Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

9. szám - Dr. Lipták Ferenc: Az esőszerű öntözés permeteloszlása

426 Hidrológiai Közlöny 1968. 9. sz. Lipták F.: Az esőszerű öntözés zete, működése, a továbbító és sugárbontó szer­kezet döntő hatású. Tudjuk azt is, hogy forgó szó­rófejeknél a vízsugárra a centrifugális erő is hat, ami a cseppek pályáját végeredményben térgör­bévé alakítja át. Ennek következtében a cseppek földetérési helye valamivel közelebb kerül a szóró­fejhez, mint álló szórófej esetén. A szórásképet te­hát a körülfordulási idő (amelynek megfigyelések szerint a ma alkalmazott szórófejeknél legalább 30—40 sec-nek kell lennie) is befolyásolja. Figye­lembe kell azt is venni, hogy a vízsugár alakja a to­vábbító és a sugárbontó berendezés periodikus működése következtében időben változó. A hid­rauhkailag zavartalan vízsugarat periodikusan vagy a teljes szórási távolságra engedjük ki, vagy a sugárbontó felbontja a sugarat, s ezzel biztosítja a közelebbi területek öntözését, illetve többfúvó­kás szórófejeknél csak az egyik sugarat bontja fel. Igen fontos tehát az egy fordulatra eső ütések szá­mának helyes megállapítása. A fentieken kívül a permeteloszlást befolyá­solja még a nyomásváltozás, a párolgás mértéke, a szórócső hajlásszöge, a szórófejek üzemközbeni kopá­sának hatása és nem sík terepen a lejtő szöge is. A fenti igen sok szempont egyidejű figyelembe­vételével kell tehát a szórófejek tervezését elvé­gezni. Ehhez pedig számos részletkérdés alapos vizsgálata szükséges. IRODALOM [1] Dobos A.—Salamin P.: Az esőztető berendezé­sek szórófejének vizsgálata. Vízügyi Közlemények, 1960/2. [2] Lipták F.: Az esőszerű öntözés permeteloszlása a szórófejek különböző kötési módjainál. Vízügyi Köz­lemények, 1962/3. [3] Dobos A.: Esőztető szárny vezetékek tervezése. Hidrológiai Közlöny, 1963/2. [4] Szalay M.: Az esőztető szórófejek vízsugár-balliszti­kája. Hidrológiai Közlöny, 1963/4. [5] Bogárdi I.: Néhány gondolat az esőszerű öntözés csapadókeloszlásáról. Vízügyi Közlemények, 1963/4. PacnpeAeJieHHe CTpyn npu AO>KACBHHMM JJ-p JlunmaK, <t>. Han6onee na>KHoe TpeSoBanne B CBH3H C oca^KaMH, BbiAaHHbiMH npu riOMOiuH doyKÖeeaHUU, MTOÖM HX pacnpe­/lenemie Ha TeppHTopHH 6buio HaHőoJiee paBHOMepHoe, TO ecTb HHTeHCHBHOCTb AOJKAH Ha Teppi-iTopmi MeHHJiaCb no B03M0JKH0CTH B MHHHMajlbHOH CTeneHH. 3Ta Uejlb M0>KeT öbiTb BbinojiHeHa TOJibKO npn noMomn xoporno KOHCTpy­HpOBaHHblX, C TOMKH 3peHHÍI rH/ipaBJlHKH II MaiIIHHOCTpO­eHHji, oöopyflOBaHHií, npu noMomH npaeuAbHOü pacma­H06KU nacadoK B njiaHe H npn noMomii npaBHJibHoíí SKC­njioaTauHH. PaBHOMepHOCTb pacnpeaejieHHA xpoMe Hanopa, KOH­CTpyKUHH HaCaflKH 11 flpyrHX BHeillHHX (J)ai<TOpOB 33BHCHT OT pacnojioHceHHH y3Ji0B HACAAOK. PacnpeAeneHHe AOHCAJI Han6onee xoporno xapaKTe­PH3YETCA KapmuHOü pacnpedesieHUH (pacceueamin), KOTO­pan NOKA3BIBAET JIHHHH, CB«3BIBAIOMHE TOHKH oflHHaKOBoíí HHTeHCHBHOCTH flo>K«H. Pa3pe3 KapTHHbi pacnpeaeJieHiiíi no pa«nycy w ecTb icpuean pacnpedeAenun, KOTopan B 6e3­BeTpoBoií norofle oflHHaKOBaa, a B cjiynáe BETPA flpyraa B i<a>K,noM HanpaBJieHHH. OnpeaeJieHHaa B 6e3BeTp0B0H no­roAe KpHBan pacnpe/iejieHHíi — K0T0pyro O6HMHO Ha3bi­BaeM KpHBOH I-—R — OMeHb xoporno xapaicrepH3yeT Ha­caflKH, AeHCTByioiune npu 3aflaHHbix ycjioBHjix aKcnjioa­TAUHH. IlpHHíiTbie B cTaTbe o6o3HaMeHii$i cjieayioinne: R paccTOíiHHe pacceHBaHiw I CpeflH5í5I HHTeHCHBHOCTb /? K03(J)HUHeHT paBHOMepHOCTH (iHCJlO COOTHOUieHHH MaKCHMajlbHOÜ H MHHHMajlbHOH HHTeHCHBHOCTH) y K03(J)HI;HeHT TeppHTopHH (HHCJ10 COOTHOIIieHHH n0Jie3H0 OpOUieHHOH H nOJlHOH TeppHTopHH) Fh none3Ho opomeHHaíi