Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)
10. szám - Dr. Karácsonyi Sándor–dr. Scheuer Gyula: Laza üledéken áttörő források foglalásának esetei
478 Hidrológiai Közlöny 1968. 10. sz. Karácsonyi S.—Scheuer Gy.: Források foglalása Homokos kavics (fiolocén) Tardi agyagmárga_ (alsó oligocén) Bodai u márga_ (felső eocén) 46 48 50 52 54 1 § £ £ a 1 1 \ \ J 11. ábra. A talajvíz közvetítőréteg vizének behatása a forrásjáratokon keresztül a Lukácsfürdő kútjánál Abb. 11. Einfluss des Grundwassers der mittleren Schicht dureh die Quellengánge beim Brunnen des Lukács-fürdő bemutatjuk a budapesti Lukács-fürdő forrásterületén az egyik kútban végzett hőmérsékleti szelvényezés eredményét (11. ábra). Annak ellenére, hogy a kút iránycsövét jól záróan a laza üledék alatt cementezéssel zárták, a laza üledék hideg vize a vízelvétel fokozásakor az iránycső saruja alatt a kőzetrepedéseken keresztül jutott a kútba. Tapasztalat szerint keveredő vizeknél a víztermelés fokozásával jelentkező káros hőmérséklet, — vízminőség — változás az esetek nagy részében erre a körülményre vezethető vissza. 4. Megállapítások a) A laza üledéken áttörő források keletkezésének sajátos vízföldtani okai vannak. b) A repedezett tározókőzet feletti laza üledékes réteg nem egyszerű közvetítője a felszálló karsztvíznek, hanem önálló víztartó is, és ezért a kétféle víz kölcsönhatásából eredően — amelyek rendszerint egymástól független adottságokkal rendelkeznek — különleges körülmény alakulhat ki. c) A felszínre törő forrásvíz mennyiségi ingadozását elsősorban a közvetítőrétegben elszivárgó karsztvíz változása befolyásolja. d) A tározó kőzetből feltörő víz mennyiségét a felszínre jutó és a közvetítőrétegben eláramló vizek egyidejű számbavételével becsülhetjük meg. E becslésnél a vízszintváltozás mellett a hőmérséklet és vízminőség változást is célszerű figyelembe venni. e) A forrásrendszer szabatos foglalásának alapfeltételét a vízelszökés megszűntetése jelenti. Részleges foglalás esetén a foglalás sikeressége ugyancsak a vízelszökés mértékének függvénye, melyet a tározókőzet közvetlen igénybevételével és a forrástér vízszintjének süllyesztésével érhetünk el. f) A laza kőzeten áttörő források célszerű foglalása a szokásostól eltérő nehézséggel valósítható és a választott megoldás az igénybevehető vízmennyiséget jelentősei! befolyásolhatja. Ezért a megelőző feltárást részletesebben és több körülményre kiterjedően kell végezni. IRODALOM [1] Almássy B.: Eger város É-i részének vízellátása. Hidrológiai Tájékoztató, 1964. [2] Almássy B.—Scheuer Gy.: Egri források vizsgálata. F. T. V. szakvélemény, 1964. [3] Cziráky J.: Iípesti termálvizek hidrológiai adatai. Hidrológiai Közlöny, 1953. [4] Horváth J.: Budapest melegvíz forrásai. Földtani Értesítő, 1947. [5] Horváth L.—Scheuer Gy.: Hidrogeológiai vizsgálatok ós megfigyelések Római-fürdő-strand területén. Mérnökgeológiai Szemle, 1964—65. [6] Karácsonyi S.—Scheuer Gy.: A római fürdői langyos források vízföldtani ós vízminőségi vizsgálata. Kézirat [7] Karácsonyi S.—Scheuer Gy.: Geotermikus anomáliák a budapesti hévizeknél. Kézirat [8] Léczfalvy S.: Galériák vízhozamának meghatározása. Hidrológiai Közlöny, 1958. 1. [9] Léczfalvy S.: Források osztálvozása, Hidrológiai Közlöny, 1963. 1. [10] Léczfalvy S.: Vízbeszerzés vízellátás forrásokból. Bp. 1966. [11] Léczfalvy S.: Felszínalatti vizek azonosítása hőmérséklet-mérések segítségével. Hidrológiai Közlöny, 1957. 2. [12] Léczfalvy S.: Hévforrások mesterséges hévíz feltárások hőutánpótlódásának néhány kérdése. Hidrológiai Közlöny, 1964. 12. [ 13] Papp F.: A források foglalása. Balneológiai Egyesület Évkönyv, Bp. 1939. [14] Papp F.: A források rendszere. Hidrológiai Közlöny, 1954. 7—8 sz. [15] Papp F.: Az ásvány-ós gyógy vizek hidrogeológiája ós fiirdőtani leírása. Magyarország ásvány és gyógyvizei, Bp. 1957. [16] Schréter Z.: Az egri langyos vizű források. Földtani Intézet Évkönyve XXI. 4. f. 1923. [17] Schréter Z.: Az egri vízvezeték hóvizű ártézi kútja. Hidrológiai Közlöny, 1950. [18] Schréter Z.: A Bükk hegység régi tömegének földtani ós vízföldtani viszonyai. Hidrológiai Közlöny, 1950. [19] Szentes F.: Adatok a Budai-Pilisi hegység Nagy Kevély hegycsoportjának hidrológiai viszonyaihoz. Hidrológiai Közlöny, 1932. [20] Szentes F.: Hegyszerkezeti megfigyelések a Nagy Kevély környékén. Földtani Közlöny, 1934. [21] Tanai J.—Vigh Gy. : Az egri fürdő melegebb vízzel való ellátása. F. T. V. kutatás és szakvélemény, 1956. [22] Vadász E.: Magyarország földtana. Bp. 1960.
