Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

9. szám - Egyesületi és műszaki hírek

Vágás I.: Az átfolyás elmélete Hidrológiai Közlöny 1968. 9. sz. 407 Einigc kibernctische Beziehungen (ler Durchfluss-Theorie Dr. Vágás, I. Kandidat, der technischen Wissensehaften Die Durchflusstheorie untersucht das wáhrend dem Durchgang über bestimmte Raumteile bewiesene Verlialten eines bestimmten Aggregats von Wasser oder einer diesem áhnlichen Flüssigkeit (gasartige, Featstoffe, Wirkung, Information etc.). J)as Verhalten irgendeines Systems ist eine Reilie von Operationen, die durch den Mechanismus des Systems durehgeführt wird. Das Verhalten ist die grundlegende Tatigkeit der Selbstregler (kibernetischen) Systeme, weil diese gegenüber dem deterministischen zeitliehen Verlauf nicht nur Wirkungsgründe und Folgen voraussetzen, sondern auch den Ausbildungsverlauf der auf dem Wege der Selbstregelung vor sich gehenden Folgen, die aus der Sicht der Wirkungsgründe kausal nicht deutbaren zeitweiligen (transienten) Zustánde enthált. Die Durchflusstheorie ist dadurch, dass sie die Grundbeziehung im Laufe von zivei im Verháltnis zueinander einunddeselben Durchflussprozesse immer in gleichem Masse verschobene, ansonsten aber laut entsprechenden Regein als Unterschied der veránderlichen Funktion festgestellt hat (Gl. 22), eigentlich algoritmischen Charakters, und somit ist es verstandlich, dass die Reihe ihrer zeitlichen Verlaufe den Rahrnen des V erhaltens unterworfen ist. Die Untersuehung der elementaren Mechanismen des Durchflusses hat darauf liingewiesen, dass die in der Durchflusstheorie figurierenden Antwortfunktionen der sprungweisen Einwirkungen, mit Matrix-Gleichungen rniteinander in Zusammenhang gebracht werden können. Auch die Zusammenhánge der Antwortfunktionen der aneinanderschliessenden elementaren Mechanismen sind vom solchem Charakter. Das System der MatrixGleichungen kann auch auf Block-Schemen verfolgt werden, so können wir sowohl zwischen den Gesetzmássigkeiten des Durchflusses, als auch den Selbstreglerverláufen der Wirtschaftslehre eine Analogie ausweisen und das Keynessche Modell auch mit hydraulischer Deutung versehen. Dr. Bogárdi János egyetemi tanár, akadémiai levelező tag a Technische Hochschule, Wien meghívására Ausztriában 1968 tavaszi—nyári szemeszterében vendégprofesszorként tartott előadásokat. Májusban a Padovai Egyetemen a fejlődő országok szakemberei részére Hidrológiai Továbbképző Tanfolyamon adott elő. Újítási mozgalom a Fővárosi Vízműveknél A Fővárosi Vízművek dolgozói kezdeményező készségét, továbbá az új korszerű megoldások keresésének igyekezetét tükrözik az újítási mozgalom évtizedes eredményei. A vállalat dolgozóinak létszámához viszonyítva mindig jelentős volt a benyújtott újítások száma és az a tény, hogy ezeknek mintegy 30—35%-a került elfogadásra, azt bizonyítja, hogy a javaslatok színvonala kielégítőnek mondható. Az utóbbi két esztendőben majdnem megkétszereződött a benyújtott újítások száma az előző évekhez viszonyítva ós kedvezőbben alakult az elfogadott újítások aránya is, pl.: az 1967. évben beadott 365 újítási javaslatból 147 elfogadott, azaz a benyújtott javaslatoknak több mint 40%-a. Ugyanezen időszakban a bevezetett lijítások száma 151 volt, természetesen ezek között akadt olyan is, amelyet még 1966-ban fogadott el a vállalat megvalósításra ós ez azt mutatja, hogy a vállalat felsőbb és középvezetői egyaránt teljesítik mindazon kötelezettségeiket, amelyek az újítási rendelet folytán rájuk hárul és igyekeznek az újítások által nyújtott gazdasági eredmények mielőbbi hasznosítására. Bár az utóbbi három évben kiemelkedő nagyságrendű újításért nem fizettünk újítási díjat, és így az újítások népgazdasági eredménye kissé elmarad az 1960-as évek elején.befutott csúcseredményektől, az elmúlt két évben is sikerült 3 000 000,— Ft-ot meghaladó utószámított népgazdasági eredményt elérni. Ennek az összegnek egyrésze a vállalat eredményeit növelte, a másik — kb. 50%-a pedig — a Magyar Beruházási Banknál jelentkezett. Az elért népgazdasági eredmény alapján — illetve az eszmeileg díjazott újítások után — az utóbbi években 150—165 000,— Ft újítási díjat fizettünk ki és ezenfelül az újítások kísérleteinél és megvalósításánál különösen kiemelkedő tevékenységet kifejtett közreműködőknek közel 50 000,— Ft-os közreműködési díjat állapítottunk meg. Vállalatunk újítási mozgalmának értékeléséhez tartozik az a tény is, hogy az utóbbi tíz esztendő folyamán a Fővárosi Tanács által kiírt versenyben a féléves értékelések alkalmával 16 esetben értünk el helyezést, például az utolsó négy alkalommal megnyertük a versenyt. A Magyar Hidrológiai Társaság Oktatási Bizottsága a Bajai Felsőfokú Vízgazdálkodási Technikum oktatási programját társadalmi bírálatra megküldte a Társaság tagjainak. A beérkezett vélemények alapján 1968. március 1-én az Oktatási Bizottság vitaülést rendezett, amelyen javaslatot állított össze, s ezt a Technikum Igazgatóságának és az Országos Vízügyi Hivatalnak megküldötte. Az Oktatási Bizottság véleménye szerint a Felsőfokú Technikum oktatási programja alapos, részletes és minden szükséges vízügyi tématerületre kiterjed. Megvitatandó kérdésként vetődik fel azonban az oktatási színvonal további emelésének kérdése, az oktatott anyag mélységének és szélességének alapvető kérdése, valamint az elmélet és gyakorlat arányának kérdése. Az Oktatási Bizottság véleménye szerint nem helyeselhető az egyetemi oktatás színvonala elérésének általános előirányzata. Szükséges ezért az oktatási program elméleti vonatkozású egyes túlzásainak felülvizsgálata, ós a gyakorlatias irányú módosítások érvényesítése. A Technikumból kikerülő hallgatók többsége elsősorban a kellő szakmai ismeretekkel alátámasztott gyakorlati tudást fogja hasznosítani. Ezért a legfontosabb, hogy a gyakorlati órák a szakmai gyakorlat egyes munkafázisainak, fogásainak, tapasztalatainak részletes megismerésére szolgáljanak, ne pedig elsősorban az elméleti oktatás számszerű példáinak kidolgozására. A tantervből ez a szempont megnyugtatóan nem domborodik ki. Az Oktatási Bizottság továbbképző tanfolyamot is javasolt, amelynek sikeres elvégzése után nyerhetné el a szaktechnikus a magasabb feladatok elvégzésére jogosító üzemmérnöki címet. A javaslat ilyen megvalósítása esetén a szaktechnikus képzés három évében a szaktárgyak enciklopédikus oktatása mellett széleskörű gyakorlati ismeretek elsajátítását kéne biztosítani, míg a továbbképzésben résztvevők a gyakorlati oktatás értelemszerű csökkentése mellett szereznének az üzemmérnöki feladat elvégzéséhez szükséges elméleti ismereteket. Az Oktatási Bizottság összefoglalóan megállapította, hogy a Bajai Felsőfokú Vízgazdálkodási Technikum oktatási programja általánosságban megfelelő. A kidolgozott javaslatok az oktatás eredményességét, hivatottak tovább növelni. V. I.