Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

6. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

272 Hidrológiai Közlöny 1969. 6. sz. Elsholtz L.—Németh L.: Ércfeldúsulások szórásudvara FELHASZNÁLT IRODALOM [1] Dezső Rezső: Összefoglaló jelentés az Eperjes—Tokaji hegység Erdőbénye, Nyíri, Füzérkomlós, Telkibánya érces területein végzett bányászati kutatásról. MÁFI Adattár. Bp. [2] Kirándulásvezető a Magyarhoni Földtani Társulat Tokaji Vándorgyűléséhez 1965. VI. 19—22. Bp.1965. [3] Dr. Liffa Aurél: Jelentós az Eperjes—Tokaji hegység kaolin előfordulásainak geológiai megvizsgálásáról. MÁFI Adattár. Bp. [4] MÁFI: Magyarország hidrogeológiai atlasza. Bp., 1962. [5] MÁFI: Vázlatok és tanulmányok Magyarország Vízföldtani Atlaszához. Bp., 1962. [6] Pállfy M.: Előzetes jelentós az Eperjes—Tokaji hégysóg ércelőfordulásairól. MÁFI. Adattár. Bp. [7] Pantó G.: A Tokaji hegység harmadkor előtti képződményei. (Évi Jelentés 1963) Bp. [8] Scherf E.: Telkibányai bányaföldtani dokumentáció. MÁFI Adattár. Bp. [9] Scherf E.: Jelentés a telkibányai káli-trachit előfordulások geológiai ós kémiai viszonyairól és ipari értékesítési lehetőségeiről. MÁFI Adattár. Bp. [10] Scherf E.: Jelentós a Telkibánya környékén végzett bányageológiai felvétel eredményeiről. 1952. MÁFI Adattár. Bp. [11] Scherf E.: Véleményes javaslat a telkibányai érckutatás befejező munkálatairól. 1959. MÁFI Adattár. Bp. [12] Schréter Z.: Füzérradvány környékének hidrogeológiai viszonyai. Földt. Int. Évi Jel. 1936—38. 3. k. Bp. [13] Schréter Z.: A Füzérradvány és Gönc között levő terület földtani viszonyai. Jel. a Jöv. Mélykút. 1947—48. évi munkálatairól. Bp. [14] Székyné dr. Fux V.—Hermann M.: A Telkibánya— Alsókéked környékének petrogenezise. MÁFI Adattár. Bp. [15] Székyné, Dr. Fux V.: A telkibányai Jónás telér megvizsgálása. 1959. MÁFI Adattár. Bp. [16] Székyné, Dr. Fux V.: Propilitesedós ós kálimetaszomatózis a Tokaji-hegységi vizsgálatok tükrében. Földtani Közlöny XCIV. k. p. 409. Bp., 1964. [17] Székyné, Dr. Fux V.: Ercesedést kísérő agyagásványosodás mélységi övei a Tokaji-hegységben. Bp. 1966. Földtani Közi. XCVI. k. 1. füzet. [18] Vitális György: Magyarország földtana. Műsz. Könyvkiadó Bp., 1957. Pa3pa@0TKa iweTOAa, npnroAHoro fl.'ifl BbincHeHHH paccenBaHHH oSoraiueHHfl MeTajuia-CbipbH HeMem, A.—Ejimojii{, Jl. Ha ceBepHOíí lacTH ropbi ToKaíí, Ha H3BecTHoK TeppHTopHM PY« B TenKHÖaHfl, H opraHHqecKH CBH3aHHbix c HHMH ByjiKaHimecKHx riopofl H3yiHjiH co«ep>KaHHe HOA3eMHbix BOA H HaHocoB peK MeTajuiaMH. I~Io KawAOMy sjieMeHTy Ha 0CH0Be KptiBbix n0BT0paeM0CTH (pnc. 2—4—5) HaxoAHJiH aHOMajiHH. CocTaBmiH KapTy ToqeK, MMeiomnx aHOMaJiHro, a Taione TeppuTopHH pa3pyuieHHíi, OTHOCHIHHECH K aHOMajiHbiM npoöaM H3HOCOB (pHC. 1, 3, 5). Ha HX 0CH0BaHHH H c yMCTOM reojiorHqeCKHX, peJibe<})Hbix, THAporeojiorHMecKHx H reoxHMHnecKHX AaHHbix cocTaBiijin ABop paccenBaHHH n3BecTHoro pyA006pa30BaHHH H TaKHe ABopn paceeiiBaHHH, KOTOpbie He MoryT 6biTb CBH3aHbi c H3BeCTHbIMH pyA006pa30BaHHHMM (pHC. 5). 3T0T MeTOA ciHTaeM npwroAHbiM AJIH BbiacHeHHa ABopa pacceHBamiH PYA006PA30BAHHH, NP0H3B0AFLMER0 B6JIH3H OT noBepxHOCTH. Ausarbeitung einer geeigneten Methode fiir die Erkundung der Streuungsfelder der Erzanreicherungen Elsholtz, L.—Németh, L. Am nördlichen Teil des Tokaj-Gebirges, auf dem Gebiet der bekannten Vererzung in Telkibánya und der sich dieser organiseh anschliessenden vulkanischen Formationen, habén wir den Elementgehalt der unterirdischen Gewásser und der Bach-Geschiebe untersucht. Wir habén die Anomalien je Elemente aufgrund der Haufigkeitskurven (Abbildungen 2—4—5) festgestellt. Weiters habén wir die zu den anomalen Wassererscheinungspunkten der Einzugsgebiete und die zur anomalen Geschiebeprobe gehörenden Erosionsgebiete konstruiert (Abb. 1, 2, 5). Aufgrund dieser habén wir mit Berüeksichtigung der erzgeologischen, orograpischen, hydrogeologischen, geochemischen Daten das Streuungsfeld der bekannten Vererzung und aueh Streuungsfelder konstruiert, die mit bekannter Vererzung nicht in Verbindung gebracht werden können (Abb. 5.). Wir haltén alsó diese Methode für die Erkundung der Streuungsfelder der oberfláchennahen Vererzung auf dem perspektivisch beurteiltem Gebiet als geeignet. 75 éves a Helgolandi Biológiai Intézet A közelmúltban ünnepelték az 1892-ben alapított Helgolandi Biológiai Intézet, a nemzetközileg legismertebb ós legjelentősebb biológiai kutatóhelyek egyikének háromnegyed-évszázados fennállását. Helgoland szigete a maga változatos tengeri élőhelyeivel már a kutatóintézet megalapítása előtt is tudománytörténetileg nevezetes kutatások színhelye volt. Itt alkalmazta még a múlt század derekán első ízben a planktonhálót Müller ós ezzel módszertani megalapozója lett a planktonkutatásoknak. De az ifjú Haeckel is itt végezte első kutatásait, valamint a nápolyi zoológiai kutatóintézet későbbi megalapozója, Dohrn is itt kapott kedvet a tengerkutatáshoz. A helgolandi szervezett, intézményesített kutatásoknak 1892-ben kialakított viszonylag szerény keretei természetesen ma már a múlté. Ma ez az intézmény, a „Biologische Anstalt Helgoland" nem is egyetlen kutatóhelyből áll, hanem földrajzilag 3 különböző ponton fekvő több létesítmény együttese. A központ Hamburgban van, itt van az igazgatóság, a központi könyvtár és a laboratóriumok egy része. A kutatóintézet másik egysége a Helgoland vörös sziklaszigetén levő „tengeri állomás" (Meeresstation auf Helgoland), amely két modern ikerópületből áll. Az egyikben vannak az állandó kutatók laboratóriumai, a másikban a vendégkutatók munkahelyei, valamint a kurzushelyiségek. (Helgoland minden évben több kurzust rendez biológustanárok, valamint fiatalabb kutatók részére ós ezzel mind a szakmai továbbképzés, mind a kutatóutánpótlás területén is fontos szerepet tölt be.) A helgolandi egységhez tartozik egy nagyméretű, a nagyközönség által is megtekinthető tengeri aquarium. Ennek néhány nagyobb (10, 14 ós 27 m

