Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

4. szám - Dr.Nyéki J.–UJ–Mészáros K.: A Péti Nitrogénművek gázgyári szennyvizével végzett öntözési kísérletek eredményei

Hidrológiai Közlöny 1969. 4. sz. 183 A Péti Nitrogén Művek gázgyári szennyvizével végzett öntözési kísérletek eredményei Dr. NYÉKI JENŐ* a mg. tudományok kandidátusa UJJ-MÉS ZÁROS KÁROLY* I. A kísérlet előzményei és célkitűzése A Péti Nitrogén Művek környékén történt állatelhullásokat sokan az ipari szennyeződésnek tulajdonították. Ez a feltevés nem tekinthető teljesen alaptalannak, mert a gázgyári szennyvízben kis mennyiségben CN vegyületek is előfordultak. A CN mérgező hatása régtől ismert. A szennyvíz ezenkívül fenolokat is tartalmazott. Az 5/1966. Korm. sz. rendelet alapján a szennyvízbirságolásnál a szennyvizek fenoltartalmának hazánkban a határértéke 0,02 mg/l. Közismert az ivóvízbe jutott fenolok toxikus hatása is. A fenoltartalmú ivóvíz a szükségszerű klórozáskor keletkezett klórfenolok hatására élvezhetetlenné válik. Bach szerint (in Krüger 7) a fenolok már 0,0013 mg/l hígításban is érezhetők. Az újabb vizsgálatok szerint az íz-romlást nem az összfenolok, hanem az egyértékű fenolok okozzák. A Péti Nitrogén Művek új gyártástechnológiája a jövőben kizárja a CN és fenol vegyületek előfordulását. 3—5 mg/l egyértékű fenol már mérgező a halakra, (in Krüger 7) a halak húsának ízét már 0,02 mg/l koncentrációban is kellemetlenné teszi. Megállapították, hogy az NDK több nagyobb folyójában élő halállomány húsán ez az ízromlás kimutatható. Fenolmérgezésre legérzékenyebb hal a csuka és általában azok a halfajták, amelyek kevés zsírt raktároznak. A gázgyári szennyvíz az említetteken kívül NH

4-et is tartalmaz. A műtrágyagyártásnál előállított N-nek kb. 0,5%-a kerül a szennnyvízbe. Műtrágya gyáraink évente mintegy 47 mill. m

3 szennyvizet bocsátanak a befogadókba. Ez halastavakba, vagy vízgyűjtőkbe jutva ugyancsak mérgező lehet a halállományra, mezőgazdaságban viszont a N műtrágyát pótolná. Ezek az okok késztették a Középdunántúli Vízügyi Igazgatóságot arra, hogy a problémák tisztázására kísérleteket végeztessen. így állította be kísérleteit a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola a Péti Nitrogén Művekkel kötött szerződése alapján a Várpalotai Jószerencsét Tsz. területén. A kísérletek kétévi eredményei szerint a szennyvíz mezőgazdasági termények számára hasznosnak bizonyult, ezért a Várpalotai Szénbányák még egy * Keszthelyi Agrártudományi Főiskola, Keszthely. évig finanszírozták a kísérleteket, mint az alábányászott területek hasznosítására készített terv kiegészítőjét. A szerződéskötés alapján a következő problémákat kellett tisztázni: 1. A szennyvíz oldott anyagai károsak-e a talajra, a növényekre, a szennyvízzel öntözött takarmányok mérgezők-e az állatokra. 2. A szennyvíz jelentős NH, tartalma hasznosítható-e a mezőgazdaságban, mekkora a maximális dózis, amit elviselnek a növények, milyen növények tűrik a víz ós N-bőséget legjobban. E két feladat megoldása után eldönthetővé válik, hogy az ipar és a mezőgazdaság érdekei összeegyeztethetők-e vagy nem. A szennyvizet termelő üzemnek ugyanis az az érdeke, hogy minél olcsóbban szabaduljon meg szennyvizétől, tehát azt a termelő üzem minél közelebb bocsáthassa talajszűrőre, minél kevesebb szállítási költséggel oldja meg a biológiai derítést. A mezőgazdasági üzem viszont csak abban az esetben hajlandó fogadni a szennyvizet, ha az terméskiesést nem okoz, sőt termésnövelés várható tőle. II. Az öntözésre felhasznált szennyvíz vizsgálata Az öntözésre felhasznált Péti Nitrogén Művek szennyvizének analízisét a Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság végezte. Az analízis főbb adatai az 1. táblázatban találhatók. A táblázatban látható magas sókoncentráció és Na+ tartalom kedvezőtlen a talaj szerkezetére. A hazai szerzők a sókoncentráció kritikus értékét jóval alacsonyabbnak jelölik meg [Fekete /., 4], Szabolcs I. [13] Brühne publikációiban azt találjuk (in Krüger 6), hogy ajánlatos az óvatosság 100 mg/l N, 400 mg/l fenol és 10 mg/l-nél nagyobb CN koncentrációjú szennyvizes öntözésnél. Az említett értékeknél nagyobb koncentrációjú szennyvizet használt fel kísérleteiben W. Krüger [7] is 1966ban publikált kísérleteiben. III. A kísérlet leírása és módszere A kísérleti telep helyét úgy választottuk meg, hogy a Péti Nitrogén Művek szennyvíztárolójához és a várpalotai tavakhoz közel legyen. így a szennyvíz és a tiszta víz szállítását is a legolcsóbban tudtuk lebonyolítani. 1. táblázat Év Össz. N, mg/l K+ mg/l Na+ mg/1 Össz. fenol, mg/l Egyenértékű fenol, mg/l Össz. só, mg/l Megjegyzés 1965. 1966. 1967. CN= 15 mg/l 387,1 357,5 308,3 16,0 42,3 58,0 22,2 40,8 4,93 183,03 430,10 18,52 48,02 10,40 1829 2102 1452 Több analízis átlaga