TeppuTopiia (Ta MacTb opomeH­HOii njIOUtaflH, Ha KOTOpOH HHTeHCHBHOCTb 0TKJI0HÍ1­ETCH OT cpeflHeH HHTCHCHBHOCTH ocaflKOB, BbmaaeHHbix Ha opouiaeMyio nnoiuaab B pa3Mepe +33, 20, BepHee 10%). C yqeTOM Toro, MTO Haca^KH opomaioT nnoma/ib Kpyra HJIH >Ke ceKTop Kpyra, a Haca/tKH pacnojio>KeHbi B 6aHflaH<ax KBaapaTiiiHbix, napajuieji3nnne,nHbix HJIH Tpn­yi OJiHHMHbix, Ha opoiueHHOií njiomaAH HMCIOTCH nepeicpbi­mua CTpyflMH. H3-3a nepeKpbmiH nmma KOHe^Horo, yMeHbiuaiomero yiacTKa KpHBbrx I—R, BepHee ero yKJioH nrpaioT oieHb Sojibuioro 3HaHeHH>j. JIo CHX nop oTflejibHbie Haca/iKH, HX rHflpaBjume­CKHe xapaKTepucTHKH SHJIH npHHHTbi KaK 3aaaHHbie ycjio­BHH, h 113 HHX Hcxo^íJ CTpeMHJiHCb onpeflejiHTb Hanöojiee őnaronpHHTHbie MeTOflbi GaH^awa H paccTOHHHH, AaioiriHx HaHJiymuee pacnpeflejieHHe CTpyn. Taicoe nojio>KeHHe flanbuie coxpaHHTb HCBO3MO>kho. B nepByio oqepeflb Ha«o YNECTB mpeőoeanuH ceAbCKoeo xo3HÜcmea, KAWCTBO opo­uieHHji H paBHOMepHocTb pacnpeaejieHHíi /(0>kjih npu opo­iiieHHH. Hy>KHO onpeaejiHTb, ITO npu Hanöonee uejiecooő­pa3Hbix MeTO,nax öaHnama HacanoK, KaKHMH AOJIJKHU 6biTb pncyHKH kphbbix I—R, B uejijix Toro, MTO6h pacnpe­aejieHHe AO>KAH Ha opomeHHoií TeppHTopHH c y^eTOM ne­peKpbiTHH cTpyfí öbuio no BO3MO>KHOCTH HaHőoJiee paBHO­MepHoe. <t>opMy tcpuebix I—R onpedeMHUo nyncm npunu­camb h Hy>KHo KOHCTpynpoBaTb TaKHe Haca^KH, K0T0pbie MoryT HX oőecneqHTb. B CTaTbe 6ojiee n0Ap06H0 paccMaTpHBaioToi kb3a­paTHHHbie paccTaHOBKH HacanoK HA OCHOB3HHH xapaKTep­Hbix KpHBbix I—R, B cjiynae flOWAeBanHH no Kpyry. Me­TOfl HccneflOBaHHH jierKO MO>KeT 6biTb cjie«eH Ha OCHOB3HHH pncyHKOB. Puc. 9. noKa3biBaeT xapaKTepHyio KpHByio /—R, flaioinyio onTHMajibHoe pacnpeflejieHHe AOJKAH. flocjie Toro, KaK BbiJio paccMOTpeHO, MTO KaKOH AOJOKHa öbiTb KpHBaji xapaKTepncTHKa I—R npn KBaA­paTHHHoií paccTaHOBKe HacaaoK, SHIIH H3yMeHbi KapraHbi pacnpeAejieHHji HacanoK, CflejiaHHbix H3 ajnoMHHiia T 22 H njiacTMaeCbi (PHC. 10—15). PncyHKH xoporno noKa3bi­BAIOT, MTO pacnpeflejieHHe AO>KAH HeSjiaronpiniTHoe. Kai< BHAHO H3 noi<a3aHHoro MaTepnana, paBHOMep­HOCTb flO>KAH npu AOWaeBaHHH B ÖOJIblHOii Mepe 3aBHCIIT OT (JlOpMbI KpiIBblX I R. Tropfenverteilung der líeregnung Dr. Liplák, F. Eine der wichtigsten Anforderungen im Zusammen­hang mit dem für die Beregnung abgegebenen Nieder­schlag ist, dass ihre Fláehenmássige Verteilung am gleichmassigsten, d. h. die Fláchenveránderung der In­tensitát die möglichst kleinste sei. Dieser Anforderung können wir nur mit aus mechanischen Gesichtspunkt entsprechend konstruierten Einrichtungen, mit der zweckmássig ausgewáhlten Art der Lageplan- Anordnung (Bindungsart) und mit dem richtigen Betrieb entspre­chen. Die Gleichmássigkeit der Verteilung wird ausser dem Druck, dem strukturellen Aufbau und den Aussen­faktoren durch die Bindung der Regnerdüsen geregelt. Die Niederschlagsverteilung wird am besten durch das die Punkte von gleicher Intensitát verbindende Li­nien aufweisende Verteilungs- (Streuungs-) bild eharak­terisiert. Der radiale Schnitt der Vertei]ungsbildes ist die Hüuf igkeitskurve, die bei windstillem Wetter gleich, bei windigem Wetter aber jeder in Richtung verschie­denartig ist. Die bei Windstille festgestellte Haufig­keitskurve, die wir im allgemeinen Kennlinie i-R nen­nen, charakterisiert áusserst gut den bei gegebenen Be­triebsbedingungen betátigten Regner mit gegebener Düse. Die in der Abhandlung angewandten Bezeichnun­gen sind: R Strahlweite / durchschnittliche Intensitát fi Gleichmássigkeitskoeffizient (Quotient der ma­ximalen und der durrchshnittlichen Intensitát)

Next

/
Thumbnails
Contents