Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

11. szám - Dr. Horváth Lajos–Szalontai Gergely: Gellért, gyógyfürdő I. sz. forráscsoportja

Horváth L.—Szalontai G.: Gellért fiirdő Hidrológiai Közlöny 1968. 11. sz. 505 101,0 4 nono95,0 V V / -3Z_ Sellért Míirós DUNA Cellért Betéti forrisnoport 1166 MÁJUS S n n n v, n u it » e x n 10 11 11 13 # 15 3. ábra. Gellért I. sz. forráscsoport Gellért II., III. sz. kutak vízállásának összefüggése Puc. 3. C6H3b zopusoHmoe eodbt KOAOdifee N° II., III. zpynribi ucmoHHUKoe AeteöHuifbi rennepm Abb. 3. Zusammenhang zwischen den Wasserstandén der Quellengruppe Gellért I und der Brunnen Gellért Nr. II, III kitermelhető vízmennyiség 700—3000 l/p között van. Az Erzsébet-híd és a Szabadság-híd közötti budai Duna-szakaszon jól észlelhető az alacsony dunavízálláskor gázos vízfeltörés, ill. egyes helyeken közvetlen melegvíz-szivárgás. A Duna-meder ezen a részen egyes szakaszokon szálkőzetbe mélyült, tehát közvetlen kapcsolat van a hévizet szállító triászkorú kőzettel. Miután a Gellérthegykörnyéki budapesti hévizek feltörési magassága 105—107 mAf. szintek között van és a Duna vízállása általában 96,5—101,5 mAf. szintek között változik, ezért a Duna vízszintje, mint e forrásrendszer megcsapolási szintje, egy állandó jellegű, de változó nagyságú depressziós szintet, ill. vízkivételt jelent. Alacsony dunavízálláskor nagyobb depresszió áll elő és ennek következtében nagyobb vízmennyiség szökik el a dunamederben, míg a Gellért I. sz. forrásmedencéjében e depressziónövekedés hatására szintén csökken a forrásvíz feltörési magassága, vagyis a műszakilag rögzített vízkivételi szint mellett a forrásból kitermelhető víz mennyisége. Fentiek szerint tehát a Gellért I. sz. forráscsoportból hiányzó vízmennyiség a dunamederben folyik el. Ennek megfelelően a már régóta jól ismert ún. szökevényforrások az Erzsébet-híd és Szabadság-lüd közötti szakaszon többezer l/p hozammal ömlenek a Dunába (4. ábra). Itt kívánjuk megjegyezni, hogy az 1940-es években a Műegyetem Ásvány és Földtani Tanszék keretében Horváth József és Horváth Lajos által ténylegesen mért szőke vény forrás kis hozamértékei (1 m alatti dunavízállásnál köbözéssel mérve) nem tekinthetők jellemzőnek és mértékadónak a szökevényforrások hozamára vonatkozóan. Az akkor mért 2—10 l/p értékek csak a Duna vízszintje fölött fakadó források hozamát tükrözik, a Dunaipedrében feltételezhetően igen sok, ezeknél lényegesen nagyobb hozamú forrás is van. A ténylegesen észlelhető szökevényforrások vizének hőfoka 40°C körüli és kémiai jellemzői a Gellért forráscsoport vizének felelnek meg. Gellért I. sz. forráscsoport vizének hőmérséklet-változásai A Gellért 1. sz. forráscsoportnál az 1941. évtől kezdődő rendszeres hetenkénti ellenőrző hidrológiai mérések és megfigyelések igen értékes adatokat szolgáltattak, ill. biztosítanak ma is a forráscsoport genetikájának és általában a budapesti hévizek vízföldtani, hidrológiai viszonyainak megismerésére vonatkozóan. E mérési időszakban lehetőség volt olyan észlelési adatok összegyűjtésére (vízhozamváltozások, hőfokváltozások, vízkémia), melyek változatossága a Gyógyfürdő üzemelését ahg, vagy egyáltalán nem érintették, viszont a budapesti hévizekkel való gazdálkodás és a fejlesztési tervek elkészítéséhez nélkülözhetetlen tervezési alapadatokat szolgáltatnak. Az alábbiakban a Gellért I. sz. forráscsoport és egyes forrásainak hőmérséklet-ingadozására vonatkozó észleléseket és következtetéseket, valamint ezzel párhuzamosan végzett vízkémiai és bakteriológiai vizsgálati eredményeket ismertetjük, az egyéb — már részben közölt — adatokon túlmenően . Az 19-10-es évek elején a rendszeres ellenőrző hidrológiai megfigyelések alkalmával alacsony du19 5 0 1. ábra. Gellért I. sz. forráscsoport vízhozam és dunavíz-állás összefüggése Puc. 4. 3aeucuM0cmb pacxodoe epynnbi ucmoinmoe Na I AeveŐHUijbi VcAAepm u Z0pu30Hma dynaüCKOü aodu Abb. 4. Zusammenhang der Quellschüttung der Quellengruppe Gellért Nr. I und des Donauwasserstands