Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

6. szám - Emlékünnepély a szegedi árvíz 90 éves évfordulója alkalmából - Szeged m. j. város fejlődése: Dr. Biczó György

A szegedi árvíz 90 éves Hidrológiai Közlöny 1969. 6. sz. 245 Épül a Kiskörei Vízlépcső is, amelyet majd a Szeged térségét közvetlenül érintő Csongrádi Vízlépcső, később pedig a Záhonyi és a Vásárosnaményi Vízlépcső követ. Március 12-e, a hazai árvizek történetének szomorú évfordulója, de egyben az élniakarásnak, az emberi akaraterőnek, a romokon és a természeti csapásokon győzedelmeskedő nagyságát is hirdeti. Ma, amikor a 90 évvel ezelőtti szegedi árvízre emlékezünk, nemcsak az áradat ellen harcoló névtelen ezrekre, az árvíz áldozataira és pusztításaira, hanem a jövőre is gondolunk. A szegedi árvíz és azóta még számos árvíz elleni küzdelem megmutatta, hogy amikor a veszéllyel, az árral kell harcba szállni, a nép az összefogás erejével hatalmas tettekre képes. Ha munkás hétköznapjainkat is ez a szellem hatja át, az összefogásban rejlő nagy erő nemcsak a gátakon, de a dolgos országépítő munkában való helytállásnak is legyőzhetetlen forrásává válik. Szeged m. j. város fejlődése Dr. BICZÓ GYÖRGY a Városi Tanács V. B. elnöke 90 esztendővel ezelőtt, 1879. március 12-nek hajnalán gyászkeretben jelent meg a Szegedi Híradó ezekkel a sorokkal: ,,Kongj Városháza öreg harangja, hirdesd Szeged népének, hogy szülő városának végórája elérkezett". Ma újra szól a városháza öreg harangja és büszkén hirdeti, hogy a szegedi nép erejéből a szocialista társadalmat építő dolgozók keze munkája nyomán Szeged napról napra szebb, vonzóbb lesz, politikai, társadalmi, gazdasági súlya növekszik. Nemes dolog és csak köszönetet tudok mondani a Hidrológiai Társaságnak, a Népfrontnak, hogy a mindennapi munka nagy tempója mellett megemlékezünk az ún. ,,szegedi nagy vízről". Külön szeretnék köszönetet mondani Bégen Imre államtitkár elvtársnak, az Országos Vízügyi Hivatal elnökének, mert lehetőséget talált, hogy részt vegyen ezen a megemlékezésen. Az emlékbeszéd részletesen foglalkozott a szegedi árvíz előzményeivel, az árvíz következményeivel, azzal a tragikus helyzettel, amelybe a város került. Mikszáth szavai szerint 90 esztendővel ezelőtt ,,a hajnal nem találta többé Szegedet, csak a romjait, amint apránként egy piszkos tenger iszapjává váltak". Teljes rombolás és kilátástalanság volt 90 évvel ezelőtt, ma virágzó, fejlődő városban tartjuk meg a megemlékezést. S a 90 éves évforduló alkalmából érdemes visszatekinteni,—ha nagyon vázlatosan is,— Szeged város fejlődésére, azokra az elképzelésekre, amelyeknek megvalósítása gyors ütemben viszi előre a város fejlődését. A város fejlődése az árvíz után meggyorsult. Ma városunk az iparilag fejlett városok kategóriájába tartozik, és minden adottsága megvan ahhoz, hogy a közeljövőben az iparilag erősen fejlett szintet elérje. A város a szénhidrogén feltárásának következtében új ipari bázissal bővül, amely iparának strukturális átalakulását is jelenti. Minden adottsága megvan a városnak ahhoz, hogy a jövőben az ország egyik új vegyipari bázisa legyen. A város gyorsütemű fejlődése igen jelentős építési szükségletet, kivitelezői kapacitást igényel. Ide tartozik a város közműellátottsága, illetve annak fejlesztése. Az elmúlt évek fejlődése során egyedül a vízellátás szolgálta elfogadható módon mind a lakosság, mind az ipar és a településfejlesztés igényeit. A csatornahálózat kiépítése csak az újonnan létesített ipartelepekre, illetve üzemeknél valósult meg, és nagyjából csak a meglevő ipari létesítmények szennyvizét tudja elvezetni. A legsúlyosabb problémát a meglevő, elöregedett csatornahálózat rekonstrukciója okozza. Folyamatban van a Rókus—Móraváros főgyűjtő építése, ami hivatva lesz a város már elavult egyesített rendszerű csatornahálózatának tehermentesítésére. Elkészült a holt Tisza—hattyasi átemelő telep, amelynek feladata a felületi vizek Tiszába emelése. A jövőbeni igények tekintetében mindenképpen szükséges a csatornahálózat teljes korszerűsítése és bővítése. A vízellátás terén is előre kell lépni, ha azt akarjuk, hogy a fejlődő város vízigényeit a fejlődés ütemében ki tudjuk elégíteni. Ennek érdekében szükségessé válik új kútcsoportok, víztárolók, szivattyútelepek, és nyomóvezeték-rendszerek kiépítése. A víz- és csatornaközmű fejlesztésével együtt a környező községek vízellátását is meg kell szervezni. Ez alkalommal nincs lehetőség arra, hogy a város fejlődésének és fejlesztésének minden területét mélyrehatóan elemezzük, csak egy dologra szeretnék még rámutatni. A városi tanács az elmúlt évben jóváhagyta a város általános rendezési tervét, amely újra hosszú évtizedekre megszabja a város fejlődését. Azt a városszerkezetet, amelyet 90 esztendővel ezelőtt az árvíz után alakítottak ki, tovább fogjuk fejleszteni, hiszen az elmúlt 90 év alatt bebizonyosult, hogy az az akkori modern városfejlesztés alapján készülve ma is megállja a helyét, és amelyet érdemes és szükséges továbbfejleszteni. A város szerkezeti adottsága: a Tisza mint tengely, vagy úgy is nevezhetnénk: mint a város fő utcája, és a körgyűrűs-sugaras rendszer. Ez marad továbbra is a város szerkezeti alapja a mai modern építészet felhasználásával. Ma, 90 év elteltével tisztelettel kell adóznunk a szakembereknek, akik a város újjáépítési tervét elkészítették; azoknak a városoknak, amelyek a nagy bajban a szegediek segítségére siettek, és nem utolsósorban Szeged népének, amely kétkezi munkájával azzá tette ezt a várost, ami ma. Minden reményünk és a remény mellett megfelelő anyagi eszközök is megvannak, hogy Szegedet a szocialista építés egyik virágzó, fejlődő városává emeljük.