3-es!) és számos kisebb aquarium-mcdencéjében rendkívül gazdag nővény- és állatvilág gyönyörködteti ós egyben tanítja a látogatókat. A helgolandi egységhez kényelmes vendégház is tartozik. A kutatóintézet harmadik egysége a homokos Syltszigetén levő ,,litorális állomás", amelynek eddigi szerény épülete helyett most épül a tágasabb, korszerű épülete. Az egész kutatóintézmény zoológiai, fiziológiai, botanikai, mikrobiológiai, planuktológiai, halászati és sugárzásbiológiai osztályokra tagozódik, minden osztály élén osztályvezetővel ós osztályonként 3 — 4 kutatóval, valamint a szükséges technikai asszisztenciával. Az igen jól felszerelt, viszonylag kisebb osztályok jó hatásfokkal dolgoznak. A kutatóintézetnek ket, hosszabb tengeri útra is alkalmas, nagyobb kutterja ós két motorcsónakja van. Külön könnyűbúvárcsoport is működik az intézmény keretében. Á kutatóintézet teljes személyzetének létszáma 117 fő, tehát a közepes nagyságú kutatóintézetekhez tartozik. Mind a régebbi, mind a közelmúltban több magyar kutató is dolgozott már vendégként a helgolandi intézetben, amely a nemzetközi tengerbiológiai kutatások egyik világszerte legjobban becsült, eredményei alapján nagyra értékelt „fellegvára". A nagy hagyományú intézményről fennállásának 75. évfordulóján helyes nekünk is megemlékeznünk, hiszen a hazai hidrobiológiái kutatások is többször kaptak már onnét értékes elvi ós gyakorlati segítséget. Dr. Urhekovich Gábor