Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)
4. szám - Dr.Nyéki J.–UJ–Mészáros K.: A Péti Nitrogénművek gázgyári szennyvizével végzett öntözési kísérletek eredményei
Dr. Nyéki J.—Ujj-Mészáros K.: öntözési kísérletek Hidrológiai Közlöny 1969. 4. sz. 185 IV. A kísérlet eredményei A csapadékos időjárás ellenére is jól érvényesült az ipari szennyvizes öntözés hatása. A terméseredményeket a 3. táblázatban foglaltuk össze. Az 1966-—• 1967. évi eredményeket csak a beltartalmi vizsgálatok alapján értékelve közöljük. 3. táblázat Ipari szennyvizes öntözési kísérlet eredményei 1965 Növény neve Öntözetlen [q/kh] ® s s -p fi :0 .S ® -O sO /O" lO c.2 «c8 O Jt C S 2 3 t£ Öntözetlen [q/kh] m C O 1 H : 0'J s _ ^ G CD A* s l—J M .SPíS N -C m Cukorrépa gyökér t. Cukorrépa levél t. 198,70 375,00 206,40 352,55 284,15 615,70 38,92 86,77 Füveskeverék 30,65 49,95 86,80 8,80 Lódihere, Olaszperje 33,05 94,09 97,25 13,62 Fehérhere 72,50 107,15 130,55 5,57 Lucerna 30,30 32,64 51,76 3,65 Csalarnádé 47,15 67,44 83,25 6,96 | Keményitóérték j Emészthető feliérje 1965 Öntözött Ipari szennyvízzel öntözött Keményitóérték Emészthető fehérje 1966 Ipari szenny- Tiszta vízzel 1/1 tiszta víz vízzel öntözőit öntözött 1/tip.szennyvizzel öntözött Öntözetlen 1. Kísérleteinkben a nagymennyiségű N egyoldalú hatását sikerült a nagymennyiségű P 20 5, K 20-val ellensúlyozni. Gazdaságossági okok miatt, azonban kívánatos volna annak vizsgálata, hogy — nagy termések elérése mellett — mekkora lenne a legkisebb adagú P 20 5, K 20, amellyel még ellensúlyozni lehetne a N-bőséget. 2. A három óv tapasztalataiból azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a vizet és a nagymennyiségű N-t legjobban hasznosítják: a répafélék, füvek (csomósebir) és a vizsgált pillangósok közül a lucerna. A répafélékre, füvekre (esomósebirre) vonatkozó tapasztalataink megegyeznek K. Schwarz [10] publikációival. Irodalmi adatok szerint Dunphy et al [3] nemcsak a növényfajok, hanem a növényfajták, sőt fajtán belül az egyes vonalak is különbözőképpen reagálnak a nagvadagú műtrágyákra. Kívánatos volna ezeket a vizsgálatokat szennyvizes öntözésre is kiterjeszteni. A takarmányok béltartalmának vizsgálata, Az öntözés hatására jelentősen emelkedik a takarmányok víztartalma. A víztartalom-többlet viszont csak a szállítási költségeket emelné. Ezért már 1965-ben vizsgáltuk a takarmányok keményítőértékét és emészthető nyersfehérjetartalmát. A vizsgálat azt mutatta, hogy az ipari szennyvízzel öntözött parcellákról sikerült a kh-kénti legtöbb keményítőértéket és emészthető nyersfehérjét betakarítanunk. 1966—1967. évben már split-plot rendszerű kísérletünket keményítőérték és emészthető nyersfehérje alapján értékeltük. A négy főkezelés hatását a 3., 4. és 5. ábra szemlélteti. Mind a három évben a hígítatlan ipari szennyvízzel öntözött parcellákról kaptuk a legnagyobb Keményitöérték Emészthető fehérje 1967 Ipari szenny- t/2ip.szennyviz Tiszta vízzel Öntözetlen vízzel öntözött 1/2 tiszta vizzet öntözött öntözött 3 5. ábra. Hét növény együttes keményitóértéke és emészthető fehérje termelésének alakulása főkezelésenként Abb. 3. Gestaltung des Gesamt-Stárkegehálts und der verdaulichen Eiweissproduktion bei sieben Pflanzen, als H auptbehandlun g mennyiségű keményítőértéket és emészthető fehérjét, de 1967-ben már nem találtunk szignifikáns különbséget a három főkezelés — az ipari szennyvízzel öntözött, a tiszta vízzel öntözött és 1 : 1 hígítású vízzel öntözött (ipari szennyvíz + tiszta víz) kezelések — között. V. Következtetések A kísérletekből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az ipari szennyvíz a vizsgált koncentrációban N műtrágyát pótló termésfokozó hatású. Az 1967-es év eredményeit felfoghatjuk úgy is, hogy a talaj táplálóanyaggal feltöltődött, de a relatív terméscsökkenés a magas sókoncentráció és egyéb oldott anyagok károsító hatásának előhír-
