Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)
3. szám - Dr. Karácsonyi Sándor–dr. Scheuer Gyula: Vízföldtani megfigyelések Dunaújváros környékén
124 Hidrológiai Közlöny 1969. 3. sz. Dr. Karácsonyi S.—Dr. Scheuer Gy.: Vízföldtani megfigyelések Víz vegy vizsgálatok TaÖÁ. 4. Pe3yAbmambi Tabelle 4. Ergebnisse der 10 H (magaspart) Tv 1 2 3 4 PH 7,3 7,3 7,2 7,3 7,3 Össz. száraz marad, [mg/l] 2992,5 631,0 389,0 382,0 415,5 Si0 2 [mg/l] 20,0 — 7,5 — 7,5 Ca 2 + [mg/l] 207,1 49,4 39,5 43,8 36,5 Mg 2+ [mg/l] 287,7 68,8 58,1 49,9 73,3 Összes keménység [nkf] 93,10 22,76 18,90 17,61 21,98 Karbonát keménység [nkf] 11,51 16,83 15,96 17,61 16,83 Állandó keménység [nkf] 81,59 5,93 2,94 szikes 5,15 Cl" [mg/11 219,0 30,0 19,0 18,0 11,0 SO»- [mg/l] 35,4 46,9 47,7 49,4 82,7 0 2 fogy. [mg/l] 1,92 2,70 2,62 3,06 3,20 NO," [mg/l] 1571,0 184,8 7,7 0 0 NOr [mg/l] igen gyenge gyenge nyom gyenge nyom igen gyenge gyenge nyom nyom nyom NH 3[mg/l] 0,1 0,08 0,27 0,52 0,27 Na+ [mg/l] 71,3 61,6 13,3 38,2 4,1 HCO 3250,7 366,6 347,7 392,8 366,6 adó képessége aránylag csekély, a hatáskörzet mégis jelentős volt (12. ábra). A rétegvizsgálatok befejeztével a hidrogeológiai feltáró fúrásokból kombinált figyelő kutakat képeztek, a rendszeres vízszint-megfigyelés azóta is folyik. Ebből megállapítható, hogy a vízszintek időbeni változása igen csekély és rendszertelen helyi hatások érik (13. ábra). 2.3 Források A löszfal és a Duna között több kisvízhozamú forrás és szivárgás van. A jelentősebbek hozamát folyamatosan és rendszeresen mérték. A helyszíni megfigyelések, a feltárási munkálatok és a fakadási szintek megállapítása a források típusait és vízutánpótlódásuk természetét derítették fel. A törmeléklejtő fölötti, 115—119 mAf magasságban a teljes vizsgálati partszakaszon löszfalból lépnek ki az ún. felső források. A források vízhozama 0,2—10 l/p. A mérések szerint hozamuk egyenletes, a csapadékkal való kapcsolat nem állapítható meg (14. ábra). E források a talajvíz természetes magcsapolói. A Duna-parton, a törmeléklejtő aljában, a Duna-meder közelében (95—100 mAf) sok kisebb forrás fakad. Ezek különösen kis vízállás idején láthatók a kb. 5 km-es partszakaszon. A partrendezés miatt ma már nem láthatók. Ilyen forrás a (4. ábrán bemutatott) Kilátói VII. sz. forrás is. E forrásokat a pannóniai rétegösszlet felső homok rétegei táplálják (1. és l\a jelű rétegek). A Duna medre ezekbe a víztartókba bevágódott, ezért vizük a vékony alluviumon keresztül forrásokat táplál. Nagy Duna-víz átmenetileg visszaduzzasztja őket. A vizsgált források Léczfalvy csoportosítása szerint mesterséges forrásoknak tekinthetők, helyük a törmeléklejtő helyzetétől függ. A partfal és a törmeléklejtő rendezésével és szivárgóbordák elhelyezésével nagyrészt megszűntek. 3. Vegyvizsgálatok A vízföldtani vizsgálatokat jelentősen segítette a sok elemzés. A kémiai vizsgálatok (a nitrit, nitrát és ammónium tartalom növekedése) egyértelműen bizonyítják, hogy a löszben tározott talajvíz szintjének emelkedését okozza a közművekből való elszivárgás. Az itteni tiszta víztípusok meghatározása a területenkénti keveredés gyakorlati értékű kimutatását tette lehetővé. A vízminőség vizsgálatok alapján az egyes víztípusokat az alábbiak jellemzik. 14. ábra. A források vízhozamváltozása Puc. 14. HíMeHenue pacxodoe eodbi e ucmoHHUKax Abb. 14. Quellschüttungsanderungen
