Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

5. szám - Könyvismertetés

Dr. Szigyártó Z.: A rendszeres hajózás hatása Hidrológiai Közlöny 1969. 5. sz. 199 The Influence of Iiegular Navigation on (he Conveyanee of Irrisration Water in (he Estarn Main Canal By Dr. Szigyártó, Z. Candidate of Teehnieal Sciences Regulái' water traffic has been startod for the first time in Spring 1 9(i(> on the longest art ificial vvaterway of the country, the Eastern Main Canal constructed alsó for the distribution of irrigation water. By studying the interference between rogular navigation and the eonveyanco of irrigation water, the purpose of the present paper is to arrive at conelusions concerning the method for meeting the sometimes conflicting recjuirements of the two kinds of operation. Considerations relating to the preferable order of operation on irrigation canals suitable alsó for navigation are analysed first, and it is pointed out with referenee to Fig. 1 that if reaches are separated by pairs of weirs equipped with tilting-leaf gates, navigation through these is possible without disturbing the maintenance of the required water le vei. As far as the particular conditions of the Eastern Main Canal are concerned, the operation of the two struotures for locking through vessels, namely t he Tiszavasvár lock and the cornpleted upper bead of the Balmazújváros lock is characterized. It is concluded therefrom that with the present solution of the Tisza vásár lock — owing to reducing water volumes that can be diverted into the canal as a result of locking —the main canal is prevented by dense regular water traffic from performing completely in the critical period its funetion of conveying irrigation water. Furthermore, sudden drops of water level resulting from the periodical closure of the Tiszavasvár weir (Fig. 2) may affect in a highly ad verse manner the operation of gravitational diversions from the main canal (Table 1). The passage of vessels through the half cornpleted lock at Balmazújváros results alsó in a drop of water level (Fig. 3) with eonsequent very adverse influence on irrigation water distribution. Considering all these adverse influences a summary is presented in conclusion of all the measures which are necessary, and which depend on the density of water traffic, to meet successfully the requirements of both navigation and irrigation water conveyanee. KÖNYVISMERTETÉS A BAJAI FELSŐFOKÚ VÍZGAZDÁLKODÁSI TECHNIKUM KÖZLEMÉNYEI 2. kötet Ismertetés A közlemények második kötete ismételten színvonalas cikkekben számol be az oktatók tudományos mun káss ágáról. Kováts Béla a szemcsés anyagok ülepedési sebességével foglalkozik cikkében. Rövid elméleti bevezetőt ad, majd bemutatja az amerikai szakirodalom alapján szerkesztett, ülepedési sebesség meghatározására szolgáló táblázatot. A cikk megállapításai bizonyára segítik a víztechnológia fontos kérdésében a tervező műszaki szakembereket. Wirth Péter kísérleteit, ós azok eredményeit ismerteti „kapilláris jelenségek rétegzett talajokban" c. cikkében. Összevetve tapasztalatait ós az irodalomban fellelhető kapilláris jelenségekkel foglalkozó újabb hazai cikkek eredményeit, értékes megállapításait három következtetésben foglalja össze. Ezek az érdeklődő szakemberek részére nyilván értékes tájékoztatást nyújtanak. Dániel József a műszaki cikkek hangvételétől eltérő stílusban tárgyalja a fizika helyét világképünkben és oktatásunkban. Világos stílusával olyan problémát érint, amely nemcsak a vízgazdálkodás, hanem az oktatás szakembereit is közelről érinti. Legfontosabb megállapítása, hogy a fizika oktatást differenciálni kell. így elérhető, hogy a diákpk ne csak fizikai ismeret halmazzal küszködjenek (bizonyíthatóan kevés eredménnyel), hanem tárgy szerint kevesebbet, de clmélyedten tanuljanak fizikát. Célkitűzése, hogy a diákok megértsék ós alkalmazni tudják a fizikát ne csak halljanak róla. Dr. Bándi Iván és Tamás Ferenc a feszültsóganalízissel foglalkoznak cikkükben. A feszültséganalízis a mérnöki szerkezetek vizsgálatának fontos módszere. A szerzők közérthető módon tárják fel a módszer alkalmazásának lehetőségeit a szerkezetek mechanikai tulajdonságának, igénybevételének és a bennük keletkező feszültségeknek kísérleti meghatározásában. A szerkezetvizsgálatok fontossága növekszik a vízépítési gyakorlat ban, ezért jelentős ez a cikk a Felsőfokii Vízgazdálkodási Technikxim Közleményeiben. Török László cikke a Felsőfokú Vízgazdálkodási Technikum Altalános ós Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Tanszéke 19(57. évi vizsgálatainak eredményeit ismerteti a vízépítési betonok minőségi követelményeivel kapcsolatban. A vizsgálatok során több külföldi betonszabványt elemeztek a nyomószilárdság, a húzószilárdság, a határnyúlás, a kötési hőfejlődés, a zsugorodás, a vízzárás, a fagyásállóság és a kopásállóság — mint fontos betonjellemzőkre — terjedő figyelemmel. A cikk több megállapítása feltehetően segíteni fogja a vízépítési betonszerkezetek anyagával kapcsolatos további kutatásokat, ós a minőség javítása érdekében várható szabályozást. Dri Bándi Iván a kombinált cölöpözést ismerteti igen érdekes tanulmányban. A kombinált cölöp a fúrt ós vert technológia egyesítésével készített cölöp. A szerző külföldi tapasztalatai alapján ad javaslatokat a hazai gyártású kombinált cölöp alkalmazására, amelynek előzetesen becsülhető teherbírása 40—100 Mp közötti. Ismerteti a cölöpfajta alkalmazási területét ós méretezési módját, végül műszaki gazdasági összehasonlítással bizonyítja alkalmazásának gazdaságosságát . Rajkai Vilmos cikke ismerteti a hálódiagramos tervezési módszereket és alkalmazási lehetőségeit a vízügyi szervezetben. A szerző átlalános ismertetést ad a CPM és a PERT rendszerű hálótervezésről. Csatornaépítési példán mutatja be az alkalmazást. Elemzi a határozatlan időtartamú hálódiagram tervezését. Cikkéhez segédtáblázatokat is mellékel. A téma időszerű szervezéselméleti kérdést mutat be a vízgazdálkodás vonatkozásában. Dr. Zsuffa István és Kovács Lajos a mezőgazdasági célú völgyzárógátas tározók néhány gazdaságossági kérdését tárgyalják tanulmányukban. A cikk korszerű hidrológiai ós matematikai apparátussal igen aktuális témát boncolgat. A Veréb-Pázmándi víz tározójára kidolgozott példa azt mutatja, hogy Dr. Zsuffa ismét járható utakat keresett egy fontos vízgazdálkodási probléma megoldására. Dicséretes, hogy jelentős munkájához végző hallgatót választott szerzőtársul, ezzel is hangsúlyozva készségét az intenzív szakoktatás irányában. Faludi Gábor és Klossy Irén képzőművészeti témát választottak az FVT Közlemények második füzetében való ismertetésre. Nagy Istvánnak a hányatott életű, Baján letelepedett festőművésznek munkáját ismertetik megragadó hozzáértéssel. Munkájuk érzékelhetővé teszi egy sokféle képzettségű oktatógárda sokrétűségét ós az ebben rejlő értékeket. A Közlemények második kötete színvonalas cikkeivel bizonyítja, hogy a Baján felsőoktatási munkát vállaló szakemberek a vízgazdálkodás időszerű fejlesztési kérdéseinek megoldásában otthonosak. Javítani lehetne a füzet külsőségét, ha az ábrák rajzi munkája kiforrottabb lenne. Egészben véve a második kötet értékes szakirodalmi alkotás, amely dicséri az FVT vezetőit ós valamennyi közreműködő oktatóját. Dr. Wisnovszky Iván