Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

2. szám - Salamin András: A Keszthely–Hévízi öblözet láptalajának hidraulikai vizsgálata altalajöntözés, ill. víztelenítés esetén

88 Hidrológiai Közlöny 1968. 2. sz. Salamin A.: A Keszthely—Hévízi öblözet K a transzformáció aránya. A vizsgálat kiterjedt az ellipszis időbeni válto­zásának meghatározására. Az ellipszis B kistenge­lyének — azaz a maximális vízemelkedésnek időbeni változását kielégítő pontosságú közelítés­ként másodfokú függvény adja: B=at* + bt+c, ahol B az ellipszis kistengelye, t a feltöltés ideje [nap], a, b, c, a talajtól függő állandók. A K transzformáció nagyságának időbeni vál­tozását közelítőleg lineáris kapcsolat adja (5. ábra): K = dt + e, míg az ellipszis nagytengelyét az A = K -B alapján A =ft 3 + gt 2 + ht+i kaphatjuk, ahol t a feltöltés ideje [nap], és d, e,f, g, h, i a talajtól függő állandók melyek számszerű értékei a vizsgált területen: Vakonddrének a b r , 1 . / a h i távolsága [m] I / a 10 0,256 2,12 0,80 0,70 0,75 —0,18 1,29 2,15 0,60 20 0,303 0,55 0,80 0,24 | 2,30 0,072 0,83 1,46 1,84 A fent javasolt eljárás hibája, hogy a pont­szerű forrásokat külön-külön vizsgálja, nem veszi figyelembe a források egymásrahatását. A közelítés hibája a feltöltés során változik: míg az egyes ta­lajcsöveknek nincs egymásra hatásuk, addig a hiba 5—7%-os, 10 m-es dréntávolságnál az összidő 25%-ig, 20 m-es dréntávolságnál az összidő 45%-ig nincs a talajcsöveknek egymásra hatásuk. Ezen intervallumon kívül a hiba a dréntávolság függvé­nyében 10—20%-os is lehet. Ez a hiba csökken, ha a dréntávolság kisebb, a gazdaságossági vizsgálat [5] alapján kedvezőnek mondható 10 m-es vakond­dréntávnál 10%-os, ami a mezőgazdasági vízgaz­dálkodásban megengedhető eltérés. Összefoglalás A szabatosabb eljárások hibája, hogy homogén izotrop talajokkal számolnak, míg ez a feltétel a valóságban nem elégül ki. A javasolt közelítő eljá­rások hátránya, hogy az összefüggésekben szereplő állandókat minden egyes területre külön meg kell határozni, de emellett nagy előnyük, hogy egy­szerű, könnyen kezelhető összefüggéseket adnak, figyelembeveszik a terület talajának tulajdonsá­gait és pontosságuk kielégítő. IRODALOM [1] Fahmy, M.—Szabó, L.: Experiments for the Deter­minion of Drainage Methods and Drain Spacing to be Applied in the Keszthely Hévíz Marshland (Kéz­irat) 1967. [2] Kosztyakov, A. A.: A melioráeio alapjai. (Mezőgaz­dasági kiadó. 1955.) [3] Németh E.: Hidromechanika (Tankönyvkiadó. 1965.) [4] Polubarinova, P.—Kocsina: Tyeorija dvizsényija gruntovich vod. (Moszkva, 1952.) [5] Salamin A.: Diplomaterv (Kézirat) 1967. Hydranlische Unlcrsuehung des Moorbodens des Polders bei Keszthely—Hévíz, im Falle von Untergrundbewasserung bzw. Kntwasserung Salamin, A. Bei der hydraulisehen Untersuehung der Dranbe­wasserung ist die Erkundung der Absenkungsfláclie und ihre Bestimmung in mathematiseher Form eine bedeu­tende Aufgabe. Der Wasserspiegel kann auf zwei grund­legenden Wegen mit einer mathematisehen Formel an­gen&hert werden: 1. Genaueres Verfahren Dem Verfahren haftet der Fehler an, dass seine Ausgangs-Voraussetzungen nicht zustandekommen, die verwickelte Form der letzten Zusammenhánge eine praktische Anwendung nicht ermöglicht. 2. Naherungsverfahren lm Polder Keszthely- Hévíz durchführten wir an der Versuchsparzelle 1/1 mit Dranrohren Bewásse­rungs- bzw. Entwásserungsversuehe (1). Bei der Ent­wasserung habén wir die Messergebnisse durch eine mi­nimális Abweichung (5—7%) gebende Ellipse angena­hert, wobei die Drane des als durchlassig betrachteten Moorbodens im Fokus der Ellipse angeordnet sind. Im Gegensatz zur bísher angewandten Dupuitschen Anná­herung, die den Wasserspiegelverlauf im Falle in die Sickerschicht verlegter Dránrohre durch eine Ellipse an­náhert, deren grosse Achse der Dranabstand bildet (Abb. 1) im Falle der auf die Sickerschicht verlegten Dránrohre hingegen durch eine Ellipse, in deren Fokus die Drane liegen (Abb. 2). 3. Bei der Untergrundbewasserung schlagen wir auf­grund der Untersuchungen folgende Náherungen vor: Charakterisieren wir den Wasserspiegel mit einer Ellipse, deren Zentrum mit dem Achspunkt des Drán­rohres übereinstimmt (Abb. 4). Die Náherung fusst auf dem Prinzip der genauen mathematisehen Untersu­ehung, wir betrachten námlich das Dránrohr als eine punktartige Quelle, deren kreisförmige Potentiallinien das Gravitationsfeld zu Ellipsen transformiert. Der Feh­ler der Annáherung — die Abweichung von den Mess­werten — betrágt bei der optimalen Dranentfernung (5) 10%. Die untersuchten und vorgeschlagenen Náherungen weichen von den gemessenen Daten in cní-Grössenord­nung ab, so dass ihre Genauigkeit für die Landwirt­schaft geniigt.

Next

/
Thumbnails
Contents