Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

8. szám - Dr. Rákóczi László: Beszámoló a Nemzetközi Hidrológiai Szimpózium és a Nemzetközi Hidraulikai Kutatásügyi Szövetség XII. kongresszusáról

Rákóczi L.: Beszámoló a XII. Kongresszusról Hidrológiai Közlöny 1968. 8. sz. 379 jelentkeznek „a Szigyártó által javasolt eljárás általában megfelelő lehet". Nagyon figyelemre méltóak és talán a legtöbb sikerrel kecsegtetnek azok az eljárások, melyek a determinisztikus és sztohasztikus módszerek együttes alkalmazásán alapulnak. Az egyik ilyen eljárás melynél észlelt adatsort (pl. csapadék) táplálnak be egy determinisztikus modellbe és az eredményt (pl. vízhozamidősor) statisztikailag elemzik. A másik lehetőség a betáplállandó adatsor előzetes statisztikai elemzése, majd a kapott valószínűségi eloszlás átalakítása determinisztikus összefüggések felhasználásával az eredményül nyert változó valószínűségi eloszlásává. Megfelelő determinisztikus összefüggések hiányában empirikus kapcsolatok meghatározásával kísérlik meg összhangba hozni a vízgyűjtőre hulló csapadék ós az elfolyó vízhozam statisztikai paraméterei!. A fő nehézség abban rejlik, hogy egy vízgyűjtő hű determinisztikus modelljének létrehozásához az összes változókat, melyek a vízgyűjtőn lejátszódó folyamatokban részt vesznek, be kellene vonni a modellbe még akkor is, ha összefüggéseik nem teljesen ismertek. Ez azonban jelenlegi felszereléseinkkel ós ismereteinkkel még nem valósítható meg maradéktalanul, mert az összes tényező nem mérhető egyforma megbízhatósággal, illetve függetlenül egymástól, sőt egy részük nem is mérhető. A sztohasztikus szemlélet úgy adhat legalábbis részleges megoldást erre a kérdésre, hogy a nem kielégítően ismert tényezők kényszerű elhanyagolása miatt előálló szóródás mértékét is bevonja mint külön tényezőt a statisztikai elemzésbe. A tanulmányok csaknem mindegyike javasol valamilyen determinisztikus módszert a csapadék és vízhozam statisztikai paraméterei közötti összefüggés előállítására, főleg a tározók hidrológiája területén, ezért hidrológus kutatóink számára feltétlenül haszonnal járna a Szimpózium tanulmányainak részletes áttanulmányozása. Az a tény, hogy egyetlen tanulmánnyal szerepeltünk a 14 ország között, melyek kutatói statisztikai hidrológiai témájú tanulmányt nyújtottak be, egyrészt azt mutatja, hogy mi is tettünk már lépéseket ezen a téren, másrészt viszont a megkezdett úton való továbbhaladás szükségességére is rámutat, hiszen a benyújtott dolgozatok számából Ítélve, számos európai ország behatóbban és kiterjedtebben alkalmazza az ismertetett módszereket, mint a hazai kutatógárdánk. A magyarországi hidrológiai kutatásnak nemzetközileg kiemelkedő hírneve van ós éppen a vízgyűjtők hidrológiája terén, kísérleti területek berendezése és az azokon végrehajtót I módszeres észlelések révén sok országot megelőzünk, ami az adatgyűjtést illeti. Elengedhetetlenül szükséges, hogy az adatok feldolgozásában, elemzésében, a köztük levő kapcsolatok felderítésében is a korszerű berendezéseket és módszereket alkalmazzuk. Elsősorban fiatalabb kutatóinké a feladat, hogy elsajátítsák a számítógéptechnika és a mat ematikai stat isztika alapjait, olyan fokon, hogy a népgazdaság célkitűzéseit gyorsabban, pontosabban szolgálhassák ós a nemzetközi fórumokon a jövőben is hírnevünkhöz méltóan képviselhessük a magyar hidrológiai kutatást . II. A Nemzetközi Hidraulikai Kutatásügyi Szövetség (IAHR) XII. kongresszusa A kongresszus témakörei az alábbiak volt ak: 1. Folyami hidraulika (59 tanulmány). 2. Makróturbuleneia és sztohasztikus folyamatok a hidraulikában (43 tanulmány). 3. Erózió és helyi kimosás vízépítési műtárgyak mögött (39 tanulmány). 