Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

4. szám - Csanády M.: A szennyvíztisztítók, homokszűrők működéséről

190 Hidrológiai Közlöny 1969. 4. sz. Csanády M.: Szennyvíztisztító homokszűrők 4 alkalommal végeztünk tájékoztató helyszíni vizs­gálatot a hatásfok megállapítására, a működés ellenőrzésére. A vizsgálatok fontosabb adatait a táblázaton tüntettük fel. 1963 októberében az oldómedence a lebegő­anyagot eltávolította, egyéb hatása alig volt. A homokszűrő a szervesanyag tartalmat kb. 40%-kal, a baktériumszám értékeket 90—93%-kai csökken­tette. A víz bűzös, kénhidrogénes, tehát rothadó jellegű volt. Az elvezető csatornában a baktérium­szám értékek újra erősen megnövekedtek. 1964 júniusában a „tisztított" víz jellege és szennyezettsége ugyanilyen volt. A csatornában szintén észlelhető volt a jelentős baktérium-szapo­rodás. 1965-ben a homokszűrő eldugult. P^elújítása után, 1966 augusztusában elvégzett vizsgálatunk kémiai szempontból a korábbiakhoz hasonló ered­ményt mutat, a távozó szennyvíz bűzös, anaerob. A bakteriológiai hatásfok gyengébb, mint előzőleg. A csatornában erősen nőtt a coli és összbaktérium­szám. 1968 márciusában azt tapasztaltuk, hogy a ho­mokszűrőt kiiktatták. Nyilván ismét bekövetkezett az eldugulás, és a gyors felújítás helyett átmeneti­leg kerülő vezetéken folyt el a szennyvíz. A homok­szűrő műtárgy hatásfokának vizsgálatára így nem kerülhetett sor. II. berendezés (Mihálygerge) A berendezés vízműtelep és szolgálati lakások házi jellegű szennyvizének tisztítására szolgál. Tervezett terhelése 27 lakosegyenérték, 3,9 m 3/nap. Az oldómedence kétkamrás, hasznos tere 11,7 m 3. A homokszűrő egyetlen ágból áll, hasznos felülete 50 m 2, tervezett terhelése 0,08 m/nap. Függőleges vastagsága csak 30 cm, az elosztó és gyűjtőcső oldalirányban eltolt, ezen ferde vonalon 52 cm a vastagság. (A szokásos függőleges vastagság 70 cm). . A szűrő szellőzését 4 kürtő teszi lehetővé, a sza­kaszos elárasztást viszont nem oldották meg. A berendezést 1966 decemberében helyezték üzembe. Az 1967 első felében elvégzett részletes vizsgálatok szerint a szennyvíz igen híg, napi meny­nyiségére júniusban 3,4 m 3-t kaptunk. A táblázat adatai szerint az oldómedence a lebegőanyag kiüle­pítését biztosítja, egyéb hatása gyakorlatilag nincs. A rothadási folyamat igen gyenge, inkább csak ülepítőként működik a műtárgy. Ebben a szenny­víz igen híg volta játszhat szerepet. A homokszűrő a szennyvíz jó hatásfokú aerob biológiai tisztítását biztosította. A szűrőt elhagyó víz nem rothadóképes, szagtalan, szervesanyag szennyezettsége csekély. A jó bakteriológiai hatás kialakulásához több hónapra volt szükség. Az 1967 júniusában pont mintákból elvégzett BOI s mérés a következő eredményeket adta: nyers szv. 47, oldómedence után 28, homokszűrő után 5,0 mg/l; a BOI-hatásfok tehát 89%-nak adódik. A 24 órás vizsgálat az egész berendezés hatásfokára a következő értékeket adta: az oxigén­fogyasztás 71, a coli szám 97, a 37°-os baktérium­szám 93%-kai csökkent. 1968 áprilisában a berendezés vegyileg még meg­felelően működött, bakteriológiai hatásfoka azon­ban leromlott. A helyszínen megállapítható volt, hogy a szűrő részlegesen eldugult, nyomás alatt tudott csak átfolyni rajta a teljes szennyvízmeny­nyiség. A távon szennyvíz még így is aerob jel­legű volt. III. berendezés (Pásztó) A berendezés feladata egy ipari üzem házi jel­legű szennyvizének tisztítása. A szennyvíz egy 135 m 3-es háromkamrás oldómedence után áteme­léssel jut a kiemelt homokszűrőre, majd — klóro­zási lehetőség biztosítása után — újabb átemeléssel a Zagyvába. A szűrő 75 cm vastag, kb. 5X5 m alapterületű. A tervezett terhelés 19 m 3/nap. A vizsgálatok idején a tényleges terhelés 13,5 m 3/nap volt, ami 130 bejáró dolgozótól származott (1. ábra). A szennyvízmennyiség napszakos igadozását az ábra mutatja. (A mérés az átemelőnél történt, az oldó­medence és a kb. 250 m-es csatornaszakasz az ere­deti csúcsokat már előzetesen tompította.) A homokszűrő alsó drén-hálózata a termett ta­lajra került, alája sem agyag, sem beton vízzáró réteget nem tettek. Emiatt a homokszűrőn át­szűrt szennyvíz zöme a talajban elszikkad. Egy alkalommal például 10,3 m 3 átemelt szennyvízből mindössze 0,83 m 3 jutott el a szűrő utáni gyűjtő aknába. (Az adott esetben, ahol a szűrő kiemelt, és feneke 2—2,5 m-rel van a talajvízszint fölött, ez az elszikkadás nem kifogásolható.) A talajszint fölé kiemelt szűrőre úszókapcsolóval működtetett szivattyú emeli a szennyvizet szaka­szosan. A szűrő szellőzését kürtők biztosítják. A vizsgálatok eredménye szerint a nyers szenny­víz átlagos szennyezettségű, a szennyezettség idő­ben igen erősen ingadozik, ami az ilyen kis létesít­ményeknél természetes. Az oldómedence, amely 10 napos tartózkodást biztosít, igen jó tisztítást nyújt. Az oxigénfogyasztással mért szervesanyag tarta­lom — a 24 órás vizsgálat átlagos adatai szerint — az oldómedencében kereken 70%-kai, a biokémiai oxigénigény 83%-kai csökkent, ami igen szép [l/perc] J| : f | | | , L 1 . — L — / óra] 1. ábra. A szennyvízmennyiség időbeli változása (III. berendezés) Puc. 1. M3MeHenue KOAunecmea cmombix eod eo epeMemi (III. ycmanoeKa) Fig. 1. Variations in the rate of wastewater flow (Installa­tion III)

Next

/
Thumbnails
Contents