Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

5. szám - Dr. Szigyártó Zoltán: A rendszeres hajózás hatása a Keleti-főcsatorna öntözővízelosztó üzemére

194 Hidrológiai Közlöny 1969. 5. sz. Dr. Szigyártó Z.: A rendszeres hajózás hatása hajózási akadályt jelentenek. Ezért abban az esetben, ha az öntözőcsatornákat hajózásra is felhasználják, gondoskodni kell arról, hogy a hajók az egyik bögéből a másikba átzsilipelhetők legyenek 1. Tartott felvizszint [ff] ^ Tartott felvlzszint [a] NR ® (D Az,A" zsilip torta a felvizet a ,8" zsilip le van fektetve. Felülről hajó érkezik átzsilipelésre 3. Tartott felvlzszint [a] .3? ^ V "H D-7V ® ® A ,B" zsilip fokozatosan felemelve átveszi ai,A' zsilip vtzszinttarti szerepét Ez alatt 02 ,A'zsilipet fokozatosan süllyesztik, hogy a megemelkedő aIvize ne duzzassza meg a tartandó fel vizet 4 Tartott felvízszint [a] . 177 77^ , ® Az,.A'zsilip tefektetéseután a ,,B''zsilip tartja afelvizet A hajó befut o hét zsilip közé J ® ® >M. Azé zsilip fokozatosan felemelve visszaveszi o.B" zsilip től a felvlzszint tartósat. E7 alatt o,8''zsilipet fokozatosan süllyesztik, hogy az. A' zsilip a magas alvize ma f he duzzasszon vissza a tartolt fetvizbe Tartott felvlzszint [a] ^ T-a -— r—"