4. Mikroturbulens diffúzió és diszperzió (18 tanulmány). Magyar részről összesen 4 dolgozatot nyújtottak be (mindegyik a VITUKI-ból), ezek közül 3 az első, 1 pedig a második témakörbe tartozik. A kongresszus szervező bizottsága a 159 tanulmányt 17 csoportra osztotta és azok ismertetésére, valamint. bírálatára csoportonként egy-egy nemzetközileg elismert kutatót kórt fel. így tanulmányát senki sem ismertette személyesen az ülésszakok alkalmával, azonban az egyes szakértők összefoglaló jelentéseit a kongresszus előtt minden résztvevő kézhez kapta, tehát mind a szerzők, mind a hozzászólók felkészülten vehettek részt az ismertetéseket követő nyilvános vitában. Dolgozatom, melynek címe: „Laboratóriumi csatorna mederérdességónek kísérleti vizsgálata" már a megnyitó ülést követő első ülésszakon napirendre került. Ismertetője és bírálója Mushtag Ahmad, a NyugatPakisztáni Öntözésügyi Kutatóintézet igazgatója volt. Bírálatában adatokat közöl egy saját kísérletéről, melyet más céllal végzett ugyan, de amelynek eredményei alátámasztják a tanulmányomban közölt eredményeket. Kérte, hogy további részleteket szolgáltassak a laboratóriumi csatorna nedves homokmedrének szilárdítási eljárásáról, mivel erre tanulmányomban — a szűkre szabott terjedelem miatt — nem térhettem ki. A kért kiegészítést a beszámolót követő felszólalások során megadtam. Mind az összefoglaló jelentéseket, mind a felszólalásokat az év végén kiadásra kerülő „Kongreszszus utáni kötet" tartalmazza majd. Dr. Szigyártó Zoltán tanulmányát („Kísérletek az átvonulási elmélet igazolására") I. Chabert, a Chatou-i Nemzeti Hidraulikai Laboratórium osztályvezetője ismertette. Elismeréssel szólt a rendkívüli alapossággal kivitelezett helyszíni mérésekről és többek között megállapította, hogy a tanulmány igen jó példa a nemzetközi hidraulikai kutatásban jelenleg uralkodó két főirányzat egyikére: a jelenségek mélyebb megismerésére való törekvés részletes és alapos helyszíni mérések által. A másik főirányzat, melyre vonatkozóan számos tanulmány jelent meg a kongresszuson: a számítógépek rendszeres és módszeres alkalmazása a nagy számú kísérleti (mérési) adat, illetőleg az áramlási viszonyokat jellemző, egyre bonyolultabb matematikai modellek kiértékelésére. Györké Olivér: „Sebességi tényező ós hidraulikai órdesség kanyargós folyóknál" c. tanulmányát I. D. Lawson, a Melbourne-i Egyetem Hidraulikai Tanszékének adjunktusa ismertette. A tanulmányban szereplő folyó és kismintája ki nem elégítő hidraulikai hasonlóságának okait kutatva felveti, hogy valószínűleg a kisminta 2,5-es torzítása az egyik számottevő tényező. A kongresszus első témakörének (Folyami hidraulika) vitaülésón az a kép alakult ki a tárgykör jelenlegi állásáról, hogy az elmúlt néhány óv kutatási munkájának eredménye igen bíztató a meder változások mechanizmusának megértése ós matematikai megszövegezése szempontjából. Kétséges azonban, hogy valaha is lesz egységes és teljes módszer a turbulencia tiszta négyzetes tanulmányában kialakuló kimosási és lerakódási alakzatok leírására, mivel ezek meglehetősen véletlen jellegű jelenségek. Ebből a szempontból viszont az a bíztató, hogy számos kutató fordul egyre nagyobb figyelemmel a mederalakzatok változásainak statisztikai szemlélete és megfogalmazása felé. Több felszólaló, így pl. John F. Kennedy, az Iowa-i Hidraulikai Kutatóintézet igazgatója annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy nem kell már hosszú időnek eltelnie addig, amíg a mederalakzatok megjelenését, kialakulását ós tulajdonságait olyan mórtékig megért jük, ami a legtöbb mérnöki, technikai célnak megfelel. Ugyancsak ő hangsúlyozta a minél több helyszíni mérési adat beszerzésének szükségességét. Az Egyesült Államokban az US. Army Corps of Engineers a közelmúltban kezdett több éves, átfogó helyszíni méréssorozatba a Mississippi ós Missouri folyókon, az US Geological Survey pedig a Rio Grandé folyón végez hasonló átfogó vizsgálatokat. Igen fontos az elméleti és a kísérletező kutatók, valamint a gyakorlatban dolgozó folyammérnökök személyes kapcsolatának megteremtése, illetve szorosabbá fűzése is. Mindezek az észrevételek és javaslatok megszívlelendők hazai folyami hidraulikai kutatásaink továbbfejlesztése szempontjából is. A kongresszus második fő témája rokon a Hidrológiai Szimpózium második fő témájával. A sztohasztikus folyamatok főleg két célra alkalmazhatók a hidraulikai kutatásban: véletlen jellegű ingadozások által jellemzett mérési adatok elemzésére és feldolgozására (turbulencia), valamint matematikai modellek előállítása erősen véletlen jellegű fizikai folyamatok ábrázolá-