Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

10. szám - Könyvismertetés

446 Hidrológiai Közlöny 1968. 10. sz. Domokos M.—Szász D.: Eloszlásfüggvények genommen werden kann ( Abb. 2) — und womöglieh eine kartenmássige Angabe ibrer Paraméter. Es wurden die Schwierigkeiten dieser Aufgabe gesehiidert. Auch die richtungsweisende Fachliteratur (in erster Linie die Studien von Markovié [10] und Goda [13]) wird kurz analysiert. The Applieation of Distributíon-functions in Water ltesources Development By Domokos, M. and dr. Szász, D. The aim of the study is to characterize the distributions of discharge of certain flow-profiles (first of all in the lower part of the domain) and to generalize the results obtained in accordance with the detnands of water resources development. Distribution patterns may be classified into two great groups, such as pláne and space configurations. In the present study the former will only be dealt with. Three types of plane-curves can be distinguished, which are applicable for the characterization of distributions; — The theoretical distribution function, which describes the distribution accurately, is an ideál figure, and cannot be produced in practice. — The empirical distribution function (Fig. 1) is equivalent to the duration-curve generally used in water resources development. According to the Glivenko-theorem the empirical distribution function converges to the theoretical distribution function, as the number of independent data, used for its production, inci'eases. The conditions for the validity of the Glivenko-theorem are that the data be independent and homogeneous. The extent to which these conditions are satisfied in the case of data observed in hydrology was ascertained. — The f itting distribution function (Fig. 3) fits well to the empirical distribution function, is mathematically simple and can be described generally by its type and by a few parameters. The fitting distribution function — in consequence of its definition — does not approximate the theoretical distribution function better, than the empirical distribution function. The introduction of fitting distribution functions instead of empirical distribution functions, or duration curves was found to be expedient and appropriate alsó in the practice of water resources development. This can be justified by the following reasons: — The fitting distributions functions are mathematically simple and by specifying the geographical dependence of their parameters, they can be generalized to compensate for lack of data. — In foreign countries fitting distribution functions are mainlv used so for the sake of comparability with the data of foreign discharge distributions their introduction would be expedient alsó in Hungary. — The fitting distribution functions can be used to extend the domain of the corresponding empirical distribution function, and this is useful from the point of view of uniformity, but must be checked in practice. — Terminological problems concerning to distribution functions were alsó touched. It was proposed that for removing the confusion prevailing in this problem, the ordinates of all types of distribution functions should be called duration and conversely, the duration should mean only the ordinates of the different (theoretical, empirical, fitting) distribution functions taken in the sense of the theory of probability. The next task connectig to this subject is the search for the suitable specific types of fitting distribution functions, which can be done by the corresponding density functions (Fig. 2), and possibly the representation of their parameters on isometric maps. We treated The main difficulties of the solution of this task have bean outlined and the literature relevant to this subject first of all the studies of Markovié [10] and Goda [13] has been reviewed. Könyvismertetés Az „Öntözéses Gazdálkodás" lítt>7. évi számai Az 1967. évi 1. számban A. V. Peterburgszkij tanulmánya a növények gyökéren keresztüli táplálkozását ós vízfelvótelét tárgyalja, Darab Katalin a talajok fizikai és vízgazdálkodási sajátságainak öntözött viszonyok közötti érvényesülésével foglalkozik. A vízvezető képesség ós a diszponibilis víz alapján 7 talaj kategóriát különít el, és javaslatokat ad az öntözési mód megválasztására ós az öntözés végrehajtására vonatkozóan. Véimos Rezső a rizsnövény gyökérpusztulásával, Szalóki Sándor pedig a növények víztűrésóvel kapcsolatos vizsgálatainak eredményeit ismerteti. Pálfai Imre egy nyomásközpontos esőztető berendezés gazdaságossági értékelését mutat ja be. Szőke Molnár Lajos az öntözött növények termésátlagának és az öntözés többlethozamának az öntözet.len növények termésátlagával való kapcsolatát határozza meg. Góg János ós Csávás Imre egy jugoszláv rizskombájn üzemi megfigyelésének tapasztalatait közli. A külföldi beszámolók sorában Debreczeni Béla a Szófiában 1966. július 11 —19. között megrendezett öntözési koordinációs munkaértekezletről, Petrasovits Imre az ICID 1966 januárjában Új-Delhiben tartott VI. Kongresszusáról, Szilvássy László pedig a rizstermesztéssel kapcsolatban a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban szerzett tapasztalatáról számol be. Az 1967. évi 2. számban Oroszlány István a mezőgazdasági termelés színvonalának a vízhasznosítás szemszögéből történő jellemzésével foglalkozik. Az öntözés bevezetését illetően 5 kategóriát különít el egymástól a területi vízhasznosulási tényező (kg/ha-mm) alapján. Dinnyés János és Fekete István a Kiskörei Vízlépcső határterületén létesülő öntözőrendszerek mezőgazdasági megalapozásáról ír. A mezőgazdaság- és öntözésfejlesztést (területi elhelyezés és megvalósítási ütem) üzemi szintről kiindulva készítik elő ós tervezik meg. Szalui György a felületi öntözés okozta erózióra vonatkozó kutatásainak eddigi eredményeit foglalja össze. Képletet ad az eróziós veszteség számítására vízhozamtól, eséstől ós öntözési időtől függően. Megállapítja a célszerűen alkalmazható vízhozamok határértékeit. A 2. szám többi tanulmánya a rizstermeszléssel (fajta, vetésforgó, műtrágyázás) ós a kukorica öntözésével, illetve vízgazdálkodásával foglalkozik (hibridek összehasonlítása, szél hatása), valamint az öntözésnek a szőlő állományklímájára gyakorolt hatásával. Végül Géczy Károly beszámolója egv franciaországi tanulmányút tapasztalatait ismerteti. P. I.