Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

11. szám - Dr. Takács Sándor: Egy oxidációs árok próbaüzeme komplex vizsgálatának tanulságai

Takács S.: Oxidációs árok Hidrológiai Közlöny 1968. 11. sz. 515 bakteriológiai vizsgálatának eredménye uccjiedoeaHiiíí I. u II. nepuodoe tests during the periods I and II 1. táblázat Ammónia [mg/l] Lebegőanyag Imhoff kehelyben [ml/l] 30 porcos Coli szám 10

3/ml Ossz baktérium-szám 10

3/ml B01

s [mg/l] min. max. átl. min. max. átl. min. max. átl. min. max. átl. min. max. átl. 18,4 54,8 37,0 0 6,0 1,0 54 160 154 260 5900 2500 11,0 36,2 23,4 0 4,5 1,1 0,3 160 63 50 31 500 2800 / 16,4 40,8 26,8 0 0,25 0,1 0,1 160 28 21 6 400 1600 13,2 87,6 22,0 0 2,4 0,8 11 160 150 410 125000 4900 20,5 261 148 5,0 87,6 20,7 0 58 13 0,04 160 120 29 2 500 1700 61,2 164 102 3,2 70,1 . 19,2 0 1,1 ! o,i 0,02 8 0,85 0,1 3 500 400 29,8 53,4 41,6 Utóvizsgálat kémiai és bakteriológiai eredményei 2. táblázat Taöji. 2. XuMuiecKue u óaKinepuoAoewiecKue pc.tyAumamu emopwmoeo uccAedoeuuun Table 2. Iiesutts of chemical and bacteriological complementary tests Mintavétel helye Oxigénfogyasztás Klorid Nitrát Nitrit Ammónia Lebegőanyag Imhoff kehelyben [ml/l] &0 -Ü "5 a1 X 3 ° 5 J 2 f o Ss rí pH Coli szám/ ml Össz. bakt., ml Mintavétel helye [mg/l] 15 30 60 perc &0 -Ü "5 a1 X 3 ° 5 J 2 f o Ss rí pH Coli szám/ ml Össz. bakt., ml Nyers szennyvíz 79,0 20 6,69 0,43 26,0 1,6 1,6 1,6 7,5 13 000 538 000 Árok utáni szennyvíz 348,0 23 6,93 0,22 20,8 93 75 55 39,4 7,4 3 500 290 000 Utóülepítő utáni szennvvíz 31,0 23 5,94 0,20 15,6 0,3 0,3 0,3 7,5 20 1 250 dezés bedolgozása hosszabb időt igényel. Ennek következtében a rövid — 1—2 hónapos — próbaüzem nem elegendő a teljes bedolgozáshoz. Vizsgálatainkból kiderült, hogy a berendezés voltaképpen még túlterhelt is, s a tervezett 210 köbméter/nap helyett átlag 2(3(3 m

3/nap szennyvíz érkezik a telepre. E tény is szerepet játszik a hatásfok megítélésében. Az átemelőtelep szívóaknájában annyi iszap rakódott le, hogy ezt a 200 liter/perc teljesítményű beépített szivattyúk szállítani nem voltak képesek. Ezt az akadályt az 500 liter/perc teljesítményű szivattyúk üzembe helyezésével elhárították. Az átemelő szívóaknájában a szakaszos üzem miatt a szennyvíz stagnált, az iszap lerakódott, és a biológiai változások is károsak voltak. Az oxidációs árokba az áramlást akadályozó szerkezeti részek beépítését kerülni kell, mert ezek az árok hatásfokát rontják és az eleveniszap kialakulását gátolják. Az iszapzsomp tolózár aknájának kiváltása, a forgókefehíd lábainak a 2. ábra szerinti felbetonozása után a káros áramlások megszűntek, a hatásfok javult, és az eleveniszap menynyisége is emelkedett. Az elrendelt és elvégzett munkákat a 2. ábrán mutatjuk be. JfLMAEYAfíAlAT i—| Tervezett tolózárakna L-i és kefehid H A tépltett tolózárakna »— és felbetonozás i I 2. ábra. Próbaüzem során elrendelt pótmunkák az oxidációs árokban Puc. 2. JlonoAHumejtbHbie paőombi, npoaoduMbie s OKUCAUmeAbHOÜ siMe no onumy npoönoü 3KcnAyamaiiuu Fig. 2. Finishing works during pilot operaiion in the oxidation pond Az árok túlterhelése miatt a tervezett 10 cm-es kefebemerülés ténylegesen 12—16 cm-t is elérte. A bemerülés mértéke a bukóéi állításával alig szabályozható.