Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

9. szám - Dr. Lipták Ferenc: Az esőszerű öntözés permeteloszlása

416 Hidrológiai Közlöny 19S3. 9. sz. ÖNTÖZÉS Az esőszerű öntözés permeteloszlása Dr. LIPTÁK FHENC' 1. Bevezetés Az esőszerű öntözéssel kiadott csapadékkal kapcsolatos egyik legfontosabb követelmény az, hogy annak területi eloszlása a lehető legegyenletesebb, azaz az intenzitás területi változása a lehető legkisebb mértékű legyen. Ennek a követelménynek csak hidraulikai és gépészeti szempontból helyesen szerkesztett berendezésekkel, a szórófejek célszerűen megválasztott helyszínrajzi elrendezési (kötési) módjával és helyes üzemeléssel tudunk eleget tenni. Az eloszlás egyenletességét a nyomáson, a szórófej szerkezeti felépítésén kívül külső tényezők (szél, hőmérséklet, levegő nedvességtartalma stb.) és a szórófejek kötése szabályozza. A szerkezeti felépítés szempontjából a fúvóka átmérője és alakja, hajlásszöge, a sugárbontás jellege és periódusa, a körülfordulási idő, a szórófej felállítási magassága, végeredményben a keletkező cseppek nagysága és eloszlása játszanak fontos szerepet. A csapadékeloszlást az azonos intenzitású pontokat összekötő vonalakat feltüntető eloszlási (szórási) kép jellemzi a legjobban. Az eloszlási kép sugárirányú metszete az eloszlási görbe, amely szélcsendes időben azonos, szél esetén minden irányban más ós más. A szélcsendben megállapított eloszlási görbe, amelyet általában i—R jelleggörbének nevezünk, igen jól jellemzi az adott üzemi feltételek mellett működtetett, adott fúvókájú szórófejet. Sajnos, a gyári katalógusok általában nem adják meg az i—R jelleggörbéket, csak az egyebeket (Q—H, R—H). Sorszórófejes üzemnél a szárnyvezeték teljes hosszában az egymástól meghatározott távolságra elhelyezett összes szórófej egyidejűleg üzemel. A szórófejek mindegyike teljes körterületet szór be. Egyszórófejes üzemnél a szárnyvezetéken egy szórófej üzemel. Csak nagy szórófejeknél (tehát ritkán) alkalmazzuk. Az üzemelés szektoros, vagyis a szórófejek nem fordulnak teljesen körbe. A szektor alakú területet öntöző szórófejekkel csak akkor érdemes foglalkozni, ha egyszerre egy szórófej üzemel a szárnyvezetéken. Ezeken a szórófejeken a szektoros berendezés biztosítja ,hogy a szórófej bizonyos (általában 240°-os) szögön belül oda-visszatérőleg forogjon, tehát csak körszektort öntözzön. Előnye az, hogy a szórófejet száraz területen lehet áthelyezni. 2. Fogalmak és jelölések Szórási távolságon (R [m]) azt a szórófejtől a szórási irányban mért távolságot értjük, ameddig * Budapesti Műszaki Egyetem, Vízgazdálkodási Tanszék. még összefüggő kipermetezett víz figyelhető meg, ill. ameddig az még mérhető (0,1 mm) mennyiségű. Az irodalomban általában használják a hasznos szórási távolság (Rh [m]) fogalmat is, amely a szórófejtől sugárirányban mért azon távolság, ahol a csapadék intenzitása az átlagos intenzitásnak felére csökken le. Ennek a fogalomnak a használata helytelen, mivel egyetlen szórófej állásra vonatkozó adatokból számítják, a szórófejeket pedig mindig kötésben helyezzük el. Ha a kötési távolságot az Rh alapján adják meg, s pl. az Rh sugarú körök érintik egymást a négyzet középpontjában, akkor ott az intenzitás az átlagos intenzitás kétszerese lesz, háromszöges kötésnél pedig másfélszerese. Az átlagos intenzitás (i) egyetlen szórófejállásnál: -_ V l~R

2n Kötésben elhelyezett szórófejeknél, tekintettel az átfedésekre, a nevezőbe az egy szórófejhez tartozó hatásterületet kell írni, ami az R'

1n-né\ kisebb, tehát az i nagyobb lesz. A négyzet sarokpontjain üzemel 1—1 szórófej és mindegyik az általa kiszórt vízmennyisége negyed részét adja a négyzetterületre. Az egyenletességi tényező (fi) az öntözött területre, a kötési mód és az átfedések figyelembevételével kapott maximális és átlagos intenzitás hányadosa : 0 íiuax % Hátránya az, liogy nem súlyozott érték és így pi. igen kis területre érvényes intenzitáscsúcs hatását túlzott mértékben figyelembe veszi. A területi tényező (y) a kötési mód és az átfedések figyelembevételével számított hasznosan öntözött területnek és a teljes területnek a hányadosa: Eh Hasznosan öntözött terület (Fh) az öntözött területnek az a része, amelyen az intenzitás legfeljebb 33, 20, ill. 10%-kai tér el lefelé vagy felfelé az öntözött területre hulló csapadék átlagos intenzitásától. A + 33%, 20% vagy 10% felvétele önkényes. Az Fh meghatározásához meg kell szerkeszteni az eloszlási képet. 3. A kötési módok szerepe Tekintettel arra, hogy a szórófejek kör, ill. körszektor alakú területet öntöznek, a szórófejeket pedig négyzetes, téglalapos vagy háromszöges kötésben helyezzük el, ezért az öntözött területen kisebb-nagyobb átfedések vannak.