Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

4. szám - Dr.Nyéki J.–UJ–Mészáros K.: A Péti Nitrogénművek gázgyári szennyvizével végzett öntözési kísérletek eredményei

186 Hidrológiai Közlöny 1969. 4. sz. Dr. Nyéki J.—Uíj-Mészáros K.: öntözési kísérletek nöke lehet. Az 1:1 hígításban található N elegendő a nagy termések eléréséhez. Az aminosavak vizsgálatából arra következtethetünk, hogy a szennyvizes öntözés hatására nem romlott a takarmányok biológiai értéke. A növények fenoltartalmának vizsgálatai és az etetési kísérletek azt bizonyítják, hogy ellenőrzés mellett, óvatossággal még a szennyvízzel öntözött zöldtakarmányok is felhasználhatók állatok etetésére. A szemes terményekben alig sikerült fenolt kimutatni. Vizsgálati eredmények az irodalmi tapasztalatokkal többnyire azonosak [7, 12]. A talajszerkezet romlásának, sókoncentráció gyarapodásának pontos megállapítására három év kísérletei nem adnak megbízható tájékoztatást, a három év eredményeinek irányzata azonban arra utal, hogy az öntözésnek a talajtulajdonságokra károsító hatása nem volt. A kísérletek anyagi feltételeinek biztosításáért ezúton fejezzük ki hálás köszönetünket a Középdunántúli Vízügyi Igazgatóságnak, a Péti Nitrogén Művek Igazgatóságának és a Várpalotai Szénbányák Igazgatóságának. Ugyancsak köszönetet mondunk a Várpalotai Jószerencsét Tsz. vezetőségének és tagságának, hogy a kísérletek lefolytatásához szükséges területet rendelkezésünkre bocsátották és az ott folytatott munkákat támogatták. Összefoglalás 1. A gázgyári szennyvízzel (1500—2000 mg/l össz. só, 300 mg/l N, 180—400 mg/l össz. fenol) három éven át végzett öntözési kísérletek eredményeiből megállapítható, hogy a befogadókba bocsátva csak kárt okozó szennyvíz a mezőgazdaságban eredményesen felhasználható. Az öntözetlen kontroll termését ipari szennyvízzel meg is kétszerezhetjük. 2. Az eredmények keményítőérték és emészthető fehérje alapján történt értékelése is a szennyvizes kezelések előnyét mutatja. 3. Az aminosav vizsgálatokkal nem mutatható ki az ipari szennyvizes kezelésű takarmányok biológiai értékének csökkenése. 4. A növények fenoltartalmának vizsgálatai és etetési kísérletek alapján a szennyvízzel öntözött növényeket ellenőrzés mellett javasoljuk takarmányozásra felhasználni. 5. Három év alatt nem sikerült tisztázni, hogy megszakítás nélkül hány évig öntözhetünk a felhasznált szennyvízzel. A talaj szerkezetének és termőképességének rosszabbodását az eddigi eredmények irányzata alapján nem tapasztaltuk, tehát biztonsággal ajánlható a nagyüzemi öntözés a kísérletek időtartamának megfelelően. 6. A kísérletekből megállapítottuk, hogy a legtöbb N-t a csomósebir, takarmányrépa és takarmánykáposzta képes károsodás nélkül felvenni. IRODALOM [1] Balogh J.—Bartha T. et al.: 1964. Öntözés szennyvízzel. Mezőgazdasági Kiadó. [2] Balogh J. et al.: I 965. Szennyvíz-hasznosítás mg. üzemekben. Közlekedési Dok. Vállalat Budapest. [3] Dunphy, E. J.