Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

6. szám - Dr. Vágás István: Az árhullám elemzés átfolyáselméleti módszerei

Hidrológiai Közlöny 1969. 5. sz. 247 HIDRAULIKA Az árhullára elemzés átfolyás-elméleti módszerei Dr. VÁGÁS ISTVÁN a műszaki tudományok kandidátusa* Az árhullámok átfolyásos rendszerekben alakulnak ki. Az átfolyásos rendszert a vizek hozzáfolyása ál­tal előidézett hatás éri, amelyre a rendszer az el­folyás törvényszerűségeinek kialakításával választ ad. A csapadék hullásból vagy olvadásból kelet­kező hatásokra így a vízgyűjtő terület átfolyásos rendszere a befogadó vízfolyás árhullámával vá­laszol. Egyazon átfolyásos rendszer hatás- és válasz­függvényei kölcsönösen feltételezik egymást, s ösz­szefüggésük meghatározható. Árhullámok esetében a Muszkalay Lászlóval közösen kidolgozott [5], s a későbbiekben bővített és általánosított [10] átfo­lyási elméletünk alkalmazását tartjuk célravezető­nek az említett összefüggések elemzésére, mert ez az elmélet az átmeneti jelenségek hidraulikai leírá­sára alkalmasnak bizonyult [11], sőt kibernetikai szabályozáselméleti vonatkozásai is vannak. Tanulmányunkban a vízgyűjtő-karakterisztika és egység-árhullám összefüggéseivel, az egység-ár­hullám elvmódosításával és -kiterjesztésével, az át­folyási térfogatok vízgyűjtő területi értelmezésével kívánunk foglalkozni, s kísérletet teszünk az álta­lános intenzitású csapadékokból általános vízgyűj­tőn összegyülekező és lefolyó vizek árhullám-össze­függéseiből az árhullámot kialakító hatások meg­határozásmód j ának kidolgozására. I. A vízgyűjtő-karakterisztika és az egység-árhullám összefüggése A vízgyűjtő-karakterisztika a vízgyűjtő területen előforduló leghosszabb lefolyási időt meghaladó időtartamú, egyenletes intenzitású csapadékból összegyülekezett vízhozamoknak adott átfolyási szelvényre vonatkoztatott időbeli változását leíró összefüggés. Ábrázoló görbéje (1. ábra) —az adott meghatározásnál fogva — monoton emelkedő irányzatú a teljes vízgyűjtő terület vízszállításba való bekapcsolódásáig, onnan kezdve állandó víz­hozamú a lefolyás megszűnési folyamatának kez­detéig. Az egységnyi intenzitással lefolyásra kerülő csa­padékra kapható vízgyűjtő-karakterisztikát egy­ség-karakterisztikának nevezhetjük. Az egység-ár­hullámmal való alkalmas összehasonlítás érdeké­ben az egységet általában 1 mm/nap lefolyási há­nyadot biztosító, állandó csapadék esetének meg­felelően is rögzíthetjük. A vízgyűjtő-karakterisztikát és az egység-karak­terisztikát idealizált összefüggésnek kell tekinte­nünk, mert a természetes adottságok elvileg is t * Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság, Szeged, szabatos meghatározásukra közvetlen lehetőséget nem adnak. Közvetett meghatározásuk azonban lehetséges, így minden más árhullám-eset vissza­vezethető a karakterisztikus alapesetekre. Az egység-árhullám az idő egysége — megálla­podásszerűen 1 nap — alatt egyenletes és célszerűen egységnyi (általában: 1 mm) vízoszlop magasságú lefolyó vizet adó csapadék árhullámának vízhozam­idő összefüggése a vonatkoztatási szelvényben. Ha a vízgyűjtő terület vonatkoztatási szelvénytől leg­távolabbi (leghosszabb lefolyási időre vezető) pont­jától éppen egy napig folyna le a víz, úgy az egység­árhullám a vízgyűjtő-karakterisztikával egyezne meg. Eddigi tapasztalataink és ismereteink szerint a vízgyűjtő-karakterisztika meghatározásából szár­maztatott árhullámok pontosabban követték a va­lóságot, mint a rövidebb időtartamú esők árhullá­maiból a hosszabb idejű esők árhullámainak meg­!do (t) 1. ábra. A vízgyűjtő-karakterisztika (egység-karakterisz­tika), az összetett árhullám és az egység-árhullám alap­összefüggései. A szerkesztés a csapadék lefolyásának ál­landó intenzitására vonatkozó kiindulási alapesetet rögzíti Puc. 1. OcHoenbie e3auM0cen3U xapaKmepucmuicu eodocöopa (eduHUwoü xapaKmepucmuKu), KOMn/ieKCHOií naeodomioü eOÁHbi u eduHumoü naeodotHOü BOAHM. CocmaejienueM CPWC­cupyemcn ocnoeHoe ucxodnoe nojiojtcenue nocmomnoű. un­memueHOcmu cmoKa ocadKoe Fig. 1. Fundamental relationships between eatchment characteristic (unit characteristic), compound hydro­graph and unit hydrograph. The construction applies to the fundamental case of runoff at a constant rate

Next

/
Thumbnails
Contents