Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)
6. szám - Elsholtz László–Németh László: Ércfeldúsulások szórásudvarának felderítésére alkalmas módszer
Hidrológiai Közlöny 1969. 5. sz. 258 HIDROGEOLÓGIA Ércfeldusulások szórásudvarának felderítésére alkalmas módszer ELSHOLTZ lÁSZI.Ó — KÍMETH LÁSZLÓ* Bevezetés A nyersanyagkutatás egyes fázisaiban — perspektivikus, felderítő, előzetes, részletes, üzemi — a legkülönbözőbb tudományágak szerepet kérnek. Ezek a geológia, geofizika, bányászat, geokémia, hidrológia, hidrogeológia, közgazdaságtan stb. A felszíni és a felszínalatti vizekkel a nyersanyagkutatás általában a bányaműszaki feltótelek között, mint a vízvédekezés szükségszerűségét ós módját meghatározó tényezővel, a kutatás fázisaiban, majd a művelésnél pedig a gazdasági feltételek között mint az ipari ós ivóvíz ellátást meghatározó tényezővel foglalkozik. Azonban a feldúsulások felderítésében csak elvétve kaptak szerepet. Tanulmányunkban egy kísérleti jelleggel lefolytatott munkát ismertetünk. Ennek keretén belül a Tokajhegység északi, az országhatár és Telkibánya—Alsóregmec irányában húzódó völgy közötti részén megmintáztuk a felszínalatti vizeket és a patakok hordalékát, majd elvégeztettük azok elemtartalmának vizsgálatát. A mintázást olyan sűrűségben hajtottuk végre, hogy a vizsgálati eredmények visszatükrözzék a hegysógbeli elemtartalom változásokat, vagyis a hidrokómiai mintavételi pontok vízgyűjtő területei ós a patakbordalék mintavételi helyekhez tartozó lehordási területek lehetőleg fedjék a vizsgált képződmények felszíni elterjedési területét. Munkánk módszerét tekintve a felderítő jellegű kutatási tevékenység körébe sorolható, azonban nem elégíti ki annak minden követelményét. A vizsgálatokkal két feladatot szándékoztunk megoldani: 1. Eldönteni, hogy a felszínalatti vizek és patakhordalékok elemtartalmának vizsgálatával fel lehet-e deríteni feldúsulások szórásudvarát. Erre a területet megfelelőnek tartottuk, mivel nyugati részén ismert érctelérek húzódnak. 2. Ismeretlen elemfeldúsulások szórásudvarát felderíteni. Az 1960. évi vizsgálatok számos kiemelkedő elemtartalmú víz- és hordalékmintát mutattak ki. Ezek egy része az ismert ércesedés szórásudvarára esik, tehát keletkezésük azzal magyarázható. Másik része ismeretlen eredetű, de egy-egy területre csoportosulnak, mintegy jelezve egyegy újabb szórásudvart. Az 1962-es évben ezeken a területeken a föld alatti vizek elemtartalmának vizsgálatát megismételtük és kiterjesztettük. Az új eredmények birtokában a szórásudvarok élesebben bontakoznak ki előttünk. 3. Amennyiben az 1—2-es pont alatt ismertetett kérdésekre a vizsgálatok pozitív választ adnak, ki kell dolgozni a felszín alatti vizek és patakhordalékok kémiai vizsgálatával ércfeldusulások szórásudvarának felderítésére alkalmas kutatási fázis módszertanát. A következőkben áttekintjük röviden a terület földtani, hidrogeológiai, hidrográfiai viszonyait, mivel azok ismerete az eredmények értékeléséhez szükséges. Földtani viszonyok Tekintettel a területről szóló gazdag földtani irodalomra, csupán rövid összefoglalást adunk (1—3-ig és 6—18-ig). * Mecseki Ércbányászati Vállalat, Pécs. Legidősebb képződmények Vilyvitány—Felsőregmec környékén nyomozhatok. Itt kb. 4 km 2-es területen proterozoós kristályos pala, ordoviciumi porfiroid-fillit, permokarbon homokkő-agyagpala és permi (?) kvarcporfirtufa-tufit található a felszínen és fúrásban. Ezután a felső tortonig nem találhatók földtani képződmények területünkön. A felső torton a felsőregmeci és füzérkajátai fúrás tanúsága szerint agyagos, homokos tufitos rétegekkel van képviselve, melyben piroxénandezit, dacit és dacittufa rétegek találhatók a szarmatakori fő vulkáni szakasz bevezetéseképpen. Az ezután következő szarmata emelet a vulkánosság fő időszaka. Riolitdacit-andezit és átmeneti kőzeteik, valamint tufáik teszik ki a szarmata emelet zömét. Alárendelten perlit, kovaüledékek, valamint homokkő, homokos, agyagos, tufitos üledékek tartoznak ide. A vulkáni kőzeteket valószínűleg a felsőszarmatában különböző postvulkáni hatások érték: propilitesedés, kaolinosodás, metaszomatózis. Ez utóbbi hatás eredményeképpen a telkibányai Kánya hegyen két foltban kálitrachit képződött. Az utóvulkáni működés eredményeképpen érctelérek találhatók Telkibánya—Pányok—Kéked— Hollóháza-—Nyiri közti részen. A telérek részben agyagos, részben kvarcos kitöltésűek, az előbbiek inkább Ag, az utóbbiak inkább Au tartalmúak. A szarmata emelet után a felső-pannonban keletkezett tufaanyagú homok, agyag, lignit, pleisztocénben lösz, lejtőtörtmelékek, nyirok, holocénben alluvium található még területünkön. A terület hidrogeológiai jellemzése A felszínalatt i vizek főbb megjelenési formái Repedésvizek Két alapvető megjelenési formájuk van: a) Feltehetően vetőmenti felszálló repedésvizek. Ilyenek pl. a Kéked fürdői Mátyás forrás, Kékedtől DK-re 750 m-re levő forrás. Mindkettő andezitet átszelő vetőrendszerből lép ki. Ez a vető része a Kéked—Abaújszántó—Szerencs vonalában húzódó törésvonalnak (1. ábra és 1. táblázat, 3. sz. vízmintavételi hely; 5 ábra és 2 táblázat, 34, 35 sz. víz mintavételi helyek). Füzérkomlóstól DNy-ra, a Törökvölgyben hasonlóan vetőmenti forrás lehet az 1 sz. táblázat 42 sz., ill. 2 sz. táblázat 55 sz. vízmintavételi helye. Felsőregmec D-i részén (1. táblázat 68. sz. vízmintavételi hely) homokon keresztül felszálló forrás szintén vetőt jelez. Jellemző a vetőmenti felszálló forrásvizekre aránylag magas kiegyenlített vízhozamuk és a terület évi középhőmérsékleténél (9,5°C) egész éven keresztül magasabb hőmérsékletük.
