Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

1. szám - Dr. Sebestyén Olga: Pediastrum kawraiskyi Schmidle maradványok balatoni üledékekben. Tótörténeti tanulmány

4 Hidrológiai Közlöny 1968. 1. sz. Sebestyén O.: Tótörténeti tanulmány [N'3 H 1-320 6040 12360 17080 208100 250120 290m 330160 310C/p PSIMPIEX PS.CLATHRATUM PDUPLEX PBQRMJM PKAWRAISKYI F K sp. X .RÍC. 547 IX 500 826 m t,1000 54 VII moo 908 VI Í4000 1322 V ±6000 7/7 m ±8000 1064 lb 29 io 5 50 100 0 30&] .0 50 800 15,[X] 0 50 300 1 l 3 4 5 6 7pg 3. ábra. Pediastrum kawraiskyi Schmidle maradványok előfordulásának %-os gyakorisága, B 28 furat. 1—120 sz. minta 140. és 160. sz. minta adatai egyedszámok. C/P = Cladocera (fekete) és Pediastrum (fehér) %-os aránya. F = Firbas, vegetáció-fázis; K=kor palynológiai alapon. Sp = egyedszám Figure 3. Percentage distribution of Pediastrum remains in samples Nc 1—120, core B 28. For sainples 140. and 160. numbers of speeimens given. C/P = percentage ratio of Cladooera (black) and Pediastrum (white) remains. F = Vegetation — phase, Firbas; K = palynological dating: Sp = number of speeimens B 24 furat 145. sz. mintája 318—320 cm mélységéből. A III 25 minta mélység szerint megfelel a B 28 furat 120. mintájának. A 3. ábra feltünteti a B 28 furat mennyiségileg feldolgozott mintáiban előforduló Pediastrum fajok százalékos gyakoriságát. Kitűnik hogy P. kawraiskyi maradvány mindig a P. simplex, P. duplex és P. boryanum maradványok társaságában fordul elő, s maximuma egybeesik a P. boryanum maximumával (120. minta). Ez időtől kezdve fokozatosan csökken a többi P. fajhoz viszonyított gyakorisága egészen a 40. sz. mintáig, ahol jelenléte meg volt ugyan állapítható minőségi vizsgálat során, de nincs adat a quantitatív számbavételnél. A 120. mintánál régebbi anyagban (140., 160. minta) hiánya szinte bizonyosnak vehető. E mintákból — százalékos értékelésre nem elegendő adattal — a három többi faj előkerült. A paleolimnológiai irodalomban ismételten találunk utalást arra, hogv a különböző földtörténeti időszakoknak megfelelő biotának az üledékekben megőrzött maradványa nem tükrözi vissza teljességgel a megfelelő korszak élővilágának minőségi és mennyiségi összetételét. Hogy mely formák maradványait őrzi meg valamely üledékréteg, a maradványok anyagán és az üledékekben végbement különböző folyamatokon kívül, tavonként is lehetnek eltérések. A megfelelő üledékrétegnek mint környezetnek sajátságai is kihatnak, nem különben a feltárás különböző módjai. Balatoni vonatkozásban megnyugató, hogy a szervesanyag feltárásában alkalmazott különböző módszerekkel (1. 1. o.) előkészített mintákban igen kevés kivétellel a Pediastrum-maradványok egyöntetően jó megtartása és gyakori előfordulása megállapítható volt. Az egy furatból származó minták kevés száma miatt igen nagy óvatossággal lehet az adatokból az illető csoport tagjainak populációs összetételében beállott változásokra következtetni, s azt a folyamatos tavi életre kivetíteni. A közölt %-értékek azonban eléggé reálisnak vehetők, mert az 1—120. mintákban — a 40. kivételével - kellő mennyiségű adat (abszolút egved-: illetve darabszám) állott rendelkezésre (3. ábra, 1. táblázat). A Pediastrum kawraiskyi récens előfordulására, a lakóhely nyújtotta környezeti körülményekre, valamint az előfordulás időszakára vonatkozó kevés adat nem nyújthat megnyugató alapot ahhoz, hogy ekológiáját ismertnek vehetnők. Foszszilis adatok birtokában a helyzet némileg kedvezőbb. A Pediastrum kawraiskyi maradványok balatoni előfordulásának szakaszossága (a furat közbülső szakaszából pozitív adatok, az ennél korábbi és későbbi rétegekből negatív adatok vannak), valamint korunkban hét évtizedre visszamenően, biztosnak vehető hiánya, ellentétben a folyamatosan jelenlévő többi Pediastrum maradvánnyal, figyelmet érdemel (Istvánffi, 1897; Kol, 1938; Tamás, 1959). Hogy a svédországi Upplandnak csak egyetlen tavából jelenti Skuja (1948, 128) az is mond valamit. Megállapítható volt e fajról, hogy 1. a Balaton ban fosszilisan, kivétel nélkül, mindig ua. Pediastrum fajok maradványaival fordul elő, mely együttes ma is jellemzi tavunk Pediastrum flóráját (P. biraditaum és P. tetras, mint kis vizekre jellemző gyakori forma, etekinetből nem vehető a balatoni moszatflórajellemző tagjának). 2. Más vizekben, illetve tavi üledékekben a P. kawraiskyi előfordulásával egyidejűleg a P. boryanum mindig fel van jegyezve, s a kawraiskvimaradvánvok maximális előfordulása