Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

10. szám - Egyesületi és műszaki hírek

Karácsonyi St—Scheuer Gy.: Források foglalása Hidrológiai Közlöny 1968. 10. sz. 479 Einigc Fassungen von Lockersedimcnte durchstossenclcn Quellen Dr. Karácsonyi, S.—Dr. Scheuer, Gy. In ungarischer Beziehung sind jene Quellen von grosser Bedeutung, deren Quellerguss grösser ist, Wasser von höherer Temperatur liefern und durch alluviale, körnige Sedimente auf die Oberflache quellen. Das Wasser der Quellen stammt in jedem Fali aus unter trümmigen Sedimenten befindlichen gut verkalktem Kalkstein- oder Dolomit-Schollen, die den Verwerfern entlang durch wasserdichte Formationen begrenzt sind. Die sich über dem karstigen Gestein lagernden körnigen, meistens gut wasserleitenden kiesigen Schichten sind nicht einfache Vermittler des aufsteigenden Wassers, sondern auch selbststandige Wassertrager. Über dem Horst entspringen die reines Karstwasser liefernden Quellen, im körnigen Sediment befindet sich Grundwasser und zwisehen diesen beiden zieht sich aus der Vermengung der zwei Wasser stammend, eine provisorische Zone entlang. Im körnigen Gestein strömt ein Teil des Wassers der aufbrechenden Quellen auch seitwárts. Deshalb wird die Quellschüttung auch durch die in der mittleren Sehicht zerströmenden Karstwassermenge beeinflusst. Die Grundbedingung einer vollstandigeren Fassung der Quellenwasser ist die Vermeidung der seitlichen Versickerung des wertvollen Karstwassers bzw. ihre Beseitigung. Aufgrund der Erfahrungen kann die zweckmássigste Lösung so erreicht werden, dass wir einen Teil des Karstwassers mit Brunnen unmittelbar aus dem Wasser speichernden Gestein zutage bringen und das in den mit Bohrungen nicht zusammenhángenden Gíingen aufbrechende Wasser mit Errichtung von Seháchten, separat fassen. Mit der genauen und zeitgemássen Fassung der Quellen solchen Typs gewinnen wir solche wertvolle Mehr-Wassermengen, die bisher unverbraucht in den mittleren körnigen Sedimenten versickerten. Szimpozion a dehavidékek hidrológiájáról Bukarest, 1969. április 22—29. A szimpóziont az UNESCO rendezi a román kormány együttműködésével és a Nemzetközi Hidrológiai Szövetség támogatásával. A rendezők a deltavidókek problémáival foglalkozó hidrológusok együttműködését kívánják elősegíteni. A napirendre tűzött kérdések a következők: 1. A delták eredete 1.1 Geológia (szerkezeti kérdések, tektonikus hatások, transzgresszió, regresszió, üledékképződés, erózió stb.) 1.2 Morfológia 1.2.1 A folyam jellemzői (folyékony ós szilárd fázis) a vízgyűjtő terület jellemzői (vertikális ós horizontális áramlások, mederalakulat, tengerszintingadozás). 1.2.2 A delták jelenlegi fejlődésének-dinamikája (vízszintes és függőleges fejlődós, biológiai tényezők) 1.2.3 Morfológiai jellemzők (rekesz-zátony képződés, mocsarak, tavak, aktív és nein aktív zónák, talajtani jellemzők). 1.3 A delták osztályozása 2. Felszíni vizek 2.1 Árvizek, dagály és egymásrahatásuk 2.1.1 Árhullámok, dagály, szélhatás, dagály és viharhullámok, tengerrengés okozta dagályhullámok (gyakoriság). 2.1.2 Jógjárás (jégtorlasz), 2.1.3 Árvizek járása (mocsarak szerepe), 2.1.4 Előrejelzés 2.2 Száraz-időszaki lefolyás (gyakoriság és előrejelzés) 2.3 Mederviszonyok (az egyes folyamágak közötti hozameloszlás, illetve ennek változása az időben). 2.4 Tengervíz behatolása a folyókba, a folyóvíz sótartalma (hidrodinamikai elemzés a meder felső részében ós alján elhelyezkedő víztömegek egymásrahatása) 3. Felszínalatti vizek 3.1 Eredetük (a felszínalatti vizek származása, az összefüggő víztartók és geológiai formációk, geokémia, diffúzió és diszperzió), 3.2 A partiszűrésű víz övezete (mozgások, az oldot t anyagok eloszlása), 3.3 A felszíni és felszínalatti vizek összefüggése 4. Az emberi beavatkozás hatásai 4.1 A vízgazdálkodás befolyása a vízgyűjtőre (tározók-, erdő, irtás, talajvédelmi tevékenység, vízkivételek stb.) 4.2 A vízgazdálkodás befolyása a deltákban (mederszabályozás, ármentesítés, torkolatelzárás, felszíni és felszínalatti vízkivétel). 4.3 Egyéb hatások. A dolgozatok beküldési határidejes 1968. október 15. A dolgozatok további kérdéseivel foglalkozik ós felvilágosítással szolgál: dr. Lászlóffy Woldemár, (Budapest VIII., Rákóczi út 41), a Nemzetközi Hidrológiai Szövetség Magyar Nemzeti Bizottságának titkára. Szimpozion u mesterséges és természetes okokból eredő talajsüllyedésekről Tokio, 1969. szept. 17—22. A szimpóziont a Hidrológiai Decennium keretében az UNESCO szervezi a japán kormány t ámogat ásával ós a Nemzetközi Hidrológiai Szövetség, valamint a Nemzetközi Talajmechanikai és Alapozási Egyesület közreműködésével. A nagyobb területeken bekövetkező ülepedések, sülyedések, különösen azok, amelyek vízkiemelésekkel kapcsolatosak, a Decennium Koordináló Tanácsa által nemzetközi együttműködésre javasolt problémák között szerepelnek. Á szimpozion célja a tárgykörrel kapcsolatos kérdések megvitatása. Különös figyelmet szentelnek az emberi tevékenység következtében kialakuló roskadásoknak. A süllyedést kiváltó okok (pl. tektonikus mozgások) tárgyalása csak az ülepedésekkel kapcsolat ban kívánatos. Az összes kiváltó okokkal foglalkozni kívánnak: 1. Víz, olaj, gáztermelés, 2. Természetes és mesterségesen létrehozott tömörödés, 3. Szilárd anyagok kitermelése (bányászat ós más kitermelési módok). A dolgozat témája lehet (bármelyik kiváltó ok miatt bekövetkező süllyedés esetében) a) Megtörtónt esetek, országon belüli vagy nagyobb területekre kiterjedő bemutatása a süllyedő területeknek. b) Elméleti kérdések. c) Fizikai és geológiai paraméterek, meghatározásukra irányuló törekvések. d) A helyszíni mérés eszközei és módszerei. e) Laboratóriumi kísérletek kidönös tekintettel a talajok (kőzetek) fizikai ós kémiai tulajdonságaira. A módszerek, elhatárolások, a tökéletesebb megismerés feltételei. f) Modellek és analógiák, analóg számítógépek. g) Jelen ismereteink hiányosságai, a további kutatások lényeges területei. h) Ellenőrző és korrigáló mérések. i) A süllyedési-ülepedési tényezők előzetes figyelembevétele és előrejelzése. A dolgozatok beküldési határideje: 1969. febr. 28. Felvilágosítást ad: dr. Lászlóffy Woldeinár, Budapest, VIII. Rákóczi út 41.