Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

10. szám - Dr. Schmidt E. Róbert: Pannonhalma műszaki és vízföldtani problémái

Hidrológiai Közlöny 1968. 10. sz. 457 HIDROGEOLÓGIA Pannonhalma műszaki és vízföldtani problémái l)r. SCHMIDT E1IGIUS SÓBtET' Magyarországon az építkezések és ezzel összefüg­gően az egészségügyi, mezőgazdasági, valamint a hő­energiaigények gyors növekedése miatt — különösen az utóbbi időben nagyon szaporodnak az építésföldtani és vízföldtani problémák. Bár, kétségtelenül ezek régeb­ben sem voltak ismeretlenek. Gondoljunk pl. a Balaton­környéki út- ós vasútépítéssel, a települések, üdülők, nyaralók építésével kapcsolatos partomlásokra, a budai Várhegy lejtőinek csúszásaira stb. Továbbá a tömegesen és egyre sűrűbben jelentkező vízellátási problémákra, amelyek során, szakvéleményeink alapján, évente pl. 6—700 artézi kút ós az utóbbi másfél évtized alatt 130 hévízkút került kivitelezésre. Annyira halmozva azonban, mint most Pannon­halmán, seholsem jelentkeztek a sürgős megoldást kí­vánó műszaki ós vízföldtani problémák, legfeljebb 1964­ben Dunaújvároson. Magán a Várhogyen ezidőszerint négy intézmény működik: a Bazilika, a Főnionostor, az internátussal egybekötött gimnázium és az Állami Szociális Otthon. Ezek állandónak tekinthető lakóinak száma kb. 600 fő. Egyre növekvő bel- ós külföldi idegenforgalma ma már meghaladja az óvi 60 000 főt. A község lakóinak száma 3500 fölött van. A felmerült problémák szakmai szempontból két csoportba sorolhatók: építésföldtaniakra és vízellátási kérdésekre. Építésföldtani probléma: a tűzrendészeti, de általános vízgazdálkodási szempontból is fontos víz­* Állami Földtani Intézet, Budapest. tározás kérdése, valamint a mintegy 25 éve észlel­hető és egyre veszélyesebbekké váló épületkárok. Vízföldtani és vízellátási probléma: a vár vala­mint a község távlati ivó- és háztartási vízszükség­letének biztosítása, továbbá az esetleges hévízzel való ellátás lehetőségének a tisztázása. Vegyük sorra ezeket a kérdéseket. Víztározás A víztározás kérdésének korszerű megoldását főképpen az értékes könyvtár stb. védelme és biz­tonsága érdekében a tűzrendészeti hatóság szorgal­mazza. Az épületek padlásterén elhelyezett régi és elavult vastartályok helyett a könyvtár, képtár stb. ÉNy-i sarkán földbe süllyesztett 100 m 3 be­fogadóképességű vasbeton tartályt terveznek el­helyezni. Műszaki geológiai szempontból azonban ez a hely nem alkalmas. Az 1830-as években emelt épület alapjai itt mindössze pár méternyire vannak a plató meredek lejtőjétől. A víztározó itt löszbe és részben talán pannon-kori homokkal-homokkő­vel váltakozó agyagrétegekbe kerülne (1. ábra). A lösz és pannon határán a munkagödörben ma is vízszivárgás figyelhető meg. A könyvtár épületétől ÉNy-ra, a lejtő oldalában, az új autóút mellett levő 2 • .o: 3 4 II 5 • o . i Patak­hordalék ALLUV/UM Teraszos Futohomok képződmény • DALLUVIUM Lösz PLEISZTOCÉN Agyag,homok PANNON 6 — Vetők — 7 \ Csopás, dőlés 2 km 1. ábra. Pannonhalma környékének földtani térképvázlata

Next

/
Thumbnails
Contents