Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)
2. szám - Dr. Hankó Zoltán: A Nagymarosi Vízlépcső kisvízmintakísérlete. III. A műtárgy ellenőrző vizsgálata
Hankó Z.: A Nagymarosi Vízlépcső Hidrológiai Közlöny 1968. 2. sz. 51 3. ábra. A vizsgált jellemző szelvények és a Nagymarosi Vízmérce szelvénye közötti vízszintkülönbség Abb. 3 Wasserspiegelunterschied zwischen den untersuchten charakteristischen Profilen und dem Profil des Pegels bei Nagymaros Fig. 3. Differential stage between representative sections considered and the Nagymaros gage burkoló görbék közül minden esetben azt választottuk, melynek figyelembevételével a kérdéses szelvényben nagyobb vízállást kaptunk eredményül. A 3. ábrán feltüntetett görbék segítségével meghatározható az alvízi és felvízi jellemző szelvények közötti vízszintkülönbség is. A műtárgy beépíjtése előtt az 1697 és 1696 fkm szelvények közötti maximális vízszintkülönbség kb. 7—8 cm. A műtárgy beépítése után, ha csak a duzzasztómű van felnyitva, ez az érték megnő kb. 190 cm-re, ha a duzzasztómű mellett a hajózsilip is nyitva van, ez az érték kb. 85 cm. A műtárgy ellenállása felnyitott duzzasztómű esetén kb. 25-szöröse az 1 km hosszú folyómeder ellenállásának, míg ha a hajózsilip is nyitva van, csak kb. 10-szerese. Meghatároztuk a felnyitott duzzasztómű (hajózsilip, vízerőtelep zárva) közelítő ellenállási tényezőjét is: 2g(Hvio-Hroo) 2gH TMi)F 2MD ahol £ — a felnyitott duzzasztómű (vízerőtelep, hajózsilip zárva) ellenállási tényezője, Hy\o — vízszintkülönbség az 1697 és 1696 fkm szelvények között a műtárgy beépítése után felnyitott duzzasztómű (vízerőtelep, hajózsilip zárva) esetén, Hvő,, — a vízszintkülönbség az 1697 és 1696 fkm szelvények között a műtárgy beépítése előtti eredeti állapotban, VMD — a duzzasztómű felnyitott nyílásaiban átáramló vízhozam középsebessége a műtárgy szelvényében (hajózsilip, vízerőtelep zárva), HVMD — a műtárgy felnyitott duzzasztóműjén való átáramlás miatt létrejött vízszintkülönbség (hajózsilip, vízerőtelep zárva), FMD — a felnyitott duzzasztómű nedvesített keresztszelvény területe, a műtárgy szelvényben (a műtárgy tengelyétől 10 m-re felvíz felé), Q — a vízhozam. Miután a mérési adatok szórnak, a szélső értékekből az ellenállási tényező maximális és minimális értéke határozható meg, melyeket a nagymarosi vízállás függvényében a 4. ábrán ábrázoltunk. A szélső értékek számtani közepeként meghatározott középértéket elfogadhatjuk a műtárgy közepes ellenállási tényezőjeként. Az ellenállási tényező közepes értéke 0,4—0,8 határok között változik a vízállás függvényében. Ugyanezen az ábrán ábrázoltuk a Nagymarosi Vízmérce szelvényére vonatkozó vízhozamgörbét is. 12. A műtárgyrészek vízemésztésének vizsgálata A műtárgyrészek vízemésztésének vizsgálata előtt foglalkoznunk kell azzal a kérdéssel, hogy mind a hajózsilip nyitott, mind zárt esetében (duzzasztómű felnyitva, vízerőtelep zárva) található a vizsgált tartományban egy olyan minimális nagymarosi vízállás, melynél nagyobb vízállások esetén A műtárgy beépítése elölt: © A m *f(H) © á m = f (H) A műtárgy beépítése után(duzzasztómű fel'nyitva, vizerőtetep zárva)© á m 7 -f(H) | © A 1S9 B -f (H)\ hajózsilip zárva © Amötórgy~f( H) J © 1 16 97 =f (H) 1 tiujözsUm nyitva © A,696 -fW J ' -100 0 +100 A [cm] t Vízszintkülönbség a vizsgált szelvény és a Nagymarosi Vízmérce szelvénye között, +A [cm]
