieHHíiM, a TaKwce cpe3biBaiomne noBepxHocrii, HMeromHe C—10 nanpaBJieHiiH. Cöpocbl, C0np0B0>KAaK)LHHeC5I AHCIOHKTHBHbIMII pacum­peHHHMH H HMbl npilBejIH B03HHKHOBeHH10 ÖOJiee MOJlOflblX, ocaflOHHbix — no MecTaw H no uiaxTHO.My aejiy npo^yKTHB­HblX SaCCeíiHOB. Cöpocbl C03AajlH B03MO>KHOCTb K B03­HHKHOBeHHIO ByjlbKaHOB, K 06pa30BaHIIi0 5IM, MHHepaJlb­Hbix H Tep.wajibHbix BOA H B cjiynae HCJI3HAHH K BO3HIIK­HOBeHHK) reii3npoB, co^b([)aTap ii MOijierr. Onpeaejiiuiii nyTb penaM H HOBJTHJJJIH HA o6pa30Banne MopcJiojiori-iMec­KHX ycJiOBHH (CM. npMJio>KeHHy IO KapTy-cxeMy 2). rioHHweHHbiH B cepeaHHe W B ÖJ1H3H 3anaaHoro Sepera HC.'iaHflHH MaCCHB OŐTiHCHHeTCH EblJlOBbl.M BepTHIOJlbHblM CHJlOBbIM BJlHHHHeM, a H.MeHHO ABHWeHIieM MarMbi. ABTO­poM noflHHMaeTCH TaKoe cooöpa>KeHHe, MTO MOJKCT öbiTb 3TH nOHH>KeHHH B03HMKaJIHCb BCJieACTBHe MOMeHTa II ynajiH .waccHBbi noTOMy, MTO MarMa H3-3a yMeHbiueHHoro HJIH noHiDKaromerocH AaBJieHMfl He Morjia 3anojiHHTb Tei<­TOHHHecKH o6pa3ylomyiocji nycTOTy. B cTaTbe yi<a3biBaeTCH Ha pa3Jinqne öoraTbix iicjiaHA­CKHX H BeHrepcKHx TepManbHbix BOA B REHETH^ECKOM OT­HOixieHiiH. HCJIAH^CKHe TepMajibHbie BOÁM HMeiOT nponc­xo>KFLEHIIH H3 Baao3Hbix BOA NYTEM BTOPHMHMX ByjibKaHii­MecKiix npeo6pa30BaHHií w TeKTOHimecKii CBji3aHbi cőpo­ca.MII. BeHrepcKHe TepMajibHbie BOAH B TO >Ke Bpe.MM HMe­K)T reoTepMimecKoro xapaKTepa H TOJibKO BOAW KapöOHaT­Horo Tpnaca CBH3aHw cöpocaMii. HpuMepHbie, (J>occHjibHbie BOÁM TpeTHMHoro nepiioaa B o6u;eM HeT. Pa3Hbiü XHMime­CKMH xapaKTep TepManbHbix BOA TaK>Ke OCHOBSH Ha reojio­nmecKiix ycJtOBi-iHX. HcjiaHACKiie BOAI>I B OCHOBHOM HBJIH­IOTCH OCOÖbIMH AeMeŐHbIMH BOASMH, H3 BeHTepCKHX Tep­MaAbHbix BOA TpeTHMHbie, B 3ABNCNMOCTN OT xpaHjnoigHx nopoA H REHETIMECKHE HX BOAW, ÍIBAHIOTCSI npecHbiMH ÖpaKK BOflaMH, HJIH >Ke COJieHblMII MapHH BOAaMH. BoAbl TpwacHbix KapSoHarabix nopoA MopcKoro npoHCxowAeHHH HBJ1JII0TCH HCKAHDMeHHHMH, KOTOpbie BTOpHHHbIM nyTeM nonajiH Ha MecTO MopcKoií BOAW, BepHee B OTKpwTwe Tei<­TOHIIMeCKHe CŐpOCbI. Teklonisehe und hydrogeologische Verhaltnisse in Böhmen-Máhren und in Island Dr. E. R. Schmidt Naeh Besprechung der wáhrend der langen erdge­schiehtlichen Entwieklung Böhmen-Máhrens sowie Is­lands ausgebildeten tektonischen und hydrogeologischen Verhaltnisse, weist der Verfasser, anschliessend an seine früheren Arbeiten in dieser Richtung, in dieser Abhand­lung auf ihren Zusammenhang hin. Ér beweist, dass auch in diesen zwei genetisch voneinander abweichenden und verschiedenartig aufgebauten, jedoeh starren Massiven dieselben Gesetzmássigkeiten zur Geltung gelangen, wie in dem Tisia gennanten ungarischen Zwischengebirge. Unabhángig von der Zeit sind diese Prozesse nur den geologischen Geschehnissen und den von der Konsoli­diertheit des Materials bestimmten geomechanischen Gesetzmássigkeiten folgend, verlaufen. Im Falle des böhmischen Massivs wáhrend der Varisker-Gebirgs-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents