Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

5. szám - Dr. Zsuffa István: Az árvízcsökkentő tározók hidrológiai kérdései

Hidrológiai Közlöny 1969. 4. sz. 200 Az árvízcsökkentő tározók hidrológiai kérdései dr. Z 8 U F F A ISTVÁN* Bevezetés A hazai vízgazdálkodási gyakorlatban a dombvidéki kisvízfolyások árvizeinek kártétele ellen a megfelelő nagyságú mederméretek kialakításával védekeznek. Az általánosan elfogadott irányelvek szerint mezőgazdaságilag művelt területen 10%-os, belsőségben 3%-os előfordulási valószínűségű árvizek kiöntés nélküli levezetését célszerű biztosítani. Könnyen belátható, hogy ez a követelmény még a kisebb, alig 100 km

2-nyi vízgyűjtő területű patakjainkon is 15—20m

3/fm. mederszelvény kialakítását igényli. Az ilyen kisvízfolyásoknak természetes mederszelvénye azonban a 2—3 m

2-t is a legritkább esetben haladja meg. A vízfolyásnak természetes mederszelvénye körülbelül az a keresztmetszet, amelyet a vízfolyás természetes vízjárása feltöltődés és Idmélyülés mentesen ,,egyensúlyban" tud tartani. Az árvízi mederméretek nagy keresztszelvényének költséges kiépítése túlzott és igen egyoldalú beavatkozásnak látszik. Az év legnagyobb részében majdnem teljesen üres szelvényt a növényzet benövi, széles fenekén a kisvizek külön medret alakítanak ki, az árvizek után zátonyok, alámosott szakaszok maradnak vissza, ezeken a helyeken pangó vízfelületek alakulnak ki stb. A meder elnádasodik, a partoldalakat benövi a fűz és igen rövid idő alatt a meder vízszállítása töredékére csökken. A hosszú rézsűoldalak sorra lesuvadnak. A rézsűkre vonatkozó szokványok fokozatos változtatása — az 1 : 1,5-es rézsűhajlásról az 1 : 2-re való áttérés -— a kérdésen alig segít. Külön nehézséget jelent a talajvíz szintjének módosulása, a mederbe való talajvízbeáramlás romboló hatása. A kérdéscsoportnak csak az egyik vetülete az a tervezői nehézség, amely a mederre mértékadó vízsebességek meghatározásánál jelentkezik. A több kézikönyvben is megadott mértékadó maximális sebesség értékek árvíz idején történő biztosítása csak a legkisebb esések kialakításával biztosítható. Ehhez eséscsökkentő bukók sorozatának a beépítése szükséges. A rendkívüli költségek elkerülése végett a meder esését leginkább a középvízhozamok idején kialakuló sebességekre méretezik és azzal érvelnek, hogy az árvizek idején jelentkező, néhány óráig tartó nagy vízsebességek csökkentésére nem érdemes nagy beruházásokat megvalósítani. A tapasztalat azonban az, hogy a néhány órás árvizek kimosásai az egész meder életét alapvetően befolyásolják. A meder adott vízhozam levezetésére történő, kereszt- és hossziránvú méretezése, azaz a vízkárelhárítás mederrendezéssel történő megoldása önmagában nem vezet tartós eredményre. A vízkárelhárításban a vízjárás rendezés eszközei esetleg megbízhatóbb, tartósabb megoldást nyújthatnak. * Bajai, Felsőfokú Vízgazdálkodási Technikum. Az időjárás változékonyságának függvényeként kialakult vízjárás a vízkárelhárítás céljainak megfelelően elsősorban a tározás eszközeivel alakítható át. A völgyzárógátas tározók részben, vagy teljesen üres medencéjében az érkező árvizek visszatarthatok és az alvízi meder vízemésztésének megfelelő ütemben engedhetők le. A hidrológiai méretezés feladata a vízhasznosítási tározók méretezéséhez hasonlóan a mértékadó leeresztendő vízhozam és a szükséges tározótér kapcsolatának meghatározása. Az árvízcsökkentő tározók üzemi rendjének sémája közismert. Bukovszky György csoportosítása szerint az alábbi három alapesetet különböztethetjük meg [1]: 1. Az érkező árhullám teljes tömegét tározzuk (1. ábra). 2. A tározóban csak az alvízi meder maximális vízemésztése és az érkező vízhozamok közötti különbségnek megfelelő vízmennyiséget tározzuk, azaz célszerű zsilipkezelést biztosítunk (2. ábra). 3. Az árvízcsökkentést megfelelő méretű és megfelelő szinten elhelyezett fixküszöbű bukóval biztosítjuk (3. ábra). Idő, t [óra] Abb. ábra. A túlfolyás nélküli árvíztározó működési sémája 1. Betriebsschema des Hochwasserspeichers ohne Überlauf 2. ábra. A zsilipkezeléssel működő árvízcsökkentő tározó működési sémája Abb. 2. Betriebsschema des mit Schützenbedienung funktionerenden Hochwasserrückhaltebeckens ^fQt-IQt'Zv . v-Qi-C haOiiC v=0 haQj<e