Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

1. szám - Dr. Cziráky József–Hegyessy László: A hévízi gyógytó és az artézi kutak hévizének együttes vizsgálata

Hidrológiai Közlöny 1968. 1. sz. 45 BALNEOLÓGIA A hévízi gyógytó és az artézi kutak hévizének együttes vizsgálata Dr. C Z I It Á K Y JÓZSEF* és HEOYKSSV LÁSZLÓ" Hazánk egyik legértékesebb természeti kincse a hévízi melegvizű gyógytó. A gyógytó, valamint a századforduló óta létesített artézi kutak hévizének kémiai összetételét már sokszor vizsgálták, de az összes hévízi gyógyvízelőfordulást majdnem egyidőben (8 napon belül) és ugyanazon módszerrel még nem. Ezért a fenti két intézmény munkatársai 1966. július havában együttes helyszíni vizsgálatokat végeztek. Egyrészt meg kívánták állapítani azt, hogy a gyógyító és a hévízkutak kémiai összetétele mennyiben hasonló vagy különböző, másrészt a korábbi vegvelemzések eredményéhez képest van-e változás. Általában a víz kémiai összetétele szoros öszszefüggésben van a tároló kőzet anyagával. A geologiai vizsgálatok megállapították, hogy a hévízi termális gyógyvíz tektonikus törésvonalak mentén a triász korú dolomitból a pannonkori homokkő és agvag-rétegeken keresztül jut a felszínre. A vizsgált gyógytó és a 8 hévízkút (1. ábra) vize kalcium-magnéziumhidrogénkarbonátos és kénes hévíz, amely karsztos eredetre utal. Feltételezhető, hogy a gyógyvíz kálium és szilícium tartalma a kristályos alaphegység anyagából származik. A gyógyvízben található kén származhat a Föld mélyebb rétegeiből, de a gyógytó kénhidrogén tartalmát a hévízi völgy lápnövényzetének bomlásával magyarázzák [1]. * Orsz. Gyógyfürdőügyi Igazgatóság — ** Orsz. Közegészségügyi Intézet A szép fekvésű hévízi völgyben levő gyógytó jelenleg mintegy 44 500 m

2 vízfelületű (7,8 kh) ós a vízszint 109,39 m magasan van az Adria felett az 1959. évi geodéziai mérés szerint. Az 1953. évi felmérés és búvár-vizsgálat eredményei alapján [2] a tómeder a vízfelület 77%-ának megfelelő területen csupán 1 —2 m mély. A tó mélysége csak a vízfelület y

2 %-ának megfelelő területen haladja meg a 30 m mélységet, nevezetesen a forrást olcsóméi. A tó legnagyobb mélysége 1953-ban 35,6 m volt. A tó forrásának vízhozama a csapadéktól függően változik, az 1965. évi mérések szerint 30 — 40 000 l/p., mely a Hévízi csatomán távozik a tóból. A tó vízhőmérséklete nyáron 30 —35?C. A hévízi gyógytó egyik legrégebbi vegyelemzését Heller Flórián bécsi tanár végezte. A 33°C hőmérsékletű tóvíz összes szilárd alkotórésze 1857-ben 781 mg/l volt [3], mely csak 40 mg/l-rel különbözik az 1966. évi vizsgálat eredményétől. Megállapíthatjuk tehát, hogy a hévízi gyógytó vizének sótartalma több mint 100 év alatt lényegesen nem változott. A tó vizének sókoncentrációja — úgy mint a vízhozam — a csapadék függvénye. Emiatt az évek során az OKI által végzett mérési eredményekben ingadozás észlelhető (1. táblázat). A vízmintát a forrástölcsér feletti részen vették. 1. táblázat 500 • ' • 1500[M] -i—i Vizsgálat ideje Elemző neve Szulfid ion. [mg/l] Összes old. alk. [mg/l] 1951. aug. 16 1958. szept. 6. ... 1960. szept. 14. . . 1966. júl. 13 Papp — Hódosnc Claálné — Scher Schiefner Papp—Hegyessy 0,069 0,04 0,36 0.12 792,10 716,43 662,98 741,27 1. ábra A táblázatból látható, hogy a tó vizének szulfid ion tartalma kevesebb a gyógyászatilag megkívánt 1 mg/l-nél, de a vízben levő kénhidrogén mennyisége elegendő ahhoz, hogy az ezüst és vörösréz tárgyak színét megváltoztassa. Minthogy a tó vizéből felszabaduló gázok rádiumemanáció-tartalma 1952-ben 2,2 millimikrocurie volt literenként, ezért a gyógyvizek kémiai csoportosítása szerint [4] a hévízi gyógytó vize a radioaktív egyszerű hévizek közé tartozik. A tó gyógytényezői között fontos szerepet játszik a tómederben levő gyógyiszap is. Hévízen eddig 8 hévízkutat fúrtak, amelyek közül a hévízi völgyben létesült 4 kút mélysége nem haladja meg a 100 m-t. Ezek túlfolyó vizűek. A domboldalon létesített 4 hévízkút negatív, mélységük 100—200 m. A hévízkutakra vonatkozó műszaki adatok nagy részét a hévízkútkataszter [5] alapján ismertetjük. A Gyógyfürdőkórház területén 3 hévízkút van. Az I. gyógyvízkút (György-forrás) 1941-ben léteJELMAGYARÁIAPa. 1-3 S20T névÍ2kutak ^ 4 Postós-hévizkút 5 viimö-héviMt •6-8 Gyógyfürdőkórtiazhk.