<L„ S~~ ® ' ® Az,A' zsilip tartja a felvizet,a,B" zsilip te van fektetve. A hajó kifut a két zsilip közül 1. ábra,. Felvízszinttartás és egy felülről érkező hajó átzsilipezése egyetlen billenőtáblás zsilippárral Puc. 1. PeeyAiipoeanue na ypoeenb eepxneeo öbecfm u nepeuiAW3oeanue odnoeo cyda npu n0M0uiu napnoeo uiAH)3a, UMewiijeeo odnoeo onpoKudbieawafeeo ufuma (a) ypoeenb eepxneeo 0becpa,3apeayAupoeanHbiü (t) IUAK>3 ,, A" óepoKum eepxnuü 6be<f>, IUAW3 ,,B" onpoKudusan. Ceepxy nortAbteaem cydno, (2) WAW3 ,,Ö" nocmenemio nodHUMaemcn u npunuMaem poAb uiAma ,,A" e codepjtcaHuu e0pu30nma eepxneeo fíbecpaj 3a amo epeMn IUAW3 ,,A" nocmenenno npooKudbieaemcn, 'imoöbi noebuuatoufuücn eopu3onm HUJtcneeo öbecpa ne co3daA nodnop ÖAH codepjicaeMoeo eopu3onma eepxneeo öbeifia, (3) nocAe onpoKudbieanun uiAW3a ,,A" e codepucanue eoptuoHma eepxneeo 6be0a ecmynum uiAW3 ,, B". Cydno npoxodum na ynacmoK Mexcdy deyMH UIAW3ÜMU, (4) IUAW3 ,,A" nocmeneuHO nodHUMaemcn u npunuMaem poAb codepofcanun eopu30nma eepxneeo öbecfia om uinw3a ,,B". 3a 3mo epeMH UIAIO3 ,,B" nocmenenno nonuncaemcn, umoöbi UIAW3 ,, A" u3-3a ebicoKoeo ypoensi nuMHeeo öbecpa ne co3dan nodnop ÓAH ompeeyAupoeanHoeo eopu30nma eepxneeo öbecpa, (5) WAW3 ,,A" depytcum eepxHuü öbetp, IUAH>3 ,,B" onpoKudbiean. Cydno ebixodum U3 IUAW306 Fig. 1. Maintenance of upstream water tevel and locking of a vessel arriving frorn upstream in case of a single pair of weirs equipped with tilting gates. (a) Headwater levet maintained, (1) headwater is maintained by weir "A", while uieir "B" is tilted. A vessel arrives on headwater for locking, (2) weir " B" is raised gradually and assumes the function of gate "A" in holding the waterlevel. Meanwhile gate "A" is gradually lowered, to prevent the rising tailwater from raising the desired headwater level, (3) After lowering gate "A" the headwater level is maintained by gate " B". The vessel advances to between the two gates, (4) Gate "A" is raised gradually and resumes the function of maintaining the headwater level from gate " B". Meanwhile gate " B" is lowered gradually so that the high tailwater level of "A" should not back up into the headwater maintained, (5) the headwater level is maintained by gate " A", while gate"B" is lowered. The vessel proceeds beyond the gates — mégpedig olymódon, hogy ez a művelet ne zavarja sem a vízszinttartást, sem pedig (felülről vezérelt rendszerek esetén) a fővízkivétel vízadagolását. A hajók átzsilipelésének a megoldására így két út kínálkozik. Az egyik esetben minden vízlépcsőhöz külön műtárgyat létesítenek a vízadagolásra, illetve a vízszint tartására, és külön berendezés szolgál a hajók átzsilipelésére. A másik megoldás viszont az lehet, hogy egyetlen billenőtáblás zsilippárral oldják meg egyszerre mindkét feladatot. Az utóbbinak a felvízszinttartás esetén érvényes működési vázlatát mutatja be az 1. ábra azzal a feltevéssel, hogy az átzsilipelendő hajó felülről érkezik. Könnyen belátható, hogy a bemutatott esetben hasonló elvek szem előtt tartásával egyszerűen megoldható az alulról érkező hajók átzsilipelése is, s hogy e szerkezet alkalmas a kettős feladat ellátására alvízszinttartás esetén is; sőt — ha a billenőtáblás bukó hitelesítve van — kisebb pontossággal bár, de megoldható vele a vízadagolás és az átzsilipelés együttes végrehajtása is. A hajó átzsilipelések hatása a Keleti Főcsatornán A hajók átzsilipelésére szolgáló műtárgyak Az előzőekben vázolt két megoldási lehetőséggel szemben a Keleti Főcsatorna tervezésénél egy harmadik utat választottak [3]: a főcsatorna felső, tiszavasvári végére egy olyan támkapus hajózsilipet terveztek, amely egyúttal lehetővé tette, hogy a felső zsilipfő megfelelő berendezésével (abban az esetben, ha éppen nincs hajó átzsilipelés) vízhozamot adagoljanak a csatornába. Ezt követően, több mint tíz év elteltével került aztán sor arra, hogy megkezdjék a főcsatornába épített ideiglenes, betétgerendás vízszinttartó zsilipek kicserélését, s ennek a keretében került megépítésre, 1966 végén és 1967 elején, az első böge végén, Balmazújváros közelében egy billenőtáblás bukó, mint a tervezett hajózsilip felső fője. A jelenlegi helyzet teliát az, hogy abban az esetben, ha nincs a Keleti Főcsatornán hajózás, a beépített zsilipek lehetővé teszik mind azt, hogy fővízkivétel meghatározott program szerint vizet adagoljon a főcsatornába, mind pedig azt, hogy megfelelő vízszinttartásra berendezkedjenek. Mivel azonban — a két felső bögére gondolva most — ugyanazok a műtárgyak hivatottak a hajók átzsilipelésére is, ez a művelet időről időre megzavarja a főcsatorna öntözővízelosztó üzemét. Az előidézett hatások értékelése végett foglalkozzunk most külön-külön az egyes zsilipekkel. A tiszavasvári zsilipen áthaladó hajók átzsilipelésének hatása Ha a tiszavasvári zsilipen keresztül hajót kívánunk átbocsátani, első lépésként teljesen le kell zárni a vízszállítást. Ezt követően zajlik le a szokásos módon a hajók átzslipelése, amelynek utolsó mozzanata mindig a hajózsilip és a főcsatorna vízszintje közötti különbség kiegyenlítése (azaz a zsilipben tározóclott fölös vízmennyiség leeresztése),