Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

10. szám - Dr. Illés István: A Ruhr-vidék regionális vízgazdálkodása

456 Hidrológiai Közlöny 1968. 10. sz. Illés I.: A Ruhr-vidék Társaságot alapítottak. Az egyik a tározók létesítője, üzembentartója, gyakorlatilag a három vízgyűjtővízellátója: a Ruhrtalsperrenverein. Minden olyan közösség, legyen az város, község, vagy vállalat, amely bármiféle előnyt élvez a tározók működése folytán (és amelyik évente több mint 30 000 m

3 vizet használ) kötelezően tagja ennek a Társaságnak. A másik Társaság a Ruhr völgyében a Ruhrverband. Ennek tagjai mindazok a közösségek, városok, községek és vállalatok, amelyek tevékenységükkel szennyvizet állítanak elő és szennyvizükkel a Ruhrt, vagy bármelyik mellékfolyóját terhelik. A két társaság önigazgatású, de az ÉszakRajna-Wesztfáliai tartomány Élelmezésügyi, Földművelésügyi és Erdészeti Minisztériumai ellenőrzik működését. A két társaság legfelsőbb szerve a közgyűlés, amelyben minden érdekelt képviselteti magát. Minden évben költségvetést készítenek, amely egyrészt a meglevő létesítmények karbantartási és üzemeltetési költségeit, másrészt új létesítmények beruházási költségeit tartalmazzák. A költségvetést a közgyűlés hagyja jóvá. A tagok úgynevezett operatív bizottságot választanak soraik közül, amelyben a nagyobb helységek és ipari üzemek részarányos létszámmal foglalnak helyet. Ennek elnöke képviseli hivatalosan a Társaságot. A feladatok végrehajtásához az elnök megfelelő hivatallal, műszaki igazgatóval és személyzettel rendelkezik. Az állandó költségeket (meglevő létesítmények költségei) az állandó költségvetésből fedezik, amelyeket előre meghatározott összegben és időpontban a tagok fizetnek be, inig az új létesítmények költségeit ideiglenes kölcsönökből folyósítják. Amennyiben egy üzem saját tisztító telepet épít, úgy hozzájárulásának mértékét csökkentik. Az Emscher és Lippe völgyében hasonló társulások jöttek létre. Először az Emschergenosscnschaft alakult 1904-ben, majd a Lippeverband 192G-ban. Mindkét Társaság a Ruhr völgyiekhez hasonlóan a települések, szénbányák és egyéb ipari üzemek egyesült szervezete, amely abból a célból alakult, hogy a szükséges szennyvízelvezetést és tisztítást együttesen, egységes, összehangolt tervek alapján oldják meg. Mindkét Társaság ugyanazon vezetés alatt működik, de külön operatív igazgatással és a tagok külön közgyűléseivel. A költségeket a tagok a völgy csatornahálózatába való bevezetett szennyvízmennyiségek és azok szennyezettsége arányában fizetik. A költségvetés rendszere és a folyósítás formái lényegében azonosak a Ruhr völgyi Társaságoknál bevezetett formákkal. összefoglalva: a Ruhr-vidék példája ékesen bizonyítja, hogy a koncentrált iparosodás és az ezzel együttjáró helyi népességszaporodás törvényszerűen vezet előbb a helyi, késeibb a regionális vízgazdálkodás bevezetéséhez. A vízzel való gazdálkodás problémája akkor és ott merül fel, amikor a vízszükséglet olyan mértékben emelkedik, hogy a helyi felszíni és felszín alatti vízkészletek már nem elégségesek. Egy vízgyűjtőterület vízgazdálkodási problémája azonban nemcsak az aktív oldalt érinti, hanem a paszszívat is, mivel a vízigények növekedése a