Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

1. szám - Egyesületi és műszaki hírek - Könyvismertetés

Hidrológiai Közlöny 1968. 1. sz. 44 KÖDIWISMERTETES The Statesman's Year-book 1966—1967. (S. H. Steinberg szerk.) London, 1966., 1732 oldal + 2 színes térképmelléklet. Azonos címmel, külsővel, tartalommal, beosztással 103 esztendeje jelenik meg ez a Föld valamennyi államát tárgyaló történeti-statisztikai-gazdasági angol évkönyv. A kötet kizárólag hivatalos adatokra támaszkodik ezúttal is; teljességre, aktualitásra és tárgyilagosságra törekvése, rendszeressége, az esetleges előző évi hibák vagy hiányosságok következő évfolyamban történő kijavít hatósága, valamint elismert nemzetközi tekintélye folytán elsőrendű forrásmű azok számára, akik bármely terület felől alapvetőleg tájékozódni akarnak, illetőleg az összes államról azonos sorrendben nyújtott anyag valamely részét országok szerinti egybevetéssel kívánják feldolgozni. Az ismertetés minden államnál rövid történeti áttekintéssel, majd a vezetés megadásával kezdődik (igen gondos helyesírás, személy- ós helynevek, stb.). A terület, lakosság e. részekben újkeletű anyagot közöl a közigazgatási beosztásról, városokról, népsűrűségről, urbanizáltságról, anyanyelvi és faji tagozódásról, népesedésről, foglalkozásról. Sorra következnek ezután a közművelődési és népjóléti viszonyok, a bíráskodás, pénzügy, hadügy ós rendőrség legfontosabb adatai szövegben ós számokban. Bőségesen tárgyalja a mű a gazdasági életet a tervgazdálkodás, mező- ós erdőgazdaság, halászat, bányászat, és ipari termelés részletező és mindig az elmúlt évekkel összehasonlító, legnagyobbrészt abszolút számokat megadó jellemzésével. Alaposan tárgyalja a nemzetközi kereskedelmi kérdéseket és a közlekedés, szállítás ágakra tagolt adatait. Közli az országban forgalomban levő pénz tudnivalóit (aranyfedezet, nemzetközi paritás, bankjegyek, fémpénz), továbbá a használatos súly- és mértékegységeket. Hiánytalanul felsorolja a fennálló diplomáciai kapcsolatokat, végül országonként megadja az államra vonatkozó legfontosabb általános, adatközlő és gazdasági szakirodalmat. Az egyes fejezetek, illetve az államismertetés egészének terjedelme súlyozott ugyan bizonyos mértékig a brit. érdeklődés foka szerint, de a szerkesztés minden államnál teljességre és hű kép adására törekszik. Hazánkat pl. 18 normál gópelésű oldalterjedelemben tárgyalja. Ugyanez a terjedelem néhány többi államra: Szovjetunió 147, India 130, Kuwait 4, Mongólia ti, Irak 16, Vietnam 20, Dél-Afrikai Köztársaság 54, Ghana 16, USA 430, Argentína 22, Új-Zéland 44 stb. A kötet első részében — az államok előtt — a legfontosabb anyagok világtermelési táblázatai ós a nemzetközi szervezetek bőséges ismertetése található. A két színes térkép a Kongó Demokratikus Köztársaságot és környékét (1:1*2,0 milliós mértékben), továbbá Európa gáz- és olajvezetékeit, valamint finomítótelepeit mutatja be. Vízgazdálkodási vonatkozásban sok és értékes felvilágosítást kaphatunk a kötet áttanulmányozásakor. Az ivóvízbeszerzés, folyami- és tengerhajózás, vízenergia termelés, lecsapolás, öntözés adatai az egyes országoknál sűrűn szerepelnek. A STATESMAN'S" YEAR-BOOK ilyen irányú anyagának jellemzése céljából itt közlünk néhány országra vonatkozó öntözési ismertetést. Szovjetunió. Az öntözhető terület az egyes SZSZKokban: Grúz 341, örmény 2Ö2, Kazah 1819, Türkmén 870, fízbék 3200, Tádzsik 458, Kirgiz 112(1 ezer ha 1964-ben. Egyesült Arab Köztársaság. Egyiptom gazdasági fejlődésében legfontosabb az öntözött földek kiterjesztése. Az Asszuáni víztároló jelenlegi befogadóképessége 5500 mill. m

