Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)
4. szám - Dr.Nyéki J.–UJ–Mészáros K.: A Péti Nitrogénművek gázgyári szennyvizével végzett öntözési kísérletek eredményei
184 Hidrológiai Közlöny 1969. 4. sz. Dr. Nyéki J.—Ujj-Mészáros K.: öntözési kísérletek A kísérleteket mélyfekvésű réti agyagtalajon állítottuk be. A talaj humusztartalma 4,7%, pH-ja desztillált vízben 7,5, CaCo 3 tartalma 3—10%. Az A szintben 5—10% durva kavics található, az AB szintben már 50% a durva kavics. A kísérleti tábla talaja gyakran még áprilisban is vízfoltokkal van tarkítva. Mindezekből is kitűnik, hogy öntözésre nem a legmegfelelőbb talajon helyeztük el kísérleti telepünket. A túlöntözés káros hatása gyakran érvényesülhet, a késői vetések csökkentik a termést. Ezen a talajon a szennyvíz káros hatásának is előbb kell jelentkeznie, mint öntözés számára optimális talajon, ez a tény viszont a kísérlet szempontjából előnyös. Az itt kapott terméseredmények jobb szerkezetű talajon minden bizonnyal könnyebben elérhetők. A kísérlet beállítása Kísérletünk 1965-ben véletlen blokk elrendezésű volt. Ekkor az egész kísérleti terület egyöntetű alaptrágyázásban részesült. (2,5 q/kh szuperfoszfát, 1,6 q/kh kálisó, 2,5 q/kh pétisó) Ennek kezelései az alábbiak: 1. Öntözetlen 2. Tiszta vízzel öntözött (90 mm) 3. Ipari szennyvízzel öntözött (90 mm) A kísérletben füvek, pillangós takarmányok, kukorica és cukorrépa szerepeltek. 1966-ban kísérletünket a megbízhatóbb statisztikai értékelés céljából split-plot módszerűvé alakítottuk át, így a főkezelések számát is megnöveltük. A főkezelések a 2. táblázatban találhatók: 2. táblázat 1. Tiszta vízzel önt. 200 mm 2. Ipari szennyvízzel önt. 200 mm 3. Ipari szennyvíz és tiszta víz 1: 1 100 + 100 mm 4. Öntözetlen [q/kh] Szuperf. (18%) Kálisó (40%) Pétisó (20,5%) 5,00 3,00 17,00 5,00 3,00 17,00* 2,50 3,00 8,50* 2,50 1,50 8,50 A tiszta vízzel öntözött kezelések műtrágyában kapták azt a N mennyiséget, amelyet az előbbiek a szennyvízben oldva. A tisztavizes kezelésektől ha lemaradna az ipari szennyvizes kezelések termése, ezt az ipari szennyvíz káros anyagainak lehetne tulajdonítani. Az ipari szenny víz és a tiszta víz 1:1 arányú hígítását azért iktattuk közbe, mert a növények N igényét így is bőségesen fedeztük, egyébként is az alacsony sótartalmú hígítóvíz a szennyvíz káros anyagait is hígítja, ami az öntözés szempontjából kedvező. Az öntözetlen parcellák terméséből állapíthatjuk meg az öntözővíz hatását, ha az öntözetlen parcellák termését az 1 : 1 hígítású szennyvízzel öntözött parcellák termésével hasonlítjuk össze, mivel mindkét főkezelés egyöntetű táplálóanyag ellátásban részesült. Az első két kísérleti év rendkívül csapadékos volt, a harmadik a sokévi átlagnál szárazabb. A csapadék megoszlását és az öntözővíz felhasználását az 1. és 2. ábra szemlélteti. [C°] •24 •22 -20 •18 •16 •14 •12 •10 4 • 2 • 0 •2 II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. JELMAGYARÁZAT IZZl Csapodé A 50 éves átlaga — Középhőmérséklet EZ3 Csapadék [mm] 50 éves átlaga rnin n Öntözővíz [mm] 1. ábra. Csapadékmegoszlás, öntözővíz és középhőmérséklet a kísérleti telepen (1966) Abb. 1. Niederschlagsverteilung, Bewásserungswasser und mittlere Temperatur auf der V ersuchsflache (1966) * = pétisónak megfelelő NH, a szennyvízben Az egyoldalú N-bőség ellensúlyozására 1967-ben a szuperfoszfát és kálisó adagját kétszeresére vettük. B tényezők: 1. Fehérhere 1965. évi telepítés 2. Füverhere 1965. évi telepítés 3. Lucerna 1965. évi telepítés 4. Káposzta 5. Tak. cukorrépa 6. Szójabab Az ipari szennyvízzel öntözött parcellákra hígítás nélkül permeteztük ki aszenny vizet. Így«kívántunk a növények és a talaj maximális terheléséről tájékozódni. [mm] 150 100JELMAGYARAZATI 1 Csapadék 50 éves átlaga E22 Csapadék [mm] HTTTTí l Öntözővíz [mm] • Középhőmérséklet 50 éves átlaga IX. X. XI. XII. [Cl 24 22 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 2 2. ábra. Csapadékmegoszlás, öntözővíz és középhőmérséklet a kísérleti telepen (1967) Abb. 2. Niederschlagsverteilung, Bewásserungswasser und mittlere Temperatur auf der Versuchsflache (1967)