Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

10. szám - Dr. Karácsonyi Sándor–dr. Scheuer Gyula: Laza üledéken áttörő források foglalásának esetei

Karácsonyi St—Scheuer Gy.: Források foglalása Hidrológiai Közlöny 1968. 10. sz. 477 nek elemzéséből lehet következtetni azokra az esetleges járatokra, amelyeken a vízelszivárgás a környezetre jellemző körülményektől eltérően történhet. 3. Forrásíoglalási lehetőségek Az elszökő víz vizsgálatának kezelését az a körülmény teszi jelentőssé, hogy rendszerint értékes víz elvesztéséről van szó, ill. a forrásfoglalás előfeltétele, hogy a rendelkezésre álló vizek igénybevételét lehetőleg a teljes készletre kiterjedően kell biztosítani, már csak azért is, mert a vízelszökések helyén a forrástér elszennyeződésének közvetlen veszélyével állandóan számolni kell. A közvetítő rétegen áttörő forrásvizek szabatos foglalása igen nehéz feladat, mert egyrészt a forrásjáratok helyének pontos megismerése, másrészt pedig a tározókőzet töredezettsége miatt a minden járatra kiterjedő foglalás gyakorlatilag nem biztosítható. Az ilyen jellegű források szakszerű foglalása csak akkor valósítható meg, ha a közvetítő rétegben sikerül a vízelszökést megszűntetni és a forrásjáratok vizét egészében a felszínre hozni. A vízelszökés megszűnését a közvetítő réteg áteresztőképességének lecsökkentésével érhetjük el és ezt a vízföldtani adottságoknak megfelelően a forrástér körül kellene megvalósítani. Ennek hatására a közvetítőréteg víznyelőképessége leromlik és a felhasználható vízmennyiség arányosan emelkedik (8. ábra). A közvetítőrétegben vízzáró függöny kialakítására több megoldás is kínálkozik; vízzárást eredményező anyagok (bentonit), cementtej, vízüveg) beinjektálása, szádfalazás stb. Ez az elgondolás ma még talán megvalósíthatatlannak tűnik, megítélésünk szerint azonban egy-két helyen — pl. az egri fürdőterületen — már a közeljövőben is megfontolandó megoldásnak fog minősülni. A közvetítőréteg vízvezetőképességének lecsökkentése mellett egyidejűleg a forrásterület elszennyeződésének lehetőségét is ki kell küszöbölni. A forrásrendszer részleges foglalására két feltételt kell kielégíteni: az elszökő vízmennyiséget minimálisra kell csökkenteni és egyidejűleg biztosítani kell, hogy a közvetítő réteg szennyezett vagy rossz minőségű vize kritikus esetekben se keveredhessen a felszínre törő forrásvizekkel. Részleges foglalást megelőzően igen gondos feltárást kell végezni a már említett és a helyes fogs f ® © ® ® ©© <d Betáplálás: *

2?

n

m i , o 50m me lysegben A forrásjórat-viisgáMt távolsága, L 9. ábra. A forrásrendszer vizsgálata nyomjelző anyagok felhasználásával Abb. 9. Untersuchung des Quellensystems mit Verwendung von Spurstoffen 8. ábra. A szemcsés üledéken áttörő felszálló forrás szabatos foglalása vízzáró függöny (2) kialakításával. Abb. 8. Genaue Fassung der das körnige Sediment durchstossenden aufsteigenden Quelle mit Ausbildung eines Dichtungsschleiers (2) 10. ábra. A forrásrendszer részleges foglalása a karsztosodott kőzetre telepített kutakkal (1) és egyes forrásjáratok közvetlen foglalásával (2) Abb. 10. Teilweise Fassung des Quellensystems mit auf dem verkarsteten Gestein angeordneten Brunnen (1) und mit unmittelbarer Fassung einiger Quellengange (2) lalás kialakítása tekintetében jelentős körülmények minél pontosabb felderítésére. Ennek keretében részleteseit megvizsgálandó a tározókőzetből kutakkal történő vízkivétel és a forrásjáratok vízhozamának közvetlen vagy közvetett összefüggése. E vizsgálatoknál igen jó segítséget nyújt a nyomjelző anyagok használata (9. ábra). Az eddigi tapasztalatok szerint ugyanis a legcélszerűbb megoldás úgy érhető el, ha a víz egy részét kutakkal közvetlenül a tározó-kőzetből hozzuk a felszínre, míg a fúrásokkal össze nem függő forrás járatokon feltörő vizet aknák telepítésével külön foglaljuk. Az 1—2 m átmérőjű aknákkal a nem szabályos formájú, -— de közel függőleges forrás járatok jól foglalhatók, — amelyeket lehetőleg a tározókőzetre kell ültetni (10. ábra). A tározókőzetre telepített kutak és a forrásjáratokra helyezendő aknás foglalás arányának helyes megválasztása a mindenkor rendelkezésre álló vízmennyiséget jelentősen befolyásolja. A közvetítő rétegben a vízveszteséget továbbiakban a nyomáskülönbség csökkentésével tudjuk előnyösen szabályozni. A megcsapolás szintjének süllyesztése — elsősorban a vízelszökés további csökkenését eredményezve — növelheti a hasznosítható vízmennyiséget. Mivel a rossz minőségű talajvíz beáramlását kritikus esetekben is meg kell akadályozni, a vízelvétel helyes mértékének megválasztására állandóan gondot kell fordítani. Példaként