Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

1. szám - Dr. Aujeszky László: Az extrém levegőfajták hidrometeorológiai szerepe

Aujeszky L.: Az extrém levegőfajták Hidrológiai Közlöny 1968. 1. sz. 43 dul -elő, hidrometeorológiai jelentősége mégis rendkívül nagy. Az extrém levegőfajták közvetlen egymás mellé kerülése ugyanis nemcsak rendellenességet jelent a légkör megszokott folyamataiban, hanem éppen olyan különleges rendellenességet jelent, amelyben kivételesen nagyarányú és gyakran igen hosszadalmas csapadékjelenségek lépnek fel. Ezért a két extrém és ellentétes jellegű levegőfajta egymás mellé kerülése az egész esztendő hidrometeorológiai szempontból legfontosabb napjait hozza magával. Ennek a fontos hidrometeorológiai ténynek a légkörfizikai magyarázata a következő. Ismeretes, hogy a nagy csapadékmennyiségek képződése igen jelentős energiafogyasztással járó folyamat. A kiadós csapadékokat ugyanis olvan felszálló légmozgások hozzák létre, amelyeknek jelentékeny a térbeli kiterjedésük és amelyek a troposzférában igen nagy magasságig hatolnak tel. Egyetlen tonna esővíznek az előállításához átlag 200 tonna levegőnek kell felemelkednie több kilométer magasságba. A nagyszabású csapadékjelenségek tehát óriási arányú fizikai munkavégzéssel vannak egybekötve, amelyet a légkör erőinek a nehézségi erővel szemben kell elvégezniük. Az ehhez szükséges energiamennyiséget az a hőmérsékleti különbség szolgáltatja, amely a két egymásba ütköző levegőfajta között fennáll. Ezért az extrém levegőfajták összetalálkozása alkalmával sokkal nagyobb felszabadítható energiamennyiség áll rendelkezésre, mint azokon az időjárási frontokon, amelyek egymástól kevésbé idegen tulajdonságú légtömegeket választanak el egymástól. A szubtrópusi és a sarkvidéki extrém levegőfajtáknak ezarendellenes közvetlenül egymás mellé kerülése többnyire olymódon válik lehetségessé, hogy a sarkvidéki levegőfajta nagyobb sebességgel mozog, mint az előtte fekvő mérsékelt és meleg levegőfajták. A nagyobb sűrűségű sarkvidéki levegő előnyomulása közben ék-alakban benyomul a viszonylag lassabban mozgó mérsékelt levegőfajták alá és ezeket a (hozzáképest könnyű) levegőfajtákat fokozatosan felemeli a magasba. Ilymódon idővel kialakul az a helyzet, hogy a két extrém levegőfajta közötti átmeneti levegőfajták fokozatosan eltűnnek a föld felszínéről és a hideg levegőfajta közvetlen érintkezésbe kerül az utóiért extrém meleg levegőfajtával. Csapadékfolyamataink közt fontos helyet foglalnak el a zivatarok és a felhőszakadások. Ezek közül a leghevesebbek éppen olyankor keletkeznek, amikor sarkvidéki és szubtrópusi extrém légtömegek térbelileg közvetlenül egymás mellé kerülnek, éspedig olymódon, hogy a sarkvidéki levegőfajta nyomul elő a szubtrópusi levegő rovására. A nagy zivatarok és felhőszakadások előrejelzésében is erősen felhasznált elv az. hogy valahányszor a két extrém levegőfajta közötti átmeneti légtömegek beszűkülése és eltűnése látható az időjárási térképen, akkor a sarkvidéki levegő erőteljes előnyomulása esetén kivételes arányú zivatarokkal és felhőszakadásokkal kell számolni. Kapcsolatban áll ezzel a téli zivatarok érdekes problémája is. Magyarországon csaknem minden évben előfordulnak néhány helyen a tél folyamán is zivatarok. Budapesten átlagosan tíz esztendőre esik egy-egy téli zivatar. Ezeket a zivatarokat aránylag könnyen lehet előrejelezni, mert mindig olyankor lépnek fel. amikor szokatlanul enyhe szubtrópusi levegő jelenik meg az országban és ezt átmenet nélkül követi egy extrém hideg levegőfajtának (sarkvidéki vagy szárazföldi hideg levegőfajtának) a betörése. Említést érdemel még az az eset is, amikor a két extrém levegőfajta egymásra következése az ellenkező sorrendben játszódik le; először egy extrém hideg levegőfajta van felettünk, azután pedig (a szokásos átmeneti levegőfajták jelentkezése nélkül) azonnal egy extrém meleg levegő érkezik hozzánk. Ilyenkor is nagykiterjedésű és bőséges csapadékok szoktak fellépni az ország területén. Ezeknek a csapadékoknak azonban más a jellegük. Nem zivatarok és záporok keletkeznek, hanem hosszantartó egyenletes csendes esőzések, úgynevezett felsikló esők lépnek fel. Télen ugyanez az időjárási helyzet nagyszabású havazásokra vezethet. Die ltolle extremer Luftmassen in hydrometeorologischen Vorg&ngen Dr. Aujeszky, L. Kandidat der physikalischen Wissenschaften Als „extreme Luftmassen" werden Luftmassen bezeiehnet, welehe extrem hohe oder niedrige Temperaturverháltnisse aufweisen, wie sie in subtropischer, arktischer oder kontinentaler Luft auftreten. In den meisten Fallen sind zwei extreme Luftmassen durch eine Reihe von Übergangsluftmassen voneinander getrennt. Es gibt aber Ausnahmefálle, in welchen zwei extreme Luftmassen aneinander angrenzen. In solehen ausserordentliehen Wetterlagen kommt es zur Bildung schwerer FYontalniederschlage. The Role Played by Air-Musses of Extreme Characteristics in Hydrometeorolosrical Processes Dr. Aujeszky, L. candidate of the physical aciences Air-masses of "extreme characteristics" are deflned as air-masses possessing extreme thermal properties such as they exist in subtropical, arctic and eontinental airmasses. In inost eases, air-masses of extreme characteristics are separated, one of the other, by series of intermediate air-masses. However, there síre exceptional eases, in which air-masses of extreme characteristics are situated in immediate vicinity of each other. In such extraordinary weather conditions. heavy frontal precipitations are produeed.