Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

6. szám - Fáy Csaba: Instabil jelenségek centrifugál szivattyúk párhuzamos üzemében

Fáy Cs.: Instabil jelenségek. Hidrológiai Közlöny 1969. 6. sz. 255 Fig. 5. Les eourbes de retrécissement de la pompe pour diverses hauteurs d'aspiration 20 f 8 •6 -7 1. szivattyú H

Sk

r 2. szivattyú H

s£ 400 600 0 [t/min] 3. ábra. A 2. ábrán 1-el és 2-vel jelzett szivattyúk fojtási és szívóképesség görbéi Fig. 3. Gourbes d'aspiration et de retrécissement des pompes No 1 et 2 sur la fig. 2 eleve megállapítható, hogy az eltérés az A-val és Bvel jelzett pontok között fennállhatott. A szivattyú jelleggörbéjét lehet az A és B pontra is vonatkoztatni, ha a csonkokon mért szállítómagasságból levonjuk a csővezeték és visszacsapó szelep ellenállását (4. ábra). A szivattyúk csővezetéki csatlakozó pontra átszámított jelleggörbéi te0 [l/min] 5. ábra. A szivattyú fojtásgörbéi különféle szívómagasság esetén 1. Szivattyú jelleggörbe Z Csöe/lená/lós a 1 ábra A-B pontja között 3. Visszacsapó szelep ellenállása 1-(2+3) Az A-B pontra vonatkozó szivattyú jelleggörbe 4. ábra. A szivattyú jelleggörbéjének módosítása a 2. ábra AB csőszakaszára 1. eredeti fojtásgörbe, 2. szivattyú csonk és csatlakozópont közötti szakasz csőellenállása, 3. visszacsapó szelep jelleggörbéje 1—(2+ 3) az eredő jelleggörbe. Z zárási pont, Z' módosult zárási pont AB pontra Fig. 4. Modification de la courbe caractéristique de la pompe pour le tronfon AB en fig. 2 1. courbe de retrécissement origlnale, 2. résistance de tuyau du troncon entre l'extrémité de la pompe fit le point d'assemblage, 3. courbe caractéristique du clapet l-(2 + 3) la courbe caractéristique résultante Z point de termetűre, Z' point de termetűre modifié pour le point AB hát módosulnak a csőellenállás miatt, ez azonban a párhuzamos kapcsolást nem zavarja. A visszacsapó szelep ellenállása azonban a szeleptányér súlya miatt zérus vízszállításnál is adott érték, ezért ez módosítja a zárási pont helyzetét. Ha a két párhuzamosan kapcsolt szivattyúra szerelt visszacsapó szelep szeleptányér súlya különbözik, akkor az is okozhatja az instabilitást, de szerencsés esetben a szivattyúk eltérő zárási pont hatását kompenzálhatja is. Az adott esetben azonban ennek a hatása sem volt túl nagy. A harmadik lehetőség az az eddig a szakirodalomban alig tárgyalt jelenség, hogy a szivattyú zárási pontjának helyzete nem független a szívómagasságtól. Az 5. ábrán a szivattyú jelleggörbéit különféle szívómagasság mellett felvéve mutatom be, s a zárási pont függését a szívómagasságtól a 6. ábrán. Ezt a jelenséget azért nehéz megfigyelni, mert a nagy szívómagassággal végzett mérésekkor a kis vízszállításnál is tapasztalható nagy légkiválás miatt annyira labilis az üzem, hogy megbízható mérést nem lehet végezni. Az általunk végzett mérés során a szivattyú szívócsövéből folyamatosan elszívtuk a kivált levegőt és ezáltal sikerült kis vízszállításnál mérést végezni. A zérus vízszállítású pont értékét pedig a zárás után azonnal leolvastuk, mert ha ebben az állapotban a szivattyú huzamosabban jár, akkor az alább még ismertetendő jelenség miatt zárási szállítómagassága folyamatosan csökken. Az eddig felsorolt háromféle jelleggörbe eltérés alapján felrajzoltuk a 7. ábrán a két szivattyú párhuzamos kapcsolásakor a szivattyúk cső csatlakozási pontra vonatkozó együttes jelleggörbéit háromféle szívómagasság esetére (H,=6, 7, 8 m). Az ábrán lerajzoltuk a Hdst nyomóoldali statikus emelőmagasságot a szállítómagasság tengelyen s ehhez hozzáadtuk a nyugalmi kút vízszintnek meg-