Hidrológiai Közlöny 1969 (49. évfolyam)

1. szám - Dr. Szabó László: Kísérletek a lemezes olajfogó kialakítására

Dr. Szabó L.: Kíserletek a lemezes olajfogóra Hidrológiai Közlöny 1969. 1. sz. 13 Az olajfogó végén a bukó kialakítása lehetővé teszi azt, hogy a lemeztér felett az olaj felúszásának kedvező áramlási holttér alakuljon ki. A fenéken összegyűlő iszap eltávolítására csörlővel mozgatható és iszapszivattyúhoz csatlakozó szívócső szolgál. A fedőhenger és a lemezköteg tisztítás céljára a medencéből kiemelhető (10. ábra). Hazai laboratóriumi és üzemi kísérletek feladatai és berendezései A külföldön kialakított lemezes olajfogót a szakirodalom [4, 8, 9] csak vázlatosan ismerteti. Hazai vizsgálatára az alkalmazásához igényelt részletesebb tervezési adatok meghatározása céljából volt szükség. Ennek érdekében a Kőolaj- és Gázipari Tervező Vállalat (OLAJTERV) megbízásából a Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Tanszékén 1965-ben kétéves laboratóriumi és félüzemi kísérletsorozatot indítottunk be. Vizsgálatainknál kiindulásként elfogadtuk azt a már ismertetett megállapítást, hogy a lemezes olajfogó hatásfoka kedvezőbb, mint a hagyományos elrendezésű API típusú olajfogóké. Ezért ilyen jelleggel csak néhány összehasonlító alapkísérletet végeztünk és elsősorban a lemezes olajfogó vizsgálatára szorítkozva, az alábbi kutatási feladatokat tűztük ki: a) Az olajcseppek kedvező hatásfoka kiválási folyamatához szükséges és gyakorlati szempontból mértékadó átfolyási sebességnek az ehhez tartozó lemezhosszúságnak és lemeztávolságnak a meghatározása. b) Az olajfogóban a víz egyenletes szétosztását és az olajfogás folyamatát károsan befolyásoló áramlási holtterek kiküszöbölését biztosító vízbevezetési és elvezetési műtárgyrész kialakulásának kikísérletezése. c) A lemez felületi kiképzésének vizsgálata az olaj leválasztására gyakorolt hatás szempontjából. Színező anyag Mariotte tartálya Asáoiőat Mariotte tartálya Az olajszennyezésű vizekben fellépő mozgások modellezhetőségi feltételeinek tisztázatlansága miatt az a) és c) feladatot csak főkiviteli méretekkel vizsgálhattuk. A fellépő jelenségek laboratóriumi jellegű megfigyelhetősége érdekében — az elemmodell elvét alkalmazva — a vizsgálatokat a lemezes olajfogónak csak egy lemezközére korlátoztuk. Az így kialakított egylemezközű modellel laboratóriumi és helyszíni vizsgálatsorozatokat végeztünk. A kifejezetten hidraulikai jellegű b) feladattal kapcsolatos laboratóriumi kísérleteinknél különböző elrendezésű kisminta-változatok áramlástani hatását hasonlítottuk össze. A laboratóriumi olajfogási kísérletekhez csapvízbe adagolt 0,86 kg/l fajsúlyú kereskedelmi gázolajjal készült műkeveréket alkalmaztunk. A félüzemi vizsgálatokat a Demjéni-olajmező sós-olajos rétegvizével és a Péti Kőolajipari Vállalat (PKV) V. számú olajfogójáról távozó olajos iparivízzel hajtottuk végre. A vízminták olajtartalmát a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat (FTI) Vegyészeti osztálya határozta meg. Ehhez a, mennyiségi elemzéshez az ún. éteres kirázásos (10) módszert alkalmazták, mikoris az oldószer ledesztillálása után az olaj mennyiségét súlyszerint. mérték le. A vízminták olajtartalmának meghatározásával egyidejűleg a mintákból vett vízcseppek mikroszkópos vizsgálatával ismételt olajcsepp-számlálásokat is végeztünk. Ezzel a minőségi jellegű elemzéssel az olajfelúszás hatására az olajcseppek eloszlásában mutatkozó változásokat kívántuk kimutatni. Az egylemezközű modellt első lépésben 2,00 m-es hosszúsággal 35 cm-es lemezszélességgel és változtatható (5 és 10 cm-es) lemeztávolsággal alakítottuk ki. Ennek elrendezési vázlatát a 11. ábra szemlélteti. A víz a bukós vízhozamszabályzó után egy csillapító gömbszeleten keresztül érkezik a modellbe. A lemeztérben az egyenletes vízmozgást Stengel-fejes vízbevezetéssel biztosítottuk. Itt Vizmintavételi fűggelyek (1,2

r..) . V _ ® I i ® l —«- i Egylemezkózű üvegcsatorna I BCF01YÚ\ (Csak olajosmzeljé^ teKóbozés, vlzmintavétel és honduktométeres mérés ábra. Az egylemezközű olajfogó laboratóriumi vizsgálatának vázlata szivattyús vizátemelésnél Puc. 11. CxeMa Aaőopamopnoao uccAedoeanuH MÜCAOAOSUmeAH c odnuM pndoM nAacmuHOK npu HÜCOCHOÜ nepeicaiKe eodu