Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)
5. szám - Dr. Zsuffa István: Az árvízcsökkentő tározók hidrológiai kérdései
Dr. Zsuffa I.: Az árvízcsökkentő tározók Hidrológiai Közlöny 1969. 5. sz. 203 huzamos, talajban végbemenő vízmozgás) magyarázhatók voltak, az átlagos ordináták, ill. az egyes árhullámképeknek megfelelő egységnyi árhullámképek azonos ordinátái közötti, hol pozitív, hol negatív értelemben kisebb-nagyobb különbséget találtunk. Ezért az átlagos egységnyi árhullámkép nyilván az egyes esetek vonatkozásában csak közelítő eredményt adhat. Az eltérések tényét és a viszonylag könnyű szerkesztéstechnikai kezelhetőséget szem előtt tartva, az egységnyi árhullámkép háromszöggel való helyettesítését javasoljuk. így a bemutatott segédlet alapján egyrészt a vízgyűjtőterület nagyságának ismeretében, másrészt a vízgyűjtő lefolyásra való hatásának becslésével a háromszög alakú egységnyi árhullámkép könnyen megrajzolható. Az egységnyi árhullámkép csúcsa, tetőző vízhozama tehát U max=f(F, p), ahol F a vízgyűjtő km 2-ben, p a vízgyűjtő becsült jellege, Umax pedig mm/órában adódik. Az egységnyi árhullámkép időalapja (T) pedig, mivel az árhullámkép területe a definíció miatt egységnyi Az árhullámkép csúcsa pedig az időalap egyharmadában van. Tehát ha T=t 2 íj, ahol t v t 2 az egységnyi árhullámkép kezdő és végpontjának időpontja, akkor í 0 (Umax), a tetőzés időpontja: A vizsgált szelvény egységnyi árhullámképéhez tehát akár közvetlenül (analitikus hidrológia), akár közvetve (hidrológiai analógia) hozzájuthatunk. Az egységnyi árhullámkép segítségével a mértékadó árhullámkép meghatározására az alábbi, kétségtelenül elméletileg nem teljesen megalapozott módszert javasoljuk: 1. Feltételezzük, hogy a mértékadó árvizet az összegyülekezési idővel azonos időtartamú, egyenletes intenzitású zápor okozza. 2. Feltételezzük, hogy az árhullámkép mértékadó a tározás szempontjából is, amelynek tetőző vízhozama mértékadó a mederrendezés szempontjából. (Ez a feltevés a leginkább támadható, de mindaddig, amíg a stochasztikus folyamatok elméletével az árhullámokat leíró függvények előfordulási valószínűségét nem tisztázzuk, addig ilyen, vagy ehhez hasonló közelítésekkel kell a pontos meghatározást helyettesíteni.) 3. A fenti két feltételnek megfelelően az egységnyi árhullámkép T időtartama óráinak számával megegyező számú egységnyi árhullámképet szuperponálunk egy-egy időegységgel eltolva. 4. Valamilyen hazai viszonyokra kidolgozott hidrológiai analógiai módszerrel (pl. 50 km 2-nél nagyobb vízgyűjtőterület esetén Csermák Béla módszerével, kisebb vízfolyásoknál Kollár Ferenc segédletsorozatával) meghatározzuk a mértékadó, általában adott előfordulási valószínűségű tetőző vízhozamot (5. ábra). Az ennek megfelelő vízhozamértéket az árhullámképünk tetőző értékéhez írva megszerkesztjük a mértékadó árhullámkép függőleges — vízhozam koordináta tengelyét. Az egységnyi árhullámképek szerkesztésénél használt vízhozam léptéket pedig letörölj ük (6. ábra). A mértékadó árhullámkép ilyen módon való megszerkesztése kétségkívül önkényes, de a szerkesztés gyors, egyszerű és a vízfolyás néhány döntő paraméterének — az összegyülekezési időnek, a lefolyási viszonyoknak —durva figyelembevételét biztosítja. A szerkesztés során a racionális módszer alapelvei döntő hangsúlyt kapnak, anélkül azonban, hogy egyrészt a legbizonytalanabb adatot, az összegyülekezési időt, kétes értékű képletekből kellene számítani, másrészt pedig a különböző időtartamú, különböző előfordulási valószínűségű esők bizonytalan és szubjektív számítási módszereit igénybe kellene venni. Részletesebb vizsgálat, nagyobb igényesség esetén, a csapadék áthelyezés elvének alkalmazását javasoljuk. A kérdéses vízfolyáshoz legközelebb eső, sok éve működő csapadékíró adatokból minden záporhoz kiszámítjuk a hozzátartozó árhullámképet az egységnyi árhullámkép segítségével. A hatékonycsapadék (csapadék—beszivárgás) meghatáro6. ábra. A mértékadó árhullámkép meghatározása az egységnyi árhullámkép segítségével Abb. 6. Bestimmung des massgebenden Stromwellenbildes mit Hilje des Unit-Hydrographs 4 5 B ' Idő [óra] , , , , JÁNOS ÁROK, BAKONYNANA Mértékadó tetőző hozam • NQ 3 t=f(F,p)-2,5m 3/s ' E=0,7km 1 (l. VfflTERV segédlet) P'ollagos A mértékadó órhutlámkép Utólag szerkesztveEgységn yi árhullám kép adata: U m m-Í(E)= 0,4 mm/ára - 1,5m 3/s (t. 5.óbra) T=-rr- = 5óra Umax
