Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)
3. szám - Dr. Karácsonyi Sándor–dr. Scheuer Gyula: Vízföldtani megfigyelések Dunaújváros környékén
Dr. Karácsonyi S.—Dr. Scheuer Gy.: Vízföldtani megfigyelések Hidrológiai Közlöny 1969. 3. sz. 125 eredményei 4. táblázat eodoxuMimecKux ucLjiedoeanuü wasserchemisclien TJntersuchungen Források (Kilátó f. csop.) 39 H (törmelékleitő) felső alsó 1 l/a 2 3 4 I II VI VII 7,7 7,2 7,2 7,2 7,2 8,0 7,9 8,2 7,15 501,5 435,0 529,0 554,5 472,0 955,0 878,0 433,5 426,5 — — _ — 10,0 7,5 10,0 20,0 11,3 31,5 59,2 57,9 41,5 45,7 61,7 45,7 62,9 67,2 53,5 58,1 61,9 66,5 61,4 61,4 141,6 48,7 17,05 16,72 21,64 22,32 21,11 20,52 22,76 38,98 19,99 17,05 13,30 13,89 13,58 16,55 17,28 15,76 38,98 19,04 szikes 3,42 7,75 8,74 4,56 3,24 7,0 szikes 0,95 43,0 17,0 18,0 17,0 15,0 112,0 138,0 146,0 14,0 79,8 37,0 124,3 157,6 112,8 25,9 25,9 137,9 31,3 — — — .— — 2,90 2,34 4,38 1,27 6,9 92,4 58,2 24,3 5,4 303,4 269,4 17,0 17,5 nyom 0 gyenge gyenge 0 nyom erős igen gyenge nyom nyom nyom gyenge nyom nyom 0,13 0,44 0,13 0,14 0,11 0 0 0 0 93,1 35,0 29,0 23,9 28,1 170,7 144,2 22,3 57,8 386,1 289,7 302,6 295,8 360,5 323,9 317,8 414,8 434,3 3.1 Talajvíz A talajvíz a városban és a fal peremén általában szennvezett (a nitrát-ion egyes helyeken elérte az 1500 mg/l-t). Az erős szennyeződést mutatják még az összes keménység (54 nkf), a szulfát, a klorid, a nátrium és a lúgosság értékei is. Egyes esetekben két különböző szintet vizsgáltak. A két víz jellege egyező, de a felső szint vize mindig szennyezettebb volt. A kémiai vizsgálatok szerint a talajvíz nagy szennyezettségét főleg a városba elszivárgó szennyvíz okozza. A talajvíz nagyobb emelkedésének helyein különösen nagy volt a szennyezettség. 3.2 Rétegvizek A felsőpannóniai homokrétegek vizében a város területén nem mutatható ki szennyeződés. A víz NO. rt art alma minimális, az egyéb sók mennyisége is az itteni rétegvizekre jellemző. Összes sótartalmuk 380—480 mg/l lefelé csökkenő tendenciával. A partfal és a Duna [közötti szakaszon telepített fúrásokból vett vízminták vizsgálata alapján a talajvizén kívül szennyezett még a felsőpannóniai összlet l-es és Íja számmal jelzett rétegének vize is. E rétegekben itt mindenütt nagyobb a víz NOg-tartalina, esetenként több az S0 4, Cl és Na-ion is. Ezen a területen a suvadás következtében a talajvíz és a felső homokrétegek vizének keveredését kell feltételeznünk. A törmeléklejtőben a pannóniai összlet 2. sz. rétegvizében már szennyeződést nem lehetett kimutatni. A víz kémiai összetétele ugyanaz, mint a partfal alatti rétegek vizéé. Ez azt jelzi, hogy a suvadás e réteget már nem érte és így vize szennyezett talajvízzel nem keveredhetett. 3.3 Források A partfal aljában fakadó ún. felső források vizének kémiai összetétele azonos a talajvizével. Sok a víz NO.f, Cl- és Na-ion-tartalma és az oxigénfogyasztás is nagy. A Duna-meder közelében levő alsó források vize már a felső pannóniai rétegvizekkel megegyező minőségű és származásukat e vizsgálatok is egyértelműen igazolják. A források vize itt kissé szenynyezett. Összetételük a rétegvizekre jellemző. IV. ÖSSZEFOGLALÁS A Dunaújváros környékén 1964-ben bekövetkezett suvadások — amely lényegében a Mezőföld K-i perem lepusztulási folyamatának része — károkat okozott és a további kárelhárítás keretében széles körű feltárás történt. A feltárásnak külön sajátossága, hogy az kiterjedt a magaspart, a törmeléklejtő és az alsó part területére is és követhető, érzékelhető volt az a változás, amelyet e sajátos helyzet eredményezett. Tapasztalat szerint a partmozgás hatása és következménye a hidrológiai-hidrogeológiai helyzetet jelentősen befolyásolta. A feltárás részletekig menően tisztázta a terület földtani, építésföldtani adottságait és a tapasztaltak általánosításra is alkalmat nyújtanak. A széles körű hidrológiai és hidrogeológiai vizsgálat értékes adatokat szolgáltatott a partmozgás okainak elemzéséhez és az állékonyságot növelő műszaki megoldások kialakításához. IRODALOM [1] Ádám L.—Marosi S.—Szilárd J.: A paksi löszfeltárás. Földrajzi közlemények. 1954. 3. sz. [2] Ádám L.—Marosi S.—Szilárd J.: A Mezőföld természeti földrajza. Bp. 1959. [3] Bulla B.: A magyarországi löszök és folyóteraszok problémái. Földrajzi Közlemények 1934. [4] Bulla B.: Morfológiai megfigyelések a magyarországi löszös területeken. Földrajzi Közlemények 1933. [5] Bulla B.: Teraszvizsgálatok Budapest és Adony között. Földrajzi Közlemények 1939. [6] Csiky G.: A Duna—Tisza köze mólyszerkezeti és ősföldrajzi viszonyai a szénhidrogén kutatások tükrében. Földrajzi Közlemények 1963. l.sz.