3, a Gebei Aulia víztárolóé pedig 2000 mill. m

3 Vízlépcsők vannak a Níluson Esna, Nag Hammadi, Assziut és Zifta közelében, valamint Kairó alatt, a deltaágak szétválási helyén. A Szudáni Köztársasaggal kötött egyezmény (1959) értelmében az új Asszuáni nagytároló üzemkezdetétől (1964. május 15.) Szudán a korábbi 4000 mill. m* helyett 18 500 mill. w

3-rel, Egyiptom pedig 48 000 mill. m

3 helyett 55 000 mill. m

3rel részesedik a Nílus évi vízhozamából. Egyiptom 15 mill. egyiptomi font fizetésére kötelezte magát a szudáni Vádi Halfa városban ós környékén élő kb. 60—70 ezer lakos kártérítése céljából. Ezeknek hajlókát ós földjét az új nagytároló gátjának visszaduzzasztása kövekeztóben víz árasztja el. Thaiföld. A Központi-alföld öntözése a Chao Phya gát 1962. évi elkészülte óta 7500 ha-ra emelkedett, a továbbitervekmegvalósulásával pedig eléri a 10 000 ha-t. Mexikóban 13 400 ha volt 1963-ban öntözhető. A végzett számítások szerint az ország akkor fog élelmiszerekből önellátóvá válni, ha az öntözött földek kiterjedése 40 000 ha-ra emelkedik: az öntözés maximális kiterjeszthetőségét kb. 50 000 ha-ra becsülték. Afganisztán mezőgazdaságilag művelhető területe 140 ezer km

2 (az ország 22,2%-a), amelyből jelenleg 78 ezer km

2-t művelnek meg. 5310 ha-on már öntöznek. Pakisztán. A nyugat-pakisztáni öntözésügy nagy fejleszthetőségének alapját az India és Pakisztán közt 1960-ban megkötött Indus-vízegyezmény biztosítja. Az Indus-medence pakisztáni részének öntözés-fejlesztő határozatát Ausztrália, Kanada, Új-Zéland, NyugatNémetország, Nagy-Britannia és az US A is aláírta. Az 1 973. évi befejezésre tervezett munkálatokat, 1000 mill. dolláros keretben a Nemzetközi Bank finanszírozza. A főcsatornarendszer 750 km hosszú lesz a tervek szerint, és az Indus meg két nyugati mellékfolyója Pakisztán, míg a három keleti oldalfolyó India öntözővíz ellátását fogja szolgálni. Az elkészült indusi vízlépcsők közül a Sukkur, Kotri, Kalabagh és Kashmore helységek közelében 1962-ig megépítettek 5200 ha száraz területet váltanak át termővé. Az Indus ós Jhelum folyók közti Tlial-sivatag részbeni művelhetőségére vonatkozó öntözési tervek 750 ezer ha-ra irányulnak. A tervezés és kivitel különböző fokain állnak a Kurram, FelsőJhelum ós a Chenat folyók öntözései. Nyugat-Pakisztán összes öntözött területei 1962-ben meghaladták a 10 000 ha-t. Dr. Aldobolyi Nagy Miklós (Folytatás a 11. oldalról) Augusztus 11-én ülésezett a Vízvédelmi Kizottság, amelyen az albizottságok vezetői beszámoltak munkájukról. A rövid beszámolók foglalkoztak az olajszennyezések megelőzésének kérdéseivel, az oxidációs árkok problematikájával, Kecskemét város szennyvíz elhelyezésével, különös tekintettel a szennyvízöntözés megvalósítására, továbbá a mártélyi Holt-Tisza ág víztisztaságának kérdéseivel. A rendezvénysorozaton az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság szakemberein, Társaságunk szegedi tagjain kívül képviseltette magát a Központi Vízminőségi Felügyelet, Csongrád, Bács-Kiskun és Békés megyék egészségügyi ós szennyvízkezelési szakemberei, a szomszédos vízügyi igazgatóságok Vízminőségi Felügyeletének dolgozói, és számos érdeklődő, köztük 5 jugoszláv szakember. A kiállítást mintegy 2000 érdeklődő tekintette meg. Dr. Vágás István