Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

11. szám - Dr. Takács Sándor: Egy oxidációs árok próbaüzeme komplex vizsgálatának tanulságai

Takács S.: Oxidációs árok Hidrológiai Közlöny 1968. 11. sz. 515 bakteriológiai vizsgálatának eredménye uccjiedoeaHiiíí I. u II. nepuodoe tests during the periods I and II 1. táblázat Ammónia [mg/l] Lebegőanyag Imhoff kehelyben [ml/l] 30 porcos Coli szám 10 3/ml Ossz baktérium-szám 10 3/ml B01 s [mg/l] min. max. átl. min. max. átl. min. max. átl. min. max. átl. min. max. átl. 18,4 54,8 37,0 0 6,0 1,0 54 160 154 260 5900 2500 11,0 36,2 23,4 0 4,5 1,1 0,3 160 63 50 31 500 2800 / 16,4 40,8 26,8 0 0,25 0,1 0,1 160 28 21 6 400 1600 13,2 87,6 22,0 0 2,4 0,8 11 160 150 410 125000 4900 20,5 261 148 5,0 87,6 20,7 0 58 13 0,04 160 120 29 2 500 1700 61,2 164 102 3,2 70,1 . 19,2 0 1,1 ! o,i 0,02 8 0,85 0,1 3 500 400 29,8 53,4 41,6 Utóvizsgálat kémiai és bakteriológiai eredményei 2. táblázat Taöji. 2. XuMuiecKue u óaKinepuoAoewiecKue pc.tyAumamu emopwmoeo uccAedoeuuun Table 2. Iiesutts of chemical and bacteriological complementary tests Mintavétel helye Oxigén­fogyasz­tás Klo­rid Nit­rát Nitrit Am­mónia Lebegőanyag Imhoff kehelyben [ml/l] &0 -Ü "5 a­1 X 3 ° 5 J 2 f o Ss rí pH Coli szám/ ml Össz. bakt., ml Mintavétel helye [mg/l] 15 30 60 perc &0 -Ü "5 a­1 X 3 ° 5 J 2 f o Ss rí pH Coli szám/ ml Össz. bakt., ml Nyers szennyvíz 79,0 20 6,69 0,43 26,0 1,6 1,6 1,6 7,5 13 000 538 000 Árok utáni szennyvíz 348,0 23 6,93 0,22 20,8 93 75 55 39,4 7,4 3 500 290 000 Utóülepítő utáni szennvvíz 31,0 23 5,94 0,20 15,6 0,3 0,3 0,3 7,5 20 1 250 dezés bedolgozása hosszabb időt igényel. Ennek kö­vetkeztében a rövid — 1—2 hónapos — próbaüzem nem elegendő a teljes bedolgozáshoz. Vizsgálatainkból kiderült, hogy a berendezés voltaképpen még túlterhelt is, s a tervezett 210 köbméter/nap helyett átlag 2(3(3 m 3/nap szennyvíz érkezik a telepre. E tény is szerepet játszik a hatás­fok megítélésében. Az átemelőtelep szívóaknájában annyi iszap rakódott le, hogy ezt a 200 liter/perc teljesítményű beépített szivattyúk szállítani nem voltak képesek. Ezt az akadályt az 500 liter/perc teljesítményű szivattyúk üzembe helyezésével el­hárították. Az átemelő szívóaknájában a szaka­szos üzem miatt a szennyvíz stagnált, az iszap lera­kódott, és a biológiai változások is károsak voltak. Az oxidációs árokba az áramlást akadályozó szerkezeti részek beépítését kerülni kell, mert ezek az árok hatásfokát rontják és az eleveniszap kiala­kulását gátolják. Az iszapzsomp tolózár aknájának kiváltása, a forgókefehíd lábainak a 2. ábra sze­rinti felbetonozása után a káros áramlások meg­szűntek, a hatásfok javult, és az eleveniszap meny­nyisége is emelkedett. Az elrendelt és elvégzett munkákat a 2. ábrán mutatjuk be. JfLMAEYAfíAlAT i—| Tervezett tolózárakna L-i és kefehid H A tépltett tolózárakna »— és felbetonozás i I 2. ábra. Próbaüzem során elrendelt pótmunkák az oxidációs árokban Puc. 2. JlonoAHumejtbHbie paőombi, npoaoduMbie s OKUCAU­meAbHOÜ siMe no onumy npoönoü 3KcnAyamaiiuu Fig. 2. Finishing works during pilot operaiion in the oxidation pond Az árok túlterhelése miatt a tervezett 10 cm-es kefebemerülés ténylegesen 12—16 cm-t is elérte. A bemerülés mértéke a bukóéi állításával alig sza­bályozható.

Next

/
Thumbnails
Contents