Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

10. szám - Egyesületi és műszaki hírek

Hidrológiai Közlöny 1968. 10. sz. 480 Egyesületi és műszaki hitek Rovatvezető: Dr. VÁGÁS ISTVÁN A Limnológiai Szakosztály 1968. április 8-án „Biológiai teszt-módszerek a hidrobiológiában" címmel szakmai tanácskozást rendezett. A tanácskozás bevezető előadását dr. Felföldi Lajos, Gulyás Pál, Tóth László és Vásárhelyi Béla tartotta. A Vízgazdálkodási Szakosztály 1968. április 9-i előadó ülésén Ballá Iván ós dr. Kernács Sándor a többcélú vízgazdálkodásról, mint területi gazdaságszervező tényezőről tartott előadást. Az előadók szólottak a többcélú vízgazdálkodási tanulmányok célkitűzéséről, felhasználásuk lehetőségeiről. Bemutatták a területi távlati vízgazdálkodási igény vizsgálatának módszereit. Meghatározták a gazdasági működésből adódó főbb feltóteleket, részletezték a megoldási változatok felvetésének kérdéseit, ós az összehasonlító metodika kialakítását. Alkalmazott módszereiket a Pécsi-víz ós a Fekete-víz vízgyűjtőjén mutatták be. A Hidraulikai és Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztály 1968. április 18-i előadó ülésén dr. Vágás István: „Az átfolyás elméletének kibernetikai irányú továbbfejlesztése", és Dávid László: ,,Légbuborékos vízhozammérés vizsgálata" című előadása hangzott el. Az első előadás ismertette az önszabályozó rendszerek általános alaptulajdonságait, ós az átfolyást önszabályozó folyamatként mutatta be. Utalt a hidraulikai összefüggések lehetséges determinisztikus, transziens ós algoritmikus jellegére. Bemutatta az átfolyás főbb típusait leíró mátrix-egyenleteket és ezen egyenletek analógiáit más önszabályozó folyamatok alapegyenleteivel, különös tekintettel egyes közgazdasági (Lange- ós Keynes-féle) alapegyenletekre. Befejezésül az előadó a hidraulika egyes leírás módjai kibernetizálásának lehetőségeire mutatott rá. A második előadás bemutatta a vízhozammérés egy különleges fajtájának, a légbuborékos vízhozammérésnek elméleti alapjait. Adatokat közölt a mérési módszer kísérleti vizsgálatáról, az e céllal végzett laboratóriumi és helyszíni mérések eredményeiről. Ezek alapján javaslatot tett a módszer bevezetésére. A módszer számszerű értékeslése fényképészeti értékeléssel történik, így az eljárás megfelelő pontosságot és utólagos ellenőrzési lehetőséget is biztosít. A Balneotechnikai Szakosztály 1968. április 22-ón tartotta a legutóbbi társasági közgyűlésén elfogadott átszervezésének megfelelő alakuló ülését. Az elnöki megnyitót követően, amelyen a Szakosztály munkaterve és működési célkitűzése is ismertetésre került, Sándor János tartott előadást a gyógyfürdők tervezéséről. Az előadó a címben felvetett kérdést egészségügyi ós építészeti oldalról egyaránt fejtegette ós az építészet ós a balneotechnika komplex szemléletét hangsúlyozta. A Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztály április 23-i előadó ülésén Endrey Gyula a vastalanító, ill. a vasés mangántalanító víztisztító művek fejlesztésének néhány irányzatát ismertette. Az előadó a beruházási és üzemeltetési kérdések kisvízművi ós idényjellegű üzemi vonatkozásait mutatta be, a szokványos technológia egyes megoldásainak ismertetése mellett egy új technológiai eljárásnak, a szűrőöblítós mellőzésének részletezésével. Befejezésként sor került a Csepregi Vízmű Társulat vízművénél nyert kísérleti és üzemi tapasztalatok számbavételére. A Magyar Hidrológiai Társaság 1968. április 25-ón központi előadó ülést rendezett, amelyen dr. Ernát Güntschl professzor (Ausztria) német nyelvű előadása hangzott el a Wallsee-Mitterkirchen dunai vízierőműről, mint többcélú nagylétesítményről. Az előadó kifejtette, hogy a Dunán épült vízierőművek nem csupán villamos energia termelésére szolgálnak, hanem a hajózási viszonyok megjavítására, árvízvédelemre és mezőgazdasági vízhasznosítási célokra is. A Duna vízierőműveit Ausztriában előre meghatározott ütemterv szerint építik ki. E láncolatnak egyik tagja az ismertetett Wallsee-Mitterkirchen dunai erőmű is. Ezt az erőművet szárazon, vagyis a folyam medrén kívül körülzárt, árvizektől védett munkagödörben építették meg. A hajózsilip, duzzasztómű és vízerőtelep építési munkáinak elkészülte után a Dunát átterelték új, mintegy 3 km hosszú medrébe ós elválasztották régi medrétől. A Wallsee-vízierőművet 1968. március 29-én helyezték üzembe két turbinával, miután elvégeztek 13 millió m