szennyvízmennyiség növekedését is jelenti. A vízkészletek gyorsütemű fogyasztása mellett azok szennyeződése, tehát minőségromlása is elkerülhetetlenül bekövetkezik. A két tendencia tehát egymás ellen hat: mennél több vízre lenne szükség az iparban és lakótelepeken, annál szennyezettebbek lesznek a vízadó felszíni és felszínalatti vizek. Mivel vízre mindenképpen szükség van, a vízkészlet megóvása érdekében egyre költségesebb tisztító berendezéseket kell létrehozni, a víz előállítása egyre többe kerül. Egy bizonyos határnál azután minden vízvédelem és takarékosság ellenére elfogy a vízkészlet, a vízigény meghaladja azt. Ilyenkor a helyi vízgazdálkodás nem bizonyul elégségesnek. A környező vízgyűjtő területeken kell vizet keresni. Ám az xij vízgyűjtőről való víznyerés újabb befektetésekkel jár, részben új létesítmények építése és üzemeltetése, részben a víznek távvezetékeken való szállítása terén. Ez utóbbi általában költséges ugyan, de alkalmas arra, hogy a helyben nem megoldható víznyerési problémákat megoldja. Nyilvánvaló, hogy a centralizált iparosítás és a velejáró nagy népességszaporulat okozta vízgazdálkodási kérdések ma már túlnőttek a helyi megoldhatóság határain. Amint a világ más országaiban, az elmúlt évtizedben hazánkban is egyre inkább uralkodóvá vált az a korszerű szemlélet, amely a helyi, de ezen túlmenően a regionális vízgazdálkodás fontosságának és szükségszerűségének felismeréséhez vezet. IRODALOM [1] Lippeverband Jahresbericht. 1965. [2] Emschergenossenschaft Jahresbericht. 1965. [3] Knop: The tasks and the works of the Emschergenossenschaft and the Lippeverband. 1964. [4] Knop: Die Abwasserkontrolle und Abwasserreinigung im Gebiet des Lippeverbandes. Kommunalwirtschaft, Heft. 9. 1958. [5J Knop: Vorarbeiten für das Klárwerk Emschermündung. Das Gas- und Wasserfach, Heft 30. 1964. [6] Dönges—Londong: Die Klaranlage Duisburg — Kleine Emscher. Das Gas- und Wasserfach. Heft 20, 1965. [7] The tasks of Emschergenossenschaft, 1966. [8] Knop: Die Wasserwirtschaft im Emscher- und Lippe-gebiet. Die Wasserwirtschaft. Heft 6. 1965. [91 Lippeverband: Abwasserreinigung Hamm, 1960. [10] Lippeverband: Klaranlage Marl-West, 1965. [11] Emschergenossenschaft: Die Klaranlage DuisburgKleine Emscher. 1965. [12] Emschergenossenschaft. Klárwerk Emschermündung, 1965. [13] Ruhrverband: Sewage treatment plánt Witten, 1965. [14] E. h. H. IV. Koenig: Tasks and organisation of the Ruhr River Associations, 1964. [15] Bucksteeg: Das Laboratórium des Ruhrverbandes und Ruhrtalsperrenvereins. Wasser Luft und Betrieb. Heft 2. 1963. [16] Schiegler: Die Gaskraftanlage des Klárwerkes Witten. Industrieabwasser, 1965. VI. [17] Lippeverband: Rechtsgrundlagen, 1963. [18] Ruhrverband—-Ruhrtalsperrenverein, 1964. [19] E. h. Ramshorn: Die Emschergenossenschaft, Essen 1957. [20] Bakács Tibor: Jelentés az 1966. ápr. 11—máj 24-ig realizált Egészségügyi Világszervezeti tanulmányútról 1966. Kézirat. ' [21] Illés István: Jelentés az Egészségügyi Világszervezet által 1966. IV. 11—VII. 1. között szervezett tanulmányútról, 1966. Kézirat. Megjegyzés: Megjegyzés: Az ábrajegyzékben *-gat jelölt képek a szerző felvételei. A többi ábránál közölt számok az irodalomjegyzék hivatkozási számai.