Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

2. szám - Dr. Takács Sándor–dr. Schiefner Kálmán–Fázold Ádám–dr. Bíró Zsigmond: Oxidációs árok higiénés vizsgálata

S'89 Hidrológiai Közlöny 1968. 2. sz. SZENNYVÍZTISZTÍTÁS Oxidációs árok higiénés vizsgálata* Dr. TAKÁCS S A N D 0 B,** Dr. SCHIEFNER KÁLMÁ N,*«» FÁZ OLD ÁDÁ M*» Dr. BIRŐ ZSIGMOND** 1. kép. Az oxidációs árok távlati képe <Pomo 7. nepcneKtnusHuü nnan OKUcmmeAbHoü HMU Bild 1. Perspektive Sicht des Oxydationsgrabens A házi szennyvizeket tisztító berendezések tervezése, létesítése és üzemeltetése során általában három fontosabb feltétellel kell számolni: 1. Gazdasági — minél kisebb legyen az egy lakosra esó' építési és üzemelési költség, 2. Műszaki — egyszerűen kivitelezhető és üzemeltethető legyen, s mégis a legmegfelelőbb tisztítási technológiára legyen alapozva, 3. Közegészségügyi — minden körülmények között biztosítsa a szennyvíz tervezett kémiai, bakteriológiai és biológiai tisztulását. A követelmények optimális betartása nem mindig lehetséges. Kisebb intézmények, községek, lakónegyedek szennyvizeit a szokásos szennyvíztisztítási módszerekkel éppen olyan jól lehet tisztítani, mint egy nagy városét; azonban az egy lakosra eső építési költség kis telepeknél többszöröse a nagyvárosi telepek költségének [1], Ezek figyelembevételével kezdett el kutatni kb. 12 évvel ezelőtt a Holland Egészségügyi Műszaki Intézet [T. N. O.], olyan eljárás után, amely kevés szennyvíz esetén is gazdaságos és biztosítja a szennyvíz teljes biológiai tisztulását [2]. A kutatás eredménye: az oxidációs vagy szellőztető árok, melyet alkotójáról Pasveer berendezésnek is neveznek. Az eredeti oxidációs árok a kisebb mennyiségű szennyvizek tisztítására készült, de alkalmazási területe egyre bővül, így ma már 400—4000 lakosegyenórtókig (le) használják, sőt Pasveer A. [1] közlése szerint ter* Elhangzott a Magyar Higiénikusok Társasága Észak-magyarországi Szakcsoportjának 1966. április 26-i Tudományos Ülésén. ** Borsodmegyei Köjál, Miskolc. *** Országos Közegészségügyi Intézet, Budapest. 7. ábra. Elrendezési vázlatrajz Puc. 7. CxeMa KOMnameKU Abb. 1 Anordnungsschema veznek egy 40 000 le. telepet. Az oxidációs árok jól alkalmazható egyes ipari szennyvizek tisztítására is pl. kokszoló, vegyipari és tejüzemi szennyvizeknél, ugyanis az árok nem érzékeny méreglökósekre és a fenolt, rhodanidot, cianidot 98—100%-ig eltávolítja. Az oxidációs árok hatásfoka általában BOI

6-ben mérve eléri, a 90 %-ot, sőt többet is, kivéve a kedvezőtlen téli üzemet. A berendezés hazai viszonyok közötti alkalmazhatóságát Benedek P. [5] és Kórösmezey L. [3, 4] vizsgálták. Borsod megyében az első berendezés FelsőnyárádFeketevölgyön készült, melynek próbaüzeme 1964-ben indult meg. A feketevölgyi telep oxidációs árkának hidraulikai ós oxigénfelvételi folyamatát Horváth I. Benedek P. [6] vizsgálta. A Rácsakna B Oxidációs árok C Utóülepítő D Fertőtlenítő E Iszapágyak F Kezelőépület Mintavételi %a)hetyek Iszapvezeték