Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

10. szám - Dr. Illés István: A Ruhr-vidék regionális vízgazdálkodása

448 Hidrológiai Közlöny 1968. 10. sz. Illés I.: A Ruhr-vidék Emscher völgy .. Lippe völgy ES Rulír 320,9 mii nf -10 % E3 tippe l mii m

3 = 36 % • Rajna $8,1 mii m

1 - 22 % El Mr 60,2 mio m

1 - 14% m Lippe 37,8 mióm

1- 8 % 125,4 mii m> I Ruhr vö

lgyi 2. ábra. A vízgyűjtő területek vízellátása [8] forgalma nincs feltüntetve, miután teljesen saját víztermeléséből él, vízutánpótlásra más vízgyűjtőkről nincs szüksége. Látható, hogy az előadottaknak megfelelően az Emscher kizárólag idegen vízből él, vízszükségletének 70%-át, évi 320,9 millió m

3-t a Ruhr völgyéből, 22%-át a Rajnából és a fennmaradó 8%-ot a Lippe völgyéből kapja; évi összes vízfogyasztása 456,8 millió m

3. A Lippe vízgyűjtőjén levő ipar- és lakótelepek saját vízgyűjtő területről vízszükségletüknek csupán 36%-át nyerik, a fennmaradó 64%-ot a Ruhr vízgyűjtője szolgáltatja. Az évi összfogyasztás 125,4 millió m

3. Mi indokolja, hogy a rajna-—wesztfáliai iparvidék vízellátása lényegében a Ruhr folyó vízgyűjtőjére támaszkodik? Ezt sok kedvező tényező indokolja: 1. A Ruhr végigfolyik a fő ellátási vonalon keletről nyugatra. Egyrészt emiatt, másrészt a völgy kedvező topográfiája miatt (nagy magasságkülönbség a vízgyűjtő területen belül) az előállított vizet rövid csővezetékkel és kis szivattyú emelőmagassággal lehet az ellátási körzetekbe juttatni. Ez nyilvánvalóan viszonylag alacsony költségeket eredményez. Összehasonlításként érdemes megemlíteni, hogy ha az iparvidék vízellátását a Rajnából oldanák meg, ez az ellátási terület fogyasztási súlypontjáig mintegy 40 km hosszú csővezetéket és mintegy 200 m-es szivattyú emelőmagasságot jelent. 2. A Ruhr-völgy geológiai szerkezete kiválóan alkalmas vízellátásra. Keleti és délkeleti területein található mélyedések és völgyek számos völgyzárógátas tározó kiépítését tették lehetővé, a folyó völgyében a homok, homokos kavics és kavicsos altalaj, valamint az ez alatt levő sziklás alapkőzet, mint vízzáró réteg a különféle kutas víznyerések alkalmazását szinte magától kínálta. 3. A Ruhr folyó vízminősége lényegesen jobb, mint a Rajnáé, kevésbé szennyezett, de emellett kisebb a keménysége is. Ez utóbbi nem elhanyagolható szempont, ha a nagy tömegű ipari vízhasználatra gondolunk. Az elmondottak után a vízgyűjtők vizsgálatát kezdjük délről a Ruhr völgyével. A Ruhr vízjárását vizsgálva megállapítható, hogy az közép-európai folyóknál szokatlan mértékben ingadozik. Minimális vízhozama 3 m

3/sec alatt, maximális vízhozama 2000 m

3/sec felett van. Az ingadozás tehát kereken 1 : 700. Az évi csapadék átlagos értéke 1027 mm, ami kb. 2,4 billió m

3 vízmennyiséget jelent évente. A csapadékeloszlás időben, de térben is szabálytalan. A legtöbb csapadék a vízgyűjtő terület keleti részén esik. Természetesen a lefolyás a szabálytalan csapadékeloszlásnak megfelelően ingadozik. Ez a szabálytalanság különösen akkor okoz nagy gondot, ha száraz nyarat száraz tél, majd ezt újabb száraz nyár követi. A század elején —- amikor a vízigény a nagyfokú iparosodás következtében ugrásszerűen megnőtt, és a Ruhr folyóból kedvezőtlen csapadékviszonyok mellett nem tudtak elegendő vizet kivenni — kezdték meg a mai napig sem befejezett völgyzárógátas tározó rendszer kiépítését, amely a csapadékeloszlás szabálytalanságát egy csapásra megoldotta (3. ábra). DU/SBi vőicYmbatr , Miomczes TÁR0?Ö TÉR miliiorr,

3 vIzGrUITÍ TfRÜlíT km' miruemniFOMS millió m

3 GÁT ANYAGA MAGASSÁG m BIGEE MÖHNE 171,7 134,5 289,0 437,0 219,7 189,9 2 vegyes angSgu Terméskő 52,0 U5,0 40,3 S0RPE 70,0 99,5 45,5 Föld 69,0 HENNE 38,4 100,6 50,3 vegyes 56,0 VERSE 32,8 74,1 22,2 Föld 62,0 Kiseöbgótak 23,1 99,5 76,8 Összeslórom térfogat 471,1 3. ábra. Völgyzárógátas tározórendszer a Ruhr völgyében [18]