Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

6. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

Hidrológiai Közlöny 1969. 5. sz. 246 A szegedi árvíz 90 éves Zárszó DÉVÉNY ISTVÁN Amikor megköszönöm az elhangzott két eló'adást, engedjék meg,, hogy ezekből két gondolatot emeljek ki. Az első, amelyet Dégen Imre államtitkár elvtárs oly határozottan fejezett ki, hogy a sokak szerint „elhibázott" Tisza-szabályozásra nem lehet ráhárítani a katasztrófa okait. A vízügyi tevékenység gyakorlati jellege azonban magával hozta, hogy a végrehajtásban tévedések, hibák csúszhattak, azok előidézői azonban nem az akkori vezető magyar vízügyi szakemberek voltak. Téves kormányzati, sőt a kiegyezés előtti osztrák kormányzat rosszindulatú intézkedéseinek következménye volt a Szegedet, Dorozsmát, Algyőt és Tápét teljesen elpusztító árvíz. A vízügyi műszaki gárda akkoriban is Európában élenjáró magyar szakemberekből rogrutálódott, ha egy külföldi kiváló szakember a közelmúltban a jelenlegi vízügyi szakemberek munkásságáról kijelentette, hogy ezek munkája révén Magyarország vízügyi nagyhatalom, merem állítani, hogy a magyar vízügyi műszaki gárda Európában már a múlt század derekán is elsőrangú szerepet játszott. Elég ha csak, Képes József, Beszédes József és főként Vásárhelyi Pál munkásságára gondolunk. A másik gondolat az összefogás, amely olyan hatalmas erő volt, hogy a teljesen elpusztított város romjaiból oly rohamosan felépült. Az árvíz utáni országos összefogásban, együttes munkában rejlett az az erő, amely a kormánybiztosság mellett működő műszaki gárda részére biztos alapot jelentett és ennek révén vált lehetővé, hogy ezek munkájával, műszaki előrelátásával Szeged városa — a jelenleg épülő vagy már felépült ipari városaink figyelmen kívül hagyásával — egész Magyarország legrendezettebb, a teljesen megváltozott közlekedési és társadalmi viszonyok között is a legmegfelelőbb, vagy legalábbis igen megfelelő elrendezéssel épüljön ki. Ebben az akkori műszaki gárda vezetőjének, Lechner Lajosnak kétségtelenül oroszlánrésze volt, ezért tisztelettel és köszönettel adózzunk emlékének. Ezzel a mai emlékülést az előadók részére nyilvánított újbóli köszönetem mellett azzal, a magam részére talán kissé optimisztikus kijelentéssel zárom, viszontlátásra 10 év múlva, az árvíz 100 éves évfordulóján. Egyesületi és műszaki hitek Rovatvezető: Dr. VÁGÁS ISTVÁN A Balneolechnikai Szakosztály 1968. október 17-i előadó ülésén dr. Kocsis Árpád a hazai fürdők üzemeltetési problémáiról, dr. Cziráky József pedig a nemzetközi balneotechnikai fogalmakról és szakkifejezésekről adott elő lengyel (dr. A. Madeyski és J. Walczak — f.) összeállítás és javaslat megvitatásával. Á Hidraulikai és Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztály 1968. október 23-i előadóülésén dr. Szigyárló Zoltán az öiúözőcsatomák felszingörbéinek számítására szolgáló összefüggésekről tartott előadást. Szólott a számítás szükségességéről ós alkalmazási eseteiről a bögeméretezósek során. Levezette a közelítő számítás alapképleteit, összefüggést állapított meg a közelítés hibájának becslésére és a számítások gyakorlati végrehajtására. A Szennyvíz Szakosztály 1968. október 30-i vitaülésón Pásztó Péter a házi szennyvizek tisztításának harmadik fokozatáról adott elő. Szólott e fokozat vízminőségvédelmi szerepéről, hazai alkalmazásának szükségességéről és feltételeiről. Behatóan elemezte a kapcsolatos technológiai kérdéseket. A Szennyvíz Szakosztály, a Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztály, a Vízépítőipari Szakosztály ós a Balneotechnikai Szakosztály 1968. október 21-ón és 22-én közös tanulmányutat rendezett Keszthelyre és Hévízre. Ennek során a résztvevők megtekintették a Dobogói Vízműveket, a Vonyarcvashegyi Vízművet, a Keszthely—Ligat-i Vízműveket a hévízi téli fürdőt, továbbá a keszthelyi ós a hévízi szennyvíztisztító telepet. Az egyes objektumokat a helyszínen a tervező vállalat, illetve az üzemeltető Balatoni Vízművek szakemberei ismertették. A Szegedi Csoport 1968. október 9-i előadó ülésén Török László, a bajai Felsőfokú Vízgazdálkodási Technikum tanára a szennyvíz öntözőtelepek tervezésének gyakorlati kérdéseiről tartott előadást. A Nyíregyházi Csoporl 1968. október 10-i előadó ülésén Mayer László, az OVH Vízkészlet-gazdálkodási Központ igazgató-főmérnöke a vízkészlet gazdálkodás szervezetéről és feladatairól adott elő. Az előadó részletesen ismertette az új szervezet feladatát, a Központ és a VízÜgyi Igazgatóságok kapcsolatának fontosságát. Az előadás és a hozzászólások zöme elsődlegesen ezeknek az együttműködési lehetőségeknek a kiépítését igyekezett munkálni. A Magyar Agrártudományi Egyesület Növénytermesztési Társaságának Öntözéses Növénytermesztési Szakosztálya, a Magyar Hidrológiai Társaság Hidraulikai és Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztályával közösen 1968. október 8-án „Mit kell tenni hazánkban a szennyvízöntözések gyakorlati megvalósítása érdekében" címmel szakülést rendezett. Ennek keretében Vermes László és Szabó Károly előadása hangzott el Benesóczky József és Kálmán Miklós hozzászólásával. V. I. A Magyar Hidrológiai Társaság Hidraulikai és Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztálya vendégeként Jacques Bernier' az Electricité de Francé csoporvezetője „Regionális hidrológiai vizsgálatok" címmel a szakosztály előadó ülésén szeptember 18-án Budapesten előadást tartott. 19-én szűkebb szakmai körben vita ós megbeszélés volt a stochasztikus folyamatok elméletének a hidrológiában való egyik érdekes alkalmazásáról. Jacques Bernier, aki a párizsi egyetemen matematikai statisztikai intézetének egyik tanára, a bajai Felsőfokú Vízgazdálkodási Technikumban szeptember 21-ón a hidrológiai előadások keretében a hallgatók részére bevezető órát tartott. T