Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)
10. szám - Dr. Karácsonyi Sándor–dr. Scheuer Gyula: Laza üledéken áttörő források foglalásának esetei
476 Hidrológiai Közlöny 1968. 10. sz. Karácsonyi S.—Scheuer Gy.: Források foglalása 1. ábra. A laza üledéken áttörő források teljes hozama Jelölések: 1. a felszálló víz elméletlnyugalmi szintje; 2. a forrástér vízhozam függvénye; 3. a közvetítőréteg víznyelőképessége; 4. a forrástér lezárása esetén kialakuló látszólagos nyugalmi vízszint; 5. a forrásrendszer dinamikai vízszintje. H v, h v nyomásveszteség a forrástér lezárásánál, ill. folyamatos vízelvételnél. Abb. 4. Gesamte Schüttung der das Loc.kersediment durchstossenden Quellen Bezeichnungen: 1. Theoretisehe Uuhespiegeilage des aufstelgenden Wassers; 2. Quellschflttungsfunktion des Quellenraumes; 3. Schiuckvermögen der mittleren Schicht; 4. Die im Falle der Versperrung des Quellengebiets sich ausbildende scheinbare Ruhespiegeliage; 5. Dynamische Spiegellage des Quellensystems H v, A»; Druckverlust bei Versperrung des Quellenraumes, bzw. bei stetlger Wasserentnahme befolyásoló hatása alatt áll. A feltörő vízmennyiség közelítő meghatározása a felszínre lépő és a közvetítő rétegben eláramló vizek egyidejű megbecslésével és azok összegével történhet (4. ábra), vagyis Q=Qf+Qv ahol Q a tározókőzetből kiáramló teljes vízmenynyiség; Qt a felszínre jutó forrásvíz; Qv a közvetítő rétegben elszivárgó vízmenvnyiség. A közvetítő kőzetben a vízmozgás és a vízelszökés mértékének meghatározása látszólag egyszerű feladat. Itt a forrástér hatásától független helyen, rendszerint lehetőség van a vízszint és változásának észlelésére. Ezenfelül próbaszivattyúzással vagy egyéb módon meghatározható a réteg vízvezetőképessége (k) és könnyen megismerhetők a számításba veendő egyéb tényezők is (rétegvastagság a keveredési zóna határa stb.). Ezen adatok alapján a közvetítőrétegben elszökő víz mennyiségét úgy becsülhetjük, mintha a forrástér méretének megfelelő nyelőkútban a megemelkedett vízszint hatására következne be a vízeláramlás. Az ezzel H 13 2 I. 10 M. 12 5. ábra. A Római fürdő forrásterület vízszintjei (1) a tórendszer feltöltött és (2) leürített helyzetében Abb. 5. Spiegellage des Quellengebiets in Római-fürdő (1) in aufgefüllter und (2) entleerter Lage des Seesystems JELMAGYARÁZAT• X.hó , 0 500[m] //. hó © Forras-terü/et ' 1 6. ábra. A laza üledékes réteg vizének hőmérséklete a Római fürdő forrásrendszer környezetében Abb. 6. Temperatur des Wassers in der LockersedimentSchicht in Umgebung des Quellensystems in Római-fürdő kapcsolatos számítások megbízhatóságát az a körülmény befolyásolja, hogy a feltörő víz járatokat mosott ki a közvetítő rétegben — ezt szinte minden ilyen jellegű forrástérben jól megfigyelhetjük — és az oldalirányú vízmozgásnál — a vízelszökésnél — is feltételezhetünk a környezettől eltérő vízvezetőképességű járatokat. Az elszökő vízmennyiségre a forrástér körül kialakuló vízszinteken felül (5. ábra) egyéb körülményekből is következtethetünk. A közvetítő rétegben levő víz rendszerint alacsonyabb hőmérsékletű és ez is követi az éghajlati változást. Az alapkőzet magasabb hőmérsékletű vizének hatása így a közvetítő rétegben is jól kimutatható (6. ábra). Természetszerűleg a két keveredő víz kémiai öszszetételében is jelentős eltérések lehetnek. A komponensek vizének kémiai jellemzői a keveredés arányában módosulnak (7. ábra). A forrástér környezetében a víz hőmérsékletének, kémiai összetételéTóvolsóg [m] 7. ábra. A víz kémiai jellemzőinek változása a Római fürdő forrásrendszer környezetében Abb. 7. Ánderung der chemischen Kennwerte des Wassers in der Umgebung des Quellensystems in Római-fürdő
