Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

4. szám - Csanády M.: A szennyvíztisztítók, homokszűrők működéséről

190 Hidrológiai Közlöny 1969. 4. sz. Csanády M.: Szennyvíztisztító homokszűrők 4 alkalommal végeztünk tájékoztató helyszíni vizsgálatot a hatásfok megállapítására, a működés ellenőrzésére. A vizsgálatok fontosabb adatait a táblázaton tüntettük fel. 1963 októberében az oldómedence a lebegőanyagot eltávolította, egyéb hatása alig volt. A homokszűrő a szervesanyag tartalmat kb. 40%-kal, a baktériumszám értékeket 90—93%-kai csökkentette. A víz bűzös, kénhidrogénes, tehát rothadó jellegű volt. Az elvezető csatornában a baktériumszám értékek újra erősen megnövekedtek. 1964 júniusában a „tisztított" víz jellege és szennyezettsége ugyanilyen volt. A csatornában szintén észlelhető volt a jelentős baktérium-szaporodás. 1965-ben a homokszűrő eldugult. P^elújítása után, 1966 augusztusában elvégzett vizsgálatunk kémiai szempontból a korábbiakhoz hasonló eredményt mutat, a távozó szennyvíz bűzös, anaerob. A bakteriológiai hatásfok gyengébb, mint előzőleg. A csatornában erősen nőtt a coli és összbaktériumszám. 1968 márciusában azt tapasztaltuk, hogy a homokszűrőt kiiktatták. Nyilván ismét bekövetkezett az eldugulás, és a gyors felújítás helyett átmenetileg kerülő vezetéken folyt el a szennyvíz. A homokszűrő műtárgy hatásfokának vizsgálatára így nem kerülhetett sor. II. berendezés (Mihálygerge) A berendezés vízműtelep és szolgálati lakások házi jellegű szennyvizének tisztítására szolgál. Tervezett terhelése 27 lakosegyenérték, 3,9 m

3/nap. Az oldómedence kétkamrás, hasznos tere 11,7 m

3. A homokszűrő egyetlen ágból áll, hasznos felülete 50 m

2, tervezett terhelése 0,08 m/nap. Függőleges vastagsága csak 30 cm, az elosztó és gyűjtőcső oldalirányban eltolt, ezen ferde vonalon 52 cm a vastagság. (A szokásos függőleges vastagság 70 cm). . A szűrő szellőzését 4 kürtő teszi lehetővé, a szakaszos elárasztást viszont nem oldották meg. A berendezést 1966 decemberében helyezték üzembe. Az 1967 első felében elvégzett részletes vizsgálatok szerint a szennyvíz igen híg, napi menynyiségére júniusban 3,4 m

3-t kaptunk. A táblázat adatai szerint az oldómedence a lebegőanyag kiülepítését biztosítja, egyéb hatása gyakorlatilag nincs. A rothadási folyamat igen gyenge, inkább csak ülepítőként működik a műtárgy. Ebben a szennyvíz igen híg volta játszhat szerepet. A homokszűrő a szennyvíz jó hatásfokú aerob biológiai tisztítását biztosította. A szűrőt elhagyó víz nem rothadóképes, szagtalan, szervesanyag szennyezettsége csekély. A jó bakteriológiai hatás kialakulásához több hónapra volt szükség. Az 1967 júniusában pont mintákból elvégzett BOI

s mérés a következő eredményeket adta: nyers szv. 47, oldómedence után 28, homokszűrő után 5,0 mg/l; a BOI-hatásfok tehát 89%-nak adódik. A 24 órás vizsgálat az egész berendezés hatásfokára a következő értékeket adta: az oxigénfogyasztás 71, a coli szám 97, a 37°-os baktériumszám 93%-kai csökkent. 1968 áprilisában a berendezés vegyileg még megfelelően működött, bakteriológiai hatásfoka azonban leromlott. A helyszínen megállapítható volt, hogy a szűrő részlegesen eldugult, nyomás alatt tudott csak átfolyni rajta a teljes szennyvízmenynyiség. A távon szennyvíz még így is aerob jellegű volt. III. berendezés (Pásztó) A berendezés feladata egy ipari üzem házi jellegű szennyvizének tisztítása. A szennyvíz egy 135 m

3-es háromkamrás oldómedence után átemeléssel jut a kiemelt homokszűrőre, majd — klórozási lehetőség biztosítása után — újabb átemeléssel a Zagyvába. A szűrő 75 cm vastag, kb. 5X5 m alapterületű. A tervezett terhelés 19 m

3/nap. A vizsgálatok idején a tényleges terhelés 13,5 m

3/nap volt, ami 130 bejáró dolgozótól származott (1. ábra). A szennyvízmennyiség napszakos igadozását az ábra mutatja. (A mérés az átemelőnél történt, az oldómedence és a kb. 250 m-es csatornaszakasz az eredeti csúcsokat már előzetesen tompította.) A homokszűrő alsó drén-hálózata a termett talajra került, alája sem agyag, sem beton vízzáró réteget nem tettek. Emiatt a homokszűrőn átszűrt szennyvíz zöme a talajban elszikkad. Egy alkalommal például 10,3 m

3 átemelt szennyvízből mindössze 0,83 m

3 jutott el a szűrő utáni gyűjtő aknába. (Az adott esetben, ahol a szűrő kiemelt, és feneke 2—2,5 m-rel van a talajvízszint fölött, ez az elszikkadás nem kifogásolható.) A talajszint fölé kiemelt szűrőre úszókapcsolóval működtetett szivattyú emeli a szennyvizet szakaszosan. A szűrő szellőzését kürtők biztosítják. A vizsgálatok eredménye szerint a nyers szennyvíz átlagos szennyezettségű, a szennyezettség időben igen erősen ingadozik, ami az ilyen kis létesítményeknél természetes. Az oldómedence, amely 10 napos tartózkodást biztosít, igen jó tisztítást nyújt. Az oxigénfogyasztással mért szervesanyag tartalom — a 24 órás vizsgálat átlagos adatai szerint — az oldómedencében kereken 70%-kai, a biokémiai oxigénigény 83%-kai csökkent, ami igen szép [l/perc] J| : f | | | , L 1 . — L — / óra] 1. ábra. A szennyvízmennyiség időbeli változása (III. berendezés) Puc. 1. M3MeHenue KOAunecmea cmombix eod eo epeMemi (III. ycmanoeKa) Fig. 1. Variations in the rate of wastewater flow (Installation III)