Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

10. szám - Dr. Karácsonyi Sándor–dr. Scheuer Gyula: Laza üledéken áttörő források foglalásának esetei

Karácsonyi St—Scheuer Gy.: Források foglalása Hidrológiai Közlöny 1968. 10. sz. 475 0 10 20 30 40 5

0[mj ^ 2. ábra. A Római fürdő forrásterület vízföldtani szelvénye (jelölések a 3. ábra szerint) Abb. 2. Hydrogeologisches Profil des Quellengebietes Római fürdő (Römer-fíad) (Bezeichnungen laut Abb. 3.) kilépései — az adott karszt vízrendszer fő megcsapolóiként jelentkeznek. E források vízutánpótlódását részben a hegységi területeken beszivárgott csapadék, részben pedig a nagyobb mélységre lesülyívedt alaphegységi mészkő és dolomit-rögökből felszálló víz biztosítja. Ezzel magyarázható, hogy a víz hőmérséklete rendszerint meghaladja az átlagos karsztvíz hőfokát. Szemcsés üledéken áttörő forrásokat majdnem minden üledékes kőzetekből felépült hegység előterében megfigyelhetünk. Különösen szép példáit találjuk meg a Budai és Bükkhegység peremi részein. Ezek közül kiemelnénk az Egri (la, lb ábra), valamint a Római-fürdői forrásokat (2. ábra), amelyekre vonatkozóan részletes és szabatos vizsgálatok történtek. E területrészeken végzett feltárások eredményeiből egyértelműen megállapítható volt, hogy közvetlenül a források környezetében a 12— 15 in vastagságú homokos-kavicsos rétegek alatt jól karsztosodott triász időszaki és felsőeocén korú mészkőből álló sasbércek helyezkednek el vízzáró képződményekkel körülvéve és a mészkő rögöket minden irányból törések zárják le. A mészkőrögök erősen karsztosodottak és repedezettek, a karsztvíz a törésekből és a karsztos járatokból áramlik a fedőbe és azon keresztültörve jut a felszínre. 2. A íorrásterület hidrológiai jellemzői A tározókőzet repedezettségétől függően rendszerint több forrásjárat alakul ki, és a keletkező forrásterületből következtethetünk a sasbérc helyére, nagyságára (3. ábra). A mészkő-, dolomitrög feletti szemcsés-üledékes réteg általában nagyobb területen tárható fel, és csak egy kis része tekinthető a felszálló forrásvíz közvetítőjének. E közvetítőrétegek rendszerint jó vízvezetők, vízzel telítettek és a felszínközeli víztároló rétegekre jellemző vízháztartással rendelkeznek. így a beszivárgás, párolgás vízszint befolyásoló hatása alatt állnak, e rétegekben változó irányú és sebességű vízmozgás tapasztalható és ezen felül felszíni vízfolyásokkal is kapcsolatban lehetnek. Mind ebből belátható, hogy a szemcsés üledék nem egyszerű közvetítője a felszálló forrásvíznek, hanem a két általában eltérő hőmérsékletű és kémiai összetételű — víz sajátos keveredéséről van szó. A tározó kőzetből a forrásjáratokon keresztül karsztvíz jut a felszínre, míg a szemcsés üledékben talajvíz van. A forrás járatok karsztvize és a talajvíz között helyezkedik el a kevert vizek övezete, amelyen belül a forrástérben a karsztvízhez a külső övezetben pedig a talajvízhez hasonló, ill. közeledő vizek találhatók. E különleges helyzetben állandó forrás keletkezésének előfeltétele, hogy a tározókőzet vizének a keveredés közben kialakuló „dinamikus" szintje mindenkor a megcsajiolási szint fölé emelkedjen. A hidrológiai sajátságnak megfelelően a felszálló víz jellemzői — vízszint, feláramló vízmennyiség, hőmérséklet — rendszerint kiegyenlítettek, alig változnak. A közvetítő felszínközeli rétegben általában nagyobb mérvű a vízszintváltozás, így a forrásterület eredő vízszintje és a felszínre lépő vízmennyiség a közvetítő réteg befolyásoló hatásától is függ. Természetszerűleg a közvetítő rétegben áramló víz mennyisége is hasonló feltételekkel — de ellentétes jelleggel —- változik. Ebből következik, hogy a szemcsés üledéken áttörő források vízhozamingadozása nagyrészt a közvetítő rétegben áramló víz mennyiségének a függvénye. így a forrástér körüli kevert vizek övezete is változó. Magasabb talajvízállás idején — a nyomáskülönbség csökkenése miatt kisebb a vízveszteség, tehát csökken a kevert vizek övezete. A nyomáskülönbség növekedésére — a talajvíz süllyedésekor — a közvetítő rétegben az eláramlás nő és az elszökő víz mennyiségi növekedésével arányosan a kevert vizek övezetének határa is bővül. Az adott forrásterületen feltörő vízmennyiség szabatos meghatározása alig lehetséges, mivel számos — elsőrendű befolyással bíró körülmény —• pontos megismerése gyakorlatilag megoldhatatlan, így rendszerint felderíthetetlen a víz vezető járatok száma, helyzete és a belőlük feltörő vízmennyiség. Ezenfelül nem ismeretes pontosan az alapkőzetben tározott víz nyugalmi szintje és annak időbeni változása, mivel azokon a helyeken, ahol erre vonatkozó vizsgálatok végezhetők a vízszint — kisebb vagy nagyobb mértékben — a forrás működésének r ® 3. ábra. A laza üledéken áttörő felszálló források általános szelvénye Jelölések: 1. forrásterület; 2. közvetítő laza üledék; 8. karsztosodott tározó-kőzet; 4. vízzáró kőzetek: 5. kevert, vizek övezete; 6. talajvíz övezet Abb. 3. Allgemeines Profil der das Lockersediment durchstossenden aufsteigenden Quellen Bezeichnungen: 1. Quellengebiet; 2. mittleres Lockersedim«nt; 3. verkarstetes, "Wasser speicherndes Gestein; 4. Wasserdichte Gesteine; 5. Zone der gemischten Wasser; 6. Grudwasserzone