Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)
6. szám - Elsholtz László–Németh László: Ércfeldúsulások szórásudvarának felderítésére alkalmas módszer
270 Hidrológiai Közlöny 1969. 6. sz. Elsholtz L.—Németh L.: Ércfeldúsulások szórásudvara JELMAGVARAZAT o Vhmintavételi pont, forrás • Vhmintavételi pont, ásott kút • Anomóliós vhmintavételi pont 59/f k minták anomáliái elem tartalma 10' lgrk-bon - A vizmegjetenésipont vízgyűjtőterületének határa A földalatti vizek szivárgási iránya [\Tx 1 a,kimutatottvetöj b,feltételezett vetó érctelérek itt kénkovand behintéses övek r^ n Erctelérnek itt. kénkovand behintéséoek iránya nr~ l Régi nemesfém-bánya Kimutatott szbrásudvarok (A,B,C,0,E) határa Ismert ércesedés szórásudvara zn'tee A . a 'il^vitány o Telkibánya zn-.m 1 nn* tr Iht Cr H Zn!60 5. ábra. A Tokaj-hegység É-i részének hidrokémiai térképe, 1962. Hidrokémiai anomáliák. Feldúsulások szórásudvara. Puc. 5. rudpoxuMWiecKüH Kapma ceeepnoü uacmu zopu Toküü, 1962 z. rudpoxuMuuecKue ühomüjiuu. JJeop pacceueamui oGozaiifenuü Abb. 5. Hydrochemische Karte des nördlichen Tokaj-Gebirges, 1962. Hydrochemische Anomalien. Streuungsfeld der Erzanreicherungen D-re, Füzértől É-ra és kisebb mértékben Vilyvitánytól ÉK-re. Az érzékenyebb elemzési módszer hasonló anomális elemképet mutatott az ismert ércesedés szórásudvarán belül és Hollóházától D-re, Füzértől É-ra feltételezett szórásudvarok területén. Anomális mennyiségben megjelenő elemek a következők: Co, Ni, Zn, Sn, Ti, V. Cr. Mo, Mn. Mivel a földtani viszonyok a két feltételezett szórásudvar területén azonosnak vehetők az ismert ércesedés területének földtani viszonyaival, feltehetően azonosak az oldási körülmények is, azért a hasonló hidrokémiai anomális elemkép alapján, hasonló típusú ércesedést is tételezhetünk fel. Az ismert ércesedés szórásudvara és Vilyvitánytól ÉK-re a Korom-hegy DK-i lejtőjén kibontakozó szórásudvar között az 1962. évi elemzési eredményekből kialakult anomális elemkép alapján nem lehet párhuzamot vonni, mert a sokrétű elemképet Vilyvitánytól ÉK-re nem kapjuk meg, a három anomáliában csak Zn jelentkezett kiemelkedő mennyiségben. Az 1960. évi hidrokémiai vizsgálatok azonban ezen a területen is kimutatták anomáliaként a Zn-en túl Cr, Ni és V-ot, azért az anomália csoportot hasonló értékűnek tartjuk. Az 1962. évi hidrokémiai vizsgálatok alapján újból anomálisnak bizonyultak az Alsó-Kékedtől Ny-ra húzódó dombvonulat és a Kisbózsvától ÉNy-ra levő Cserepes-hegy forrásai. Összefoglalás Munkánk elé kitűzött feladatokat úgy érezzük megoldottuk; 1. Bebizonyosodott, hogy a földalatti vizek és patakhordalékok elemtartalmának vizsgálata, az anomáliának minősíthető mintavételi pontok vízgyűjtő, ill. lehordási területeinek meghatározása révén, közelítőleg kijelöli a felszíni és felszínhez közeli ércfeldúsulások szórásudvarát. A földalatti vizek vizsgálatának előnye, hogy eredményei a felszínen túl a vizek által átjárt mélységig visszatükrözik az elemtartalom változásokat. Alkalmazásának feltétele, hogy a földalatti vizek átjárják a vizsgált képződményeket és megfelelő sűrűségű, jól megmintázható forrás-ásott kút csapolja meg azokat. A patakhordalékok vizsgálata általában a felszínen megjelent képződményekre vonatkozik. A kőzetanyag keveredése-homogenizálódása következtében a kimutatható anomáliák a háttérhez viszonyítva kisebb mértékűek, mint a földalatti vizeknél. 2. A vizsgálatok az ismert telkibányai ércesedés szórásudvarán túl a következő szórásudvarokat derítették fel: A) Hollóházától D-re a Pálhegy—Biszka-hegy— Szántó-hegy területén. B) Füzértől É-ra Remete-hegy—Nagy-Hraben— Magas-hegy—Ér-hegy területén. C) Vilyvitánytól ÉNy-ra a Korom-hegy DK-i lejtőjén . D) Alsó-Kékedtől DNy-ra levő anomális területen. E) Kisbózsvától ÉNy-ra a Cserepes-hegy területén. A felsorolás egyben perspektivikussági rangsorolást is jelent. A szórásudvarokat az összes anomáliák vízgyűjtő, ill. lehordási területének figyelembevételével az 5. sz. ábrán adjuk meg. Az elvégzett munkák alapján a szórásudvarok felderítésére alkalmas, az eddigiekben tárgyalt kutatási módszerek lépéseit az alábbiakban javasoljuk:
