Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

2. szám - Dr. Hankó Zoltán: A Nagymarosi Vízlépcső kisvízmintakísérlete. III. A műtárgy ellenőrző vizsgálata

50 Hidrológiai Közlöny 1968. 2. sz. Hankó Z.: A Nagymarosi Vízlépcső I LLLLL Terveiett kialakítás Javeso/t mióositis '////, X\V Kotrás 1. ábra. A Nagymarosi Vízlépcső áttekintő helyszínrajza Abb. 1 Übersichts-Lageplan der Staustufe Nagymaros Fig. I. General layout of tlie Nagymaros barrage 2. ábra. A megépült modellen már folyik a víz Abb. 2 Arn fertigen Modell fliesst bereits das Wasser Fig. 2. Test in the completed model 1. A műtárgy ellenállásának és a műtárgyrészek vízemésztésének vizsgálata A műtárgy ellenállásviszonyainak felderítésére a teljes vízállástartományban, tetőző vízmozgás feltételezésével végeztük el a vizsgálatot. Kiinduló feltevésünk szerint a vízerőtelep minden esetben zárva volt. Külön kísérletsorozat keretében vizsgáltuk a felnyitott duzzasztómű ellenállását, mikor a hajózsilip zárva volt és külön kísérletsorozatot végeztünk az ellenállás meghatározására, mikor a felnyitott duzzasztómű mellett a hajózsilip is nyitva volt. Bár ilyen üzemi állapot a természetben csak a 6000 m

3/s vízhozam feletti árvizek esetében fordul elő, mégis a teljes vízállás tartományban elvégeztük a vizsgálatot. Erre azért volt szükség, mert a hidraulikai vizsgálatok során a bearányosítási vizsgálatokra kell támaszkodni. A bearányosítást a teljes vízállástartományra végeztük el és, hogy a két vizsgálat egyenlő súlyú legyen, a műtárgy ellenállásának meghatározására irányuló vizsgálatokat is a teljes vízállástartományra kellett elvégezni. 11. A műtárgy ellenállásának vizsgálata A műtárgy ellenállását meghatározott keresztszelvények vízszintjének alakulásával jellemezhetjük. Jellemző szelvénynek tekinthetjük az alábbiakat : a) a műtárgy alvízi szelvénye, az 1696 fkm szelvény, b) a műtárgy felvízi szelvénye, az 1697 fkm szelvény, c) a műtárgy szelvénye. A műtárgy szelvénye alatt értjük azt a keresztszelvényt, mely a műtárgy tengelyével párhuzamos, és a tengelytől 10 m-re van felvíz felé. Itt a duzzasztómű alaplemez szintje 98,50 m A. f. Ebben a keresztszelvényben helyeztük el a nyomásmegcsapolásokat a duzzasztómű nyílásaiban és a vízerőtelep előcsatornáiban. A vizsgált jellemző szelvények és a Nagymarosi Vízmérce szelvénye közötti vízszintkülönbséget a nagymarosi vízállás függvényében ábrázoltuk a 3. ábrán. Az (1) és (2) jelű görbék az 1696 és 1697 fkm szelvényre vonatkoznak a műtárgy beépítése előtti eredeti állapotban, a természetben végzett mérések észlelési eredményei alapján. A (3)—(7) jelű görbék a műtárgy beépítése után, különböző üzemállapot mellett ábrázolják a jellemző szelvényekre vonatkozó vízszintkülönbséget, a modellben elvégzett vizsgálatok észlelési eredményei alapján. Miután az észlelési eredmények szórnak, minden görbe a mérési adatok burkoló görbéje. A