—Kurtz, L. T. und Hovell, R. W.: 1966. Responses of different lines of soybeans (Glycine max. L. Merr.) to high levels of phosphorus and potassium fertility. Soil Sci. Soc. America Proc. 30. Nr. 2. p. 233—236. [4] Fekete I.: 1 964. Az esőszerű öntözés Bács-Kiskun megyében. Kecskemét. [5] Kanardov, I. P.: 1963. Ipari szennyvizek felhasználása öntözésre. Szennyvízöntözési Konferencia, Budapest. [6] Krüger, W.: 1963. Ipari szennyvizek mezőgazdasági hasznosításának lehetősége. Előadás. Szennyvíz Konferencia. [7] Krüger, W.: 1966. Untersuchungen iiber die Eignung der Bodenbehandlung als Endreinigung für Abwásser der kohlenveredelnden Industrie. Mitteilungen des Institutes für Wasserwirtschaft. Berlin H 24. [8] Orlov, V. P.: 1961. Zemledel'cseszkie polja orosenija. Moszkva Szel'hoziszdat. [9] Prosis, W.: 1961. Die Abwasserverwertung in der Landwirtschaft. Bayer. Landwirtschaft. München 38. 1. p. 51—64. [10] Schwarz, K.: 1961. Zur Internationalen Zusammenarbeit auf dem Gebiet der Abwasserbehandlung sowie zur Bearbeitung der von der DDR übernommenen Aufgaben. Internationale Zeitsch. der Landwirt. H. 6. p. 167—174. [11] Schwarz, K.: 1962. Zur Versuchstátigkeit auf dem Gebiet der Beregnung und der Übertragung ihrer Ergebnisse in der Praxis. Zeitschr. für Landeskultur. 3. B. H. 3. p. 199—206. [12] Seebot, H.—Katzur, J.—Görsch, H.: 1965. Zur Frage der Aufnahme und Anreicherung von Phenolen in der Pflanze bei der Bodenbehandlung phenolhaltiger Abwásser. Zeitschrift für Landeskultur. 6. B. H. 1. [13] Szabolcs I.: 1961. A vízrendezések és öntözések hatása a tiszántúli talajképződési folyamatokra. Budapest, Akadémiai Kiadó. [14] Szászhelyi P.: 1963. A szennyvízöntözós mezőgazdasági hasznosításának jelentősége ós lehetőségei. Szennyvízöntözési Konferencia, Budapest. Előadás. [15] Szebellédy L.-né: 1963. A szennyvízöntözés jelenlegi helyzete Magyarországon. Szennyvízöntözési Konferencia, Budapest. [16] Vermes L.: 1963. A szennyvízöntözési konferencia tapasztalatai. Magyar Mezőgazdaság, 42. sz. [17] Wierzbicki, J.—Kubera, J.: 1962. Z prac krajow demokraeji ludowej nad zagadni eniem rolniczego wakorzistania sciockow. Gosp. Wodna, Warszawa. 22. 1, p. 6—11. Ergebnisse der Bewasserungsversuche mit Abwássern der Gasfabrik der Stickstoffwerke in Pét Dr. Nyéki, J.—üjj-Mészáros, K 1. Aus den Ergebnissen der drei Jahre hindurch mit Abwássern der Gasfabrik (1500—2000 mg/l GesamtSalz, 300 mg/l N, 180—400 mg/l Phenol-Gehalt) vorgenommenen Bewasserungsversuche kann festgestellt werden, dass das in den Vorfluter nur Scháden verursachende Abwásser in der Landwirtschaft erfolgreich verwendet werden kann. 2. Auch die Wertung der Ergebnisse aufgrund des Stárkegehalts und des verdaulichen Eiweisses zeigt den Vorteil der Abwasser-Landbehandlungen. 3. Mit den Aminosáureuntersuchungen kann keine Verminderung des biologischen Wertes des mit Industrieabwasser behandelten Futters, ausgewiesen werden. 4. Aufgrund der Untersuchungen des Phenolgehalts der Pflanzen und der Futterungsversuche empfehlen wir, die mit Abwásser bewásserten Pflanzen nur unter Kontrolié für Futterungszwecke zu verwenden. 5. Wáhrend drei Jahren gelang es nicht zu kláren, wie viele Jahre hindurch wir ohne Unterbrechung mit verbrauchtem Abwásser bewássern können. Die Versehlechterung der Bodenstruktur und der Fruchtbarkeit habén wir aufgrund der Richtung der bisherigen Ergebnisse nicht erfahren, die grossbetriebliche Bewásserung der Versuchszeitdauer entsprechend, kann alsó mit Sicherheit empfohlen werden. 6. Aus den Versuchen habén wir festgestellt, dass Futterrüben und Winterkohl das meiste N ohne Schádigung aufzunehmen fáhig sind.