Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

6. szám - Elsholtz László–Németh László: Ércfeldúsulások szórásudvarának felderítésére alkalmas módszer

EIsholtz L.—Németh L.: Ércfeldúsulások szórásudvara Hidrológiai Közlöny 1969. 6. sz. 271 6. ábra. Az 1962. évi hidrokémiai vizsgálatok gyakorisági hisztogramjai Puc. 6. rucmoepaMMbi noemopenun eudpoxuMmecKUX uccAedoeanuü, npoeedennux 2. 7962 Abb. 6. JIauf igke itsh istogramme der hydrochemischen Untersuchungen 1962 KOBALT 50 érzékenység alatti hűlifr 0: Érzékenység, * alatti tartomány (TDtf) 100 50 Érzékenység glm~\ tartomUny W%) 100 tö'

s , -Anomáliák' NIKKEL 50•w vf

}, 10-' '.inot, cm ^"Anomáliák ^ - ...msi alatti lom moo 50ló* M Hí. 50100 /fl-^i c 5; 100• 'JOÉ rzékenuséa a att non >r v. l-s H m 50 T/TAN fel DIUM HtJ •Anomáliák 1

0 li -ll W KRÓM itf

L* 100Erzekenuég alatti lartomar " ÓLOM 50• , , TW-I Érzékenység alatti tartomány (24%) :f 1

0' Anomáliák M Érzékenység aiaftí^ !0* 10* fit Anomáliák Anomál/ák tartomány (80,51) MANGÁN 100 fotö ívrtcSiyfkö%) [g/ö m M IÓ'

C-js'fflf'Anomáliák W* ib~

3 MOLIBDÉN hfí a) Perspektivikus területek kiválasztása. Ez történhet rendelkezésünkre álló földtani, ércföldtani, kémiai adatok kiértékelésével, de végezhetünk ebből a célból ritka hálózatú adatgyűjtést is. b) Mintagyűjtés. Alapvető követelmény a mintavételi helyek megválasztásánál, hogy a vízmintavételi helyek vízgyűjtő területei és a patakhordalék mintavételi helyekhez tartozó lehordási területek lehetőleg fedjék a perspektivikusnak ítélt képződményeket. Ha a területen feldúsulás ismeretes már, a mintavétel terjedjen ki a feldúsulásra, a vele kapcsolatba kerülő felszínalatti vizekre és a belőle származó hordalékokra. c) Elemzések d) Gyakorisági görbék szerkesztésével meghatározni a leggyakoribb és az anomális koncentrációkat. e) Az. anomális elemtartalmú mintavételi helyek vízgyűjtő, ill. lehordási területeinek megszerkesztése. í) Földtani, vízföldtani, hidrográfiai ismeretek segítségével a vízgyűjtő, ill. lehordási területek segítségével szórásudvarok megszerkesztése. g) A szórásudvarok anomális elemképének meghatározása, összehasonlításuk egymás között és az esetleg ismert feldúsulás anomális elemképével. h) Javaslattétel a szórásudvarok további felderítő kutatására. Jelentésünk érckutatás szempontjából perspektivikusnak ítélt területen két fajta, a szórásudvarok felderítésére alkalmas módszert és azoknak eredményeit mutatott be. Ezzel a terület felderítő kutatását nem tekinthetjük befejezettnek. A szórásudvarok finomítására — leszűkítésére további felderítő kutatási munkákat javasolunk. Ezek között a területnek részletes földtani bejárásával egybekötött hálózatos, nagyobb sűrűségű geokémiai felmérését tartjuk az első megfelelő lépésnek. Eredményeitől függően kell megválasztani a további kutatási munkákat, melyek elvezetnek a kutatás felderítő fázisának végcéljához, az anomáliákat adó ércesedés megismeréséhez.