3 földmunkát, beépítettek 1 millió m

2 betont, ós 1,2 millió t követ. Az elkészült vízierőmű évi energiatermelése átlagosan 1,3 milliárd kWó lesz. A Gépipari Tudományos Egyesület rendezésében a svédországi Aktiebolaget IMO-Industri 1968. április 25-én és 26-án kiállítással egybekötött csavarsziYattynbemutatót rendezett. Az IMO-csavarszivattyúk felépítéséről és alkalmazási területéről április 26-án G. östberg, oki. mérnök, a cég képviselője tartott ismertetést. A Hidraulikai és Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztály a Vízellátási és Hidrogeológiai Szakosztállyal közösen 1968. április 29-én klubestet rendezett, amelyen dr. Fekete Zoltán vetített képekkel kísért előadáson mutatta be mezőgazdasági vízgazdálkodási tapasztalatait indiai tanulmányútjáról. A Nyíregyházi Csoport 1968. március 26-i előadó ülésén dr. Salamin Pál „A belvíz előrejelzési feladatainak vizsgálata" címmel tartott előadást. Áz előadó megállapította, hogy a belvizek kialakulásában az összegyülekezésnek, a tározódásnak, ós a befogadó helyzetének van döntő szerepe. A belvíz megjelenésének előrejelzését illetően célszerű különböző fokozatokat megállapítani, így pl. az éghajlati jellegű, a veszély vagy lehetőség jelzését célzó, éa a részletes hidrológiai elemek vizsgálatával történő előrejelzést. Ez utóbbi kidolgozása az alapvető folyamatok gondos megfigyelésén kell, hogy alapuljon. E célból szükséges észlelni a talaj nedvesség tartalmának változását, a talajvízállás változását, a taiajfagy viszonyainak változását, a csapadékot, a hóban felhalmozódó vízmennyiséget, továbbá a hőmérsékletet. Az előadó röviden ismertette a Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Tanszékén folyó kísérleteket, és szólott az elektronikus számítógépek használatának bevezetéséről. Az előadást követő hozzászólások rámutattak, hogy a mezőgazdaság vízrendezési igényei, és a káros belvizek elvezetése elsősorban az üzemen belüli jó vízgazdálkodással oldható meg. A Szegedi Csoport 1968. április 10-i klubestjón Szalay Miklós Szudán vízgazdálkodásáról tartott vetített képekkel kísért szakmai és élménybeszámolót. A Szombathelyi Csoport 1968. április 11-én Szombathely város Víz- és Csatornamű Vállalata helyiségében tartotta soron következő előadó ülését, amelyen Simon Jenő emlékezett meg a Szombathelyi Vízmű 70 éves múltjától, majd Gaál László tartott előadást Szombathely város és környékének vízellátásáról, továbbá a vízbeszerzés lehetőségeiről. A Szolnoki Csoport 1968. április 24-i előadó ülésén a Kiskörei Vízlépcső kérdései szerepeltek az előadások napirendjón. Hegedűs Lajos vízügyi igazgató, a Szolnoki Csoport elnökének megnyitója után Dóra Tibor: „Öntözés-fejleszt és a Kiskörei Vízlépcső tükrében", ós Teleki László: ,,A Kiskörei Vízlépcső réselési és talajvízszínsüllyesztési munkái" című előadásai hangzottak el. Az első előadás a hidrológiai alapadatok és jellemzők részletes ismertetése után rámutatott, hogy a Kiskörei Vízlépcső a Tiszalökivel szemben igen jelentékeny folyamihullámtéri víztároló-térrel rendelkezik, aminek következtében képes az augusztusi száraz időszakban